Tudjuk, mi van a titkos szerződésben

Szeptember végén jelentette be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy Magyarország a világon elsőként értékesített szén-dioxid kibocsátási kvótákat, Belgiumnak adtunk el 2 millió magyar egységet (egy egység egy tonnát jelent).

A Belgiummal augusztusban aláírt szerződésben Magyarország azt vállalta, hogy az eladásból befolyt összeget pályázaton kizárólag klímavédelmi beruházásokra fordítja. Az azonban nem derült ki, hogy mennyi pénzről van szó.

"A kvóták eladási árát a minisztérium egyelőre azért nem közli, mert Magyarországnak még mindig folyamatban vannak tárgyalásai további kvóták értékesítéséről, így a konkrét számok nyilvánosságra hozatala sértené az ország érdekeit. Ahogy a tárgyalások lezárulnak, a tárca nyilvánosságra hozza az így befolyt összeget" – közölték korábban kérdésünkre.

Az értékesítés és a szerződés egyéb részleteiről Oláh Lajos, a minisztérium államtitkára egy keddi háttérbeszélgetésen tájékoztatott. Elmondta, hogy a szerződés valódi garanciákat tartalmaz a pénz felhasználására, hiszen a kvótakereskedelem lényege épp a szigorú szabályozás.

Kifejtette, hogy az összegből, ami egyébként már megérkezett az államkincstárba, a következő célokat akarják megvalósítani: a lakó- és középületek energiahatékonyságának javítása, megújuló energiák hasznosításának támogatása, fűtési rendszerek hatékonyságának fejlesztése, alacsony energiahasználatú házak építésének támogatása, illetve a világítási rendszerek modernizálása.

A célok megvalósításának garanciája, hogy egy könyvvizsgáló cég minden évben jelentést készít, ennek alapján a zöldtárca beszámolót ír belga partnerének. A magyar kvóta épp azért tér el a többi, tartalékkvótával rendelkező ország kvótájától, mert az összeállított csomag mérhető megoldásokat tartalmaz. Évente ellenőrzik majd a számokat, és a jelentést megkapja Belgium. Ez határozta meg egyébként az árat is.

Mivel ez volt a világon az első kvótaértékesítés, így a most megkötött szerződés példaértékű a várhatóan szélesedő piaci szereplők számára. Oláh Lajos szerint az elsőségünkkel most megszerzett előnyünk hosszú távon is megmaradhat, hiszen a vállalt kötelezettségek teljesítésével, azaz a megvalósult zöld beruházásokkal hitelességünket tudjuk bizonyítani.

A tárca munkatársai 2006-ban kezdték előkészíteni az értékesítéshez szükséges feltételeket (például a Zöld Beruházási Rendszert), így sikerült elsőként fordulnunk az ENSZ-hez a szükséges dokumentációval. Magyarország végül tavaly december 27-én kapott engedélyt a kvótakereskedés megkezdésére, néhány nappal később csatlakozott Japán és Új-Zéland, a régióból pedig kisebb lemaradással Csehország és Lengyelország.

Amint Magyarország lezárja a megkezdett tárgyalásait, nyilvánosságra hozza a szerződéseket, és elkezdik megalkotni a pályáztatás részleteiről szóló kormányrendeletet – ezt azért nem tették meg korábban, hogy érdemi tárgyalásokat folytathassanak Belgiummal. Az ütemezés tehát várhatóan úgy alakul, hogy még idén nyilvánosságra kerül a kvóták eladási ára, jövőre pedig már pályázhatunk is a pénzre.

Összességében tehát Magyarország nyer az ügyleten, hiszen forrásokat teremt környezetvédelmi beruházásokra, amik nem mellesleg tovább csökkentik a kibocsátásunkat. Belgium szintén nyer, mert a hiányzó kvótáit feltehetően olcsóbban tudja pótolni, mintha saját maga kényszerülne beruházásokra. A két szerződött ország pedig együttesen tovább csökkenti a kibocsátások mértékét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!