Mire kitavaszodik, megtudjuk a kvóták árát

Legkésőbb március 31-én hozza nyilvánosságra a környezetvédelmi minisztérium, hogy Magyarország pontosan mennyiért értékesítette szén-dioxid kibocsátási kvótáit, mondta Oláh Lajos, a tárca államtitkára egy pénteki háttérbeszélgetésen. Korábban azt emlegették, december végén nyilvánosságra kerülhet a konkrét összeg.

A forrólevegő-kvóták eladási árát a minisztérium egyelőre azért nem közli, mert Magyarországnak jelenleg is folyamatban vannak tárgyalási további kvóták értékesítéséről, így a konkrét számok nyilvánosságra hozatala sértené az ország érdekeit, erősítette meg az államtitkár a minisztérium korábbi álláspontját.

Elmondta, hogy a parlamenti bizottságnak zárt ülésen számolt be a kvótaeladásokról, ahol vita alakult ki a tárgyalási technikáról, azaz arról, hogy a megkötött szerződések mennyire kötelezik Magyarországot a titoktartásra. Oláh Lajos azzal érvelt, hogy a Belgiummal és a Spanyolországgal megkötött szerződésekben sikerült olyan jó árakat elérni, amelyek megfelelő alaphangot biztosítanak a további tárgyalásokhoz. A tagok ezt egyhangúlag támogatták.

Márciusban jelennek meg a pályázatok

Beszélt arról is, hogy megkezdődött a Zöld Beruházási Rendszer programjának előkészítése, melyen keresztül lehet majd pályázni a kvótaeladásokból befolyt pénzekre. Több 10 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére, amit még meg akarnak duplázni, mondta az államtitkár.

Döntés született arról is, hogy a pályázatokat a nem panel lakóépületek, illetve a közintézmények energiahatékonyságának növelésére írják majd ki. A támogatások a költségek minimum 40 százalékát fedezik, de aki magasabb energiahatékonyságot vállal, ösztönző bonuszban részesül, hogy valóban mérhető legyen a kibocsátáscsökkentés.

Az eladásokról szóló szerződésekben Magyarország vállalta, hogy a kvóták értékesítéséből befolyt összeget kizárólag mérhető klímavédelmi beruházásokra fordítja. Erre a dokumentumok garanciákat is tartalmaznak, a számokat évente ellenőrzi egy nemzetközi auditor cég, ez a feltétel pedig érdemben befolyásolta a tárgyalásokon az árképzést. A pályázatok márciusban jelennek meg, így a nyilvánosságnak legkésőbb addig kell értesülnie, hogy Magyarország pontosan mennyiért értékesített kvótákat.

Elhangzott az is, hogy gazdasági válság miatt a tárgyalások két potenciális vásárlóval egy ideig szüneteltek, de már januárban folytatták munkát. Ha a megegyezés még március előtt megtörténik, úgy az adatokat természetesen hamarabb nyilvánosságra hozzuk, közölte az államtitkár.

Drágábban adunk el Szlovákiánál

A kvóták árát firtató kérdésekre Oláh Lajos csak annyit mondott, hogy nagyságrendekkel jobb áron értékesítettünk forrólevegő-tartalékunkból, mint azt Szlovákia tette.

Szlovákia novemberben tízmillió tonna szén-dioxid-kvótát értékesített egy svájci cégnek, egységenként 6,05 eurós árért (egy tonna egy egységnek felel meg). Az eladással megdöntötte Magyarország addigi rekordját: szeptemberben 2 millió egységet adtunk el Belgiumnak, novemberben pedig 6 milliót Spanyolországnak. A Point Carbon értesülései szerint Magyarország szeptemberben 14-15 euróért kínált egy egységnyi kvótát.

Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, amivel vállalta, hogy 6 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ipari szerkezetátalakítás eredményeként a 6 százalékon túl 26 százalékkal sikerült csökkenteni a kibocsátott szén-dioxid mértékét, így Magyarországnak lehetősége van arra, hogy 2008 és 2012 között a kiotói tartalékot értékesítse.

A minisztérium tájékoztatása szerint 70-80 millió egység az ország megtakarítása, ennek egy részét eladják, egy részét tartalékolják. „Számítások szerint az épületetek energiahatékony átalakítása 2025-re csaknem évi 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátáscsökkenést eredményezhet, ami a jelenlegi magyar üvegházhatású gázkibocsátás 7-8 százalékát jelenti.”