A kormány nem lazít tovább a drogpolitikán

"A nyílt vagy bújtatott liberalizáció útján nem kívánunk többet előre lépni" - mondta Mesterházy Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) politikai államtitkára a nemzeti és EU-s drogstratégiáról rendezett parlamenti nyílt napon, amit civil szervezetek, addiktológusok és politikusok részvételével rendeztek csütörtökön. Az államtitkár elmondta, az enyhébb drogpolitika felé tett utolsó lépés az a Btk-módosítás volt, melynek során visszaállították a kábítószerrel való visszaélés passzusába az elterelés fogalmát, ennél tovább nem kívánnak menni. Elmondta, a kábítószer-probléma kezelésére ad hoc bizottságot állítanak fel.

Szűnjön meg a droghasználat

A cél, mondta Mesterházy vitaindító beszédében, "hogy szűnjön meg Magyarországon a kábítószer-használat", majd hozzátette, "tudom, ez utópisztikus". Mesterházy ennek megvalósítását úgy képzeli el, hogy "először le kell lassítani a drog terjedését, majd meg kell állítani, végül el kell kezdeni visszafordítani a folyamatot." A magyarországi pozitívumok között említette, hogy lassuló ütemben bővül a kábítószerhasználók köre, de hozzátette, a középiskolás korosztály még mindig nagy mértékben veszélyeztetett, ezért a kábítószer visszaszorítását célzó politika kiemelt rétegének minősül.

Elmondta, a '90-es évek elején a korosztály 10 százaléka próbált ki valamilyen illegális kábítószert, a '90-es évek végére 19 százalékra emelkedett ez az arány, a legfrissebb, 2003-as adat szerint pedig a 14--18 évesek 21,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kipróbált már valamilyen drogot. A legnagyobb veszélyben az államtitkár szerint a fővárosi fiatalok vannak. A kábítószerrel való visszaélések száma 1998 és 2000 között 38 százalékkal növekedett, az esetek mintegy 83 százalékában fogyasztók ellen indult eljárás.

Az EU-s drogstratégia megbukott

"Egyik célterületen sem ért el sikert az EU 2000-2004-es drogstratégiája" - mondta Gábor Edina, a GYISM drogügyekért felelős koordinációs államtitkára, aki szerdán tért haza egy Madridban rendezett EU-s drogügyi konferenciáról. A magyar drogstratégia ezzel szemben kiegyensúlyozottabb, nem hat, csak négy célt tűzött ki, és azok megvalósítására hosszabb időt biztosított, tette hozzá a helyettes államtitkár.

A hétfőn nyilvánosságra hozott, 2005--2012-re vonatkozó EU-drogstratégiát ismertetve Gábor Edina elmondta, ennek három fő pillére az egészségvédelem (jólét, hatékony kezelés), a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények csökkentése (előállítás visszaszorítása, a drogcsempészet elleni fellépés), és hogy mindezek az elvek az EU-tag országok közös álláspontjaként fogalmazódjanak meg.

Nincs egységes felfogás az unión belül az intravénás dorghasználat kezeléséről. Míg egyes országok az ún. belövőszobák létesítését támogatják, mások elvetik a heroinprogram ötletét. A metadonprogram és a tűcsereprogram ötletét azonban minden EU-tag állam támogatja. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, Magyarországon nicsenek HIV-fertőzött drogosok, míg máshol az intravénás kábítószer-használók 40 százalékát érinti a probléma.

Az élet tele van jó dolgokkal

Gábor Edina kiemelte az egészség megőrzésének fontosságát. Mint mondta: "Mindenki abban gondolkozik, hogy mit nem szabad, ezzel szemben én ezt mondom, az élet tele van jó dolgokkal, és ezekhez képest negatív alternatíva a kábítószer-használat." Az egészség nem cél, hanem mindennapi erőforrás, és megfelelő pszichoszociális környezetet kell teremteni Magyarországon, hogy ez a felfogás elterjedtté váljon, bár "lehet, hogy ez furcsa gondolat" - tette hozzá a helyettes államtitkár.