További Belföld cikkek
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
A kormányprogram-tervezet gazdasággal foglalkozó része számos általános közhely mellett, mint például, „fontos cél, hogy a magyar gazdaság erős, stabil és növekvő pályán maradjon”, konkrét adójavaslatokat is tartalmaz. Kiemeli a munkához jutásban segítséget, autópályát ígér Nyíregyházának, Debrecennek, Szegednek, Dunaújvárosnak és a Dél-Balatonnak.
|
Az adóprogramban megemlítik, hogy a vállalkozások jövőre a helyi iparűzési adó ötven százalékát levonhatják a társasági adó alapjából. Az új gépek esetén lehetőség lesz „50 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazására”. A családokról a gazdasági fejezet végén szól a program; a dokumentum szerint a családos fiatalokat segíti, hogy ötvenszázalékos járulékkedvezményt kapnak azok a munkáltatók, amelyek gyesről vagy gyedről visszatérő édesanyákat foglalkoztatnak. Ezen felül fejlesztik az állásközvetítési rendszert, az ötven éven felülieket foglalkoztatók járulékkedvezményre számíthatnak.
A program a szigorú és takarékos költségvetési politikát kíván „fenntartani”. Számokat nem említ akkor sem, amikor az államháztartás hiányának csökkentését említi, csak annyit, hogy a kormány „minél gyorsabban” teljesíteni akarja a maastrichti kritériumokat. A gazdasági növekedést évi négy százalékot meghaladó egyensúlymegőrzés mellett képzelik el, 2010-re bevezetik az eurót.
Budapest támogatása
A programtervezet hangsúlyos eleme Budapest. A fővárosnak a 4-es metróhoz és – más városokkal együtt – tömegközlekedéséhez támogatást ígér, és rögzíti, Budapest „minden támogatást” megkap a kormánytól. A program szerint folytatják a Vásárhelyi-terv megvalósítását, viszont az agrárgazdaság modernizációjára csupán néhány sor jut, konkrétumok nélkül.
Egy mondat erejéig a vasúti törzshálózat modernizálására is kitér a tervezet: az összes pálya egyötödét javítják fel. Folytatódik, sőt a kormány „befejezi” az állami vállalatok magánkézbe adását. Ígérik az állami túlköltekezés és a bürokrácia karcsúsítását is, megemlítve azt is hogy nem növelik, a kormány célja az államadósság csökkentése.
Kollégiumfejlesztés, ezer új rendőrautó, ötszáz szolgálati lakás
|
Igazságos köztársaság
„Magyarország ma szabad, de igazságtalan” – ez az alcíme a kormányprogram-tervezet Igazságos Köztársaság című fejezetnek. A szövegtervezetből kiderül, hogy a kabinet célja a társadalmi igazságtalanságok felszámolása. „Támaszt adunk a szükségben élőknek, segítjük a ma még gondokkal küzdők felzárkóztatást, erősítjük a középosztályt és bővítjük öngondoskodásuk lehetőségeit, a jómódúaktól pedig – miközben az adók csökkentésével nagyobb lehetőséget biztosítunk – nagyobb felelősséget várunk el.”
Az ígéretek között szerepel az eva továbbfejlesztése, a vállalkozások terheinek folyamatos csökkentése, többlettámogatás juttatása a legnehezebb körülmények között élő gyermekeknek, és vállalkoznak az iskolák stresszmentesítésére is. Az adócsökkentésről szóló fejezetben célként határozzák meg, hogy az átlagfizetésnek ne legyen olyan része, amely a legmagasabb kulcsban adózik.
A tervezetben szerepel az a kulcsmondat is, hogy „megszüntetjük azt az igazságtalanságot, hogy a családi adókedvezményt ma csak a magasabb adóköteles jövedelemmel rendelkező családok tudják teljes egészében igénybe venni”.
Lakástámogatások
Az anyag azt ígéri, segíti az új kormány azoknak a harminc év alatti fiatal házasoknak az első lakásukhoz jutását, akik nem tudják az önrészt biztosítani, bár a hiteltörlesztésre képesek lennének. Az állam hitelgaranciát nyújt nekik, így már minimális önerővel lakáshoz juthatnának. A legnehezebb helyzetben élőknek új lakbértámogatási rendszert dolgoznak ki, az önkormányzatok szociálisbérlakás-állományát azzal igyekeznek növelni, hogy jelentős kedvezményeket ígérnek azoknak, akik önkormányzatoknak adják bérbe lakásaikat.
„Adósai vagyunk a nyugdíjasoknak” címmel megígérik, folytatják a 13. havi nyugdíj kifizetését, nyugdíj-kiegészítést adnak (az erről szóló döntést szerdai ülésén már meghozta a kormány). A Valódi esélyegyenlőség a nőknek címet viselő alfejezet azt tűzi célul: ugyanazért a munkáért ugyanannyi fizetést kaphassanak a nők is, és „ne utasíthassák vissza a hölgyeket, mert még nincs vagy mert már van gyermekük”.
Ismerős mondatok a romakérdés rendezéséről
|
„Hiszünk abban, hogy a romák számára az esélyek egyenlőségét a tanuláson és a munkalehetőség biztosításán keresztül teremtjük meg” –így kezdődik a romákról szóló fejezet, ami kísértetiesen hasonlít Orbán Viktor egyik Vigadó-beli beszédére, amikor a volt kormányfő még miniszterelnökként azt mondta: „A romák felemelkedése a tanuláson és a munkán át vezet.”
Környezetvédelem, egészségügy
Az Élhető és otthonos köztársaság című fejezetbe az egészségügy és a környezetvédelem fért bele. Az egészségügyi rész a következő megállapítással indul: „Az egészségügyben további gyökeres változásokra van szükség. 2006-ig ugyanakkor nincs lehetőség az egészségügy átfogó modernizációjának végrehajtására.” Az új kormány „közmegegyezést fog kialakítani” a hálapénz megszüntetéséről, mert az megalázó mind a betegnek, mind az orvosnak. Kiterjesztik a betegszámlát, erősítik a betegjogokat, és kiemelt feladatnak tekintik a rák gyógyítását. Szívesen javítanák a járóbeteg-ellátás színvonalát, komfortosítanák a kórházakat. Nagyobb falatnak tűnik, hogy az új kormány elvállalja a szakorvosi képzés megújítását.
A környezetvédelmi krédóban csak a hulladék mennyiségének csökkentése, a szelektív gyűjtés, a háztartások kétharmadának csatornára kötése és a „múlt súlyos szennyezési örökségének” a „fokozatos” felszámolása szerepel.
Nyolcezer milliárd 2007-2013-ra
A kormány külpolitikájában ezután is tartja a transzatlanti irányt; elkötelezett a terrorizmus elleni harc és a szomszédok uniós csatlakozásának segítése mellett; továbbá szándéka a magyar nemzet egyesítése az európai közösségen belül – összegezhető az Európai Köztársaság című fejezet.
A tervezet leszögezi, hogy teljesültek a rendszerváltás külpolitikai céljai, vagyis a NATO- és az EU-csatlakozás, ezért új prioritásokat állít fel, többek között az európai uniós tagságból származó előnyök kihasználására. A tervezet nyolcezermilliárd forintot ígér uniós és saját forrásokból 2007-2013-re, amivel új növekedési pályára állítja az országot 2015-ben.
Rászorultsági elv
A többnyire általánosságokat tartalmazó Cselekvő kormányzás című fejezetből kiderül, hogy a kormány a következő tíz év formálása is része a terveknek. Ebben a fejezetben a rászorultsági elv érvényesítését rögzítik, és leszögezik: „Annak kell többet segíteni, akinek erre nagyobb szüksége van, és annak kell nagyobb felelősséget vállalnia, akinek a lehetőségei ezt megengedik. [...] A cselekvő kormányzás egyik feltétele a tiszta és világos beszéd”.
„Azt mondjuk: több lehetőséget a nélkülözőknek, több felelősséget a tehetőseknek. A cselekvő kormány nem érzi az állam feladatának, hogy a közösből egyformán adjon mindenkinek.”