A kecskeméti maffiaper: hatvannégy év fegyházat szabtak ki a bűnszervezet tagjaira

A vádirat szerint az egykori Conti-Car luxusautó-kereskedés tulajdonosa, Radnai László által irányított bűnszervezet egy kilencvenes évekbeli közös üzletből származó nyolcvanezer dolláros követelést akart az Energol-ügyben is vádlott V. Gábortól behajtani. 

így megszerezve egyszerre V. Gábor tartozását és nem utolsósorban T. Tibor érdekeltségeit is, aki a Balaton északi partján, Balatonfüred környéki szórakozóhelyek üzemeltetésében és főként védelmében utazott.

Alvilági hatalomátvétel

Az alvilági hatalomátvételhez szükséges fegyverek beszerzésével szerb személyeket bíztak meg, akik a harci eszközöket a zöldhatáron csempésztek be az országba. A kontingensből az egyik szállítmányt a rendőrség vádalku alapján egy erdőben talált meg, a másik transzporton egy Kecskemét melletti benzinkútnál ütöttek rajta a kommandósok. A déli határtól Pestre tartó gépkocsiban valóságos fegyverarzenálra bukkantak a rendőrök. 

A Nemzeti Nyomozó Iroda 2004-ben indított eljárást az ügyben. Az első letartóztatások az év augusztusában történtek Kecskeméten. Csakhogy a szálak a fővárosba vezettek, ahol elfogták az ügy gyanúsítottjait, akikből a per fővádlottjai lettek. Telefonlehallgatási jegyzőkönyvek és a csapathoz tartozó egyik szerb alvilági figura vallomása kellett a bíróság elé állításukhoz.

Kommandósok a bíróságon

2005. május 2-án különleges biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon a büntetőper. A bíróság épületét kívül és belül kommandósok vigyázták, ahová csak különleges biztonsági intézkedések mellett lehetett bejutni.

A fővádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket. Radnai László elmondása szerint csak látásból ismerte a vádlottakat, és szó sem volt arról, hogy ők bárkit is meg akartak volna ölni. A másodrendű vádlott, Mészáros Péter nem tudott kielégítő választ adni a szerbekkel folytatott lehallgatott telefonbeszélgetésekre. Állítása szerint nem fegyverekről, hanem autóalkatrészekről folytak a beszélgetések. 

Ezzel szemben a vád szerint külföldi bérgyilkosokat bíztak meg a munka elvégzésével, és megegyeztek az ügy koronatanújával, a szerb Szlobodan Sztojanoviccsal, illetve a hatodrendű vádlottal, Endrigo Nemettel, hogy hazájukból fegyvereket és robbanóanyagot szereznek be. Az ügyben együttműködő, gyanúsítottként szereplő K. Árpád utazott ki Szerbiába tárgyalni az ottani fegyvercsempészekkel. Ehhez a futár két alkalommal 2800 eurót kapott Mészárostól és Radnaitól. Összesen két szállítmány érkezett Magyarországra, de az utóbbit a rendőrség Kecskeméten lefülelte.

Széles körű bizonyítás

A Fodor Endre által vezetett bírói tanács első fokon összesen hatvannyolc évet szabott ki a vádlottakra, míg a kilenced- és tizedrendű vádlottat felmentette. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla 2006. október 6-án hozott jogerős ítéletében javarészt megerősítette a Bács-Kiskun Megyei Bíróság határozatát, és összesen hatvannégy év fegyházbüntetésre ítélte a vádlottakat.

A Maráz Vilmosné vezette tanács az elsőrendű vádlottat, Radnai Lászlót emberölés előkészületének bűntette és fegyvercsempészetre felbujtás, valamint bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt tizenkét év fegyházra ítélte, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A másodrendű vádlottat, Mészáros Pétert emberölés előkészületének bűntettében és folytatólagosan elkövetett fegyvercsempészés bűntettében mint bűnsegédet mondták ki bűnösnek, és ezért bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt tíz év fegyházbüntetést kapott. A harmadrendű vádlottra, Csüllög Zsigmondra bűnszervezetben elkövetett emberölés előkészületének bűntette miatt öt év fegyházbüntetést szabtak ki. A további öt vádlottat – Ferencsik Attilát, Molnár Miklós Richárdot, a szerb nemzetiségű Nemet Endrigót, Zöldi Imrét és Ábrahám Zsoltot – öttől tíz évig terjedő fegyházbüntetéssel sújtotta az ítélőtábla. Utóbbi két vádlott esetében a táblabíróság két-két évvel enyhítette az elsőfokú büntetést, a kilencedrendű vádlott, G. Nándor felmentő ítéletét pedig helybenhagyta.

A tanácsvezető bíró az ítéletet indokolva hangsúlyozta, hogy az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság határozatát, amely széles körű bizonyítás után született, elsősorban az együttműködő tanúk vallomására alapozta, de csak akkor, ha azokat más bizonyítékok is alátámasztották. Az ítélőtábla büntetőtanácsa 

A jogerős ítélet ellen nyolc védő nyújtott be felülvizsgálati indítványt, mert véleményük szerint nem állapítható meg, hogy a vádlottak bűnszervezetben követték volna el tettüket. A Legfelsőbb Bíróság 2007. október 2-án hozott végzésében elutasította az indítványokat, mert a védők több helyen is a jogerős ítélet tényállását támadták, márpedig ez nem ad okot a felülvizsgálatra.

Epilógus

A per főszereplői közül a koronatanút, Szlobodan Sztojanovicsot a szerb rendőrség 2009-ben vérbe fagyva találta meg, miután több lövéssel valósággal kivégezték. 

2019 januárjában meghalt a per másodrendű vádlottja, Mészáros Péter is, aki az otthonában szenvedett balesetet, és holttestére öt nappal a haláleset után talált rá ismerőse. Ugyancsak a maffiaper vádlottja volt a Dózsa György úti halálos baleset okozásával vádolt Molnár Richárd is, aki pedig a múlt héten, május 5-én kórházban hunyt el.

Ami pedig az elsőrendű vádlott további sorsát illeti, Dezső András oknyomozó újságíró, aki Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig címmel könyvet írt a témáról, röviden így foglalta össze:

Bár már 2004-ben vallomást tett, elég sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a vallomásokért cserébe Radnai idő előtt szabaduljon, bár a hivatalos indoklás szerint az egészségügyi állapotára való tekintettel kapott Áder János államfőtől kegyelmet. Tény, hogy Radnai vallomásai nélkül Portik Tamást sem elfogni, sem elítélni nem lehetett volna. Radnai kiszabadult, majd néhány év múlva újra rács mögé került, de aztán újra kiszabadult. Végül tanúvédelmi programba került, de aztán azt otthagyta, jelenleg szabadlábon van.

Legutóbbi nyilatkozata szerint nyugdíjba ment.