A terrorvádak ellen tiltakoznak a kurdok

Kedden kezdte meg aláírásgyűjtését a Nyugati téri aluljáróban a Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület egyik tagja. A világ több országában (pl. Irak, Irán, Hollandia, Németország, törökország, Svájc) az egyidőben zajló aláírásgyűjtés célja, hogy az Európai Bizottság visszavonja azt a szabályozást, amelynek értelémben a KONGRA-GEL, más néven a Kurdisztáni Népkongresszus nemzetközi terrorista szervezetnek minősül, mondta az Indexnek Kaya Szulejmán, a Kurdisztáni Információs és Kulturális Egyesület egyik tagja.

KONGRA-GEL egyenlő PKK?

Az aláírási íven olvashatók szerint az Európai Bizottság összemossa a KONGRA-GEL-t az egykor Abdullah Öcalan vezette Kurdisztáni Munkapárttal (PKK). Ezt az információt megerősíteni látszik, hogy az EU hivatalos közlönyében egy 2004. április 2-án kelt szabályozás terrorista szervezetnek minősíti a "Kurdisztáni Munkapártot, más néven KADEK-et vagy KONGRA-GEL-t".

Nyílt levél Benita Ferrero-Waldnerhez Haydar Isik, kurd származású, német író, a KONGRA-GEL Külügyi Tanácsának tagja az Európai Bizottság döntése kapcsán április 6-án nyílt levelet intézett Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszterhez, amelyet a KONGRA-GEL honlapján közölnek. A levélben többek között a következők olvashatók: "Mint a Külügyi Tanács tagja, biztosíthatom Önt, hogy szembenállok a terrorizmus minden formájával. A demokrácia és az emberi jogok védelme azok az elvek, amelyeken a Kurdisztáni Népkongresszus alapul. Tegnap értesültem róla, hogy az Európai Bizottság a nemzetközi terrorista szervezetek listájára tette a Kurdisztáni Népkongresszust. Aggasztónak és zavarba ejtőnek érzem ezt a döntést. Semmi mást nem szeretnénk, mint békés és demokratikus civil életet élni. Szeretnénk zavartalanul létezni Törökországban, szeretnénk, ha kurdként ismernének el minket, és ha törvény garantálná a kurd nyelv használatát az állami iskolákban. Attól tartok, az Európai Bizottság döntése arra ösztönzi majd a török kormányt, hogy tovább szigorítson eddig is diszkriminatív kisebbségi politikáján."

Az aláírásgyűjtés kezdeményezőinek álláspontja szerint azonban a KONGRA-GEL nem egyenlő a szélsőséges Kurd Munkapárttal, és 2003 októberi alapítása után nem sokkal hivatalosan ígéretet tett arra, hogy demokratikus és békés eszközökkel dolgozik a kurd nép függetlenségéért, mind a Közel-Keleten, mind a diaszpórában.

A KONGRA-GEL egyébként a Kurdisztáni Szabadság és Demokrácia Kongresszusából (KADEK) jött létre, amely 2003 novemberében oszlatta fel magát, hogy egy szélesebb körű, demokratikusabb összkurd tömörüléssé alakulhasson át. A KADEK 2002-ben alakult az Abdullah Öcalan vezette PKK-ból.

Kérdésünkre Kaya Szulejmán elmondta, a PKK már nem létezik, hiszen hat éve, amióta fegyverszünet van, egészen más módszerekkel kell harcolni a saját földdel nem rendelkező kurd nép jogaiért. Szulejmán ugyanakkor nem tudott más különbséget felhozni a PKK és a KONGRA-GEL között, mint mondta, nem ért annyira magyarul, és nem ért a politikához sem.

Összeesküvés, elméletek

Az aláírásgyűjtők összefüggést sejtenek az Európai Bizottság lépése és az amerikai-török viszony enyhülése között. Az EU szabályozását "politikai manővernek kell tekinteni, amelyet elsősorban azért terveltek ki, hogy lecsillapítsák és megbékítsék a török kormányt és az Amerikai Egyesült Államokat."

A kurd probléma Törökországban a legégetőbb, mivel a kurd népesség nagyobbik fele, mintegy 15-20 millió ember itt él kisebbségben.