Leghamarabb nyár végén emelhetnek vádat Kulcsár ellen

Rendőrségi becslések szerint - ha minden tervszerűen alakul - leghamarabb nyár végén lehet vádat emelni Kulcsár Attila ellen, de az év végéig mindenképp szeretnék lezárni a K&H-ügyet - nyilatkozta szerdán az Indexnek Papp Csaba, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság alezredese. A nyomozás elhúzódása mögött többek közt azok a külföldi jogsegélykérelmek állnak, amiknek a beérkezését mindenképp meg kell várnia a rendőrségnek. Nem gyorsítja a nyomozást az elsikkasztott pénzek szerteágazó mozgása sem, illetve hogy Kulcsár Attila egyelőre nem segíti vallomástétellel a rendőri munkát.

A rendőrség szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Kulcsár Attilát jelenleg a Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézetben tartják fogva, több mint tízmilliárd forintos kárt okozó sikkasztás és magánokirathamisítás megalapozott gyanújával.

Pénzmosással egyelőre nem lehet meggyanúsítani az álbrókert, mivel az osztrák kiadatás erre a tételre nem vonatkozott, az osztrák jogfelfogás szerint az elsikkasztott összeg tisztára mosása büntetlen utócselekménynek minősül. A jogilag különleges szituációt esetleg feloldó pótkiadatási kérelemről még nem tudott a rendőrség nyilatkozni, feltehetőleg ha új adatok merülnek fel ezzel kapcsolatban, akkor tudnak további lépéseket tenni.

A brókerügy felgöngyölítése egyébként tervszerűen halad, a K&H részéről újabb hét feljelentés érkezett, amik a jelenlegi tizenkét gyanúsított mellett tíz új személyt érint - részben az ügyfélkörben. A feljelentések nyomán újabb gyanúsítotti kihallgatások is várhatóak, amik a K&H Equities cég ügyfélkörét is érinthetik

Bánáti: jogában áll hallgatni

A Kulcsár Attila elleni gyanúsításban szereplő cselekmények akkor is bizonyíthatóak, ha a gyanúsított nem tesz vallomást - közölte az ORFK bűnügyi igazgatója a Magyar Televízió Napkelte című műsorában szerdán. "Az kétségtelen, hogy a vallomása sok mindent hozhatna is, de ettől függetlenül, hogy ő tesz vallomást vagy nem tesz vallomást, ez a cselekmény bizonyítható" - mondta Ferenczi László.

Kulcsár Attila "azért hallgat, mert ez a védekezésének a joga" - mondta Bánáti János a Napkeltében ügyfeléről. Bánáti János hangsúlyozta: az igazság teljes felderítésében a vádlott szerepe másodlagos, "emberi joga és érdeke az, hogy védekezzék", és az adott ügy dönti el, hallgat-e, illetve mennyit mond el. Bánáti elmondta: Kulcsár Attila tegnap úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem kíván vallomást tenni, de ezen bármikor változtathat. "Nem mindig előnyös a vádlottnak a saját szempontjából, ha másokat bevon a büntetőügybe" - jegyezte meg.

Az ügyvéd ugyanakkor elismerte, hogy védence részleges beismerő vallomást tett. Kulcsár meggyanúsításakor a rendőrség megkérdezte a brókert, hogy él-e ellenvetéssel a gyanúsítással szemben. "Ügyfelem azt mondta, ellenvetéssel nem él, mert részben elismeri bűnösségét" - mondta az ügyvéd.

Nem koronatanú, gyanúsított

Az ORFK bűnügyi igazgatója hangsúlyozta: a különösen jelentős értékre (csaknem tízmilliárd forintnyi a becsült kár)elkövetett sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsított Kulcsár Attila nem koronatanú, hanem gyanúsított. "Nagyon sokat tudunk az ő vallomása nélkül is" - mondta. A gyanúsítottnak általában "nem feltétlenül érdeke, hogy mindent a hatóság tudomására hozzon. Elképzelhető az a helyzet, hogy a gyanúsított meg sem szólal az eljárás során, mégis a cselekmény bizonyítható és ítélet is születhet."

A műsorvezető kérdésére Ferenczi László elmondta: Schönthal Henrik, aki ellen február végén adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot a Kulcsár-üggyel összefüggésben pénzmosás megalapozott gyanújával, magyar-amerikai kettős állampolgár és nem Amerikában követte el a bűncselekményt, "tehát minden reális esély megvan rá, hogy hazakerüljön". Az ORFK bűnügyi igazgatója szerint nem tart feltétlenül évekig Schönthal Henrik kiadatása.

A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Dobos Gabriella korábbi tájékoztatása szerint Schönthal Henrik a gyanú szerint két off-shore cég "rendelkezésre jogosult tagja" volt, azaz dönthetett a cég pénzügyeiről, számláiról. Schönthal tudta, hogy a cégeken keresztül folyó pénzek a Kulcsár Attila által elkövetett bűncselekményekből származnak. Ennek tudatában közreműködött abban, hogy a pénzt tovább utalják az off-shore cégek és az ügyben gyanúsított két szír állampolgár felvehessen összesen 6 milliárd 200 millió forint, bűncselekményből származó pénzt.

Nem jogerős az előzetes indoklása

Kulcsár Attilát kedden adták át az osztrák hatóságok a magyar rendőrségnek, az álbrókert szállító rabkocsi fél tizenegykor lépte át a magyar határt, délután már ki is hallgatták, azonban Kulcsár nem kívánt vallomást tenni. A Budai Központi Kerületi Bíróság délután harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte a brókerbotrány kulcsfiguráját.

A bíróság a döntését azzal indokolta, hogy a gyanúsított a hatóságok elől megszökött, megkísérelte az eljárás megnehezítését, továbbá az ügy tárgyát képező bűncselekmények egy részét az ellene folyamatban lévő büntetőeljárások, illetve felfüggesztett büntetés hatálya alatt követte el - áll a bíróság közleményében.

A gyanúsított és védője a letartóztatás tényét tudomásul vette, de a döntés indoklása miatt fellebbezést jelentett be, így a végzés nem jogerős. Az ügyvéd a szerdai Napkeltében nem kívánt részleteket elárulni arról, hogy miért jelentettek be fellebbezést az előzetes letartóztatás bírósági indoklása ellen, csupán annyit közölt, az eljárás megnehezítéséről szóló pontját tudomásul vették.

Bánáti János az Indexnek nyilatkozva elmondta: az indoklás három tétele közül kettő ellen nyújtották be a fellebbezést, a "hatóságok előli szökés" és a "bűnismétlés" miatt voltak aggályaik. Maga a fellebbezés elbírálása nem változtatja meg az előzetesbe vétel tényét, de hosszabb távon hatása lehet: a letartóztatás harminc napjának leteltével befolyásolhatja a hatóság lehetőségeit Kulcsár szabadságának korlátozását illetően - magyarázta az álbróker jogi képviselője.