Mádl aláírt, de az alkotmánybírósághoz fordul

Aláírta az úgynevezett kórháztörvényt Mádl Ferenc hétfőn, ugyanakkor az államfő alkotmányértelmezési beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a jogszabály elfogadásának körülményei kapcsán - jelentette be a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője sajtótájékoztatón, Budapesten. A kórháztörvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök egy hete megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, amely még aznap változatlan formában fogadta el a jogszabályt.

Elvi kérdések a konkrét cselekvésért

Becker Pál hivatalvezető közölte: az eset kapcsán az államfő értelmezést vár az Alkotmánybíróságtól három kérdésben. Mint mondta, a kérdések elvi helyzetekre vonatkoznak, de tudni szeretnék, hogyan kell cselekedni konkrét esetben. Az államfő választ vár arra: az Országgyűlés mikor, milyen feltételek mellett tesz eleget újratárgyalási kötelezettségének. Kimeríti-e ezt, hogy a visszaküldést követő néhány órán belül, viszonylag rövid vita után a parlament változtatás nélkül elfogadja a törvényt? - tette fel a kérdést a hivatalvezető.

Alkotmányos-e a házszabály?

Kérdés az is, hogy a házszabály megfelel-e az alkotmány vonatkozó szakaszának. "A házszabály ugyanis a politikai vétóra visszaküldött törvény megtárgyalására a részletes vita egyik speciális feltételrendszerét állítja fel". Becker Pál rámutatott: a kórháztörvénnyel kapcsolatban az államfő a törvény alapelveit kérdőjelezte meg. "A házszabály szerint a szabályozás alapelveiről az általános vita keretén belül kell tárgyalni, és nem a részletes vita keretén belül" - mondta a hivatalvezető, hozzátéve: álláspontjuk szerint a házszabály ellentmondásban van az alkotmányban a köztársasági elnöknek biztosított jogkörrel.

Mádl Ferenc választ vár arra is, hogy köteles-e a parlamentnek újratárgyalásra visszaküldött törvényt elfogadás után minden esetben aláírni. Mi történik akkor, ha az újratárgyaláskor alkotmányellenes passzusok kerülnek a törvénybe, vagy ha az Országgyűlés a megismételt vitában, a szavazáskor jogszabályokat sért. Becker Pál kijelentette: értelmezésük szerint az alkotmány vonatkozó bekezdése minden esetben biztosítja a köztársasági elnöknek az alkotmányossági vétót.

Mit jelent, hogy részt vehet?

Az aggály hátteréről elmondta: az újratárgyalt törvényt az államfő köteles aláírni és azt követően öt napon belül kihirdetni. Az alkotmány egy másik bekezdése szerint viszont aláírás előtt a köztársasági elnök véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak a törvényt, ha annak valamely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja. Mádl Ferenc arra is választ vár a testülettől, hogy pontosan mi annak az alkotmányos rendelkezésnek a tartalma, miszerint a köztársasági elnök részt vehet az Országgyűlés és bizottságai ülésén.

Becker Pál szerint a konkrét okot a kérdésre az jelenti, hogy a visszaküldött kórháztörvény vitájára az államfőt nem hívták meg. "Így nem volt lehetősége arra, hogy érveit kifejtse a törvény visszautasításával kapcsolatban." A hivatalvezető közölte: Mádl Ferenc nem kapta meg a házszabályban előírt határidőn, két napon belül a múlt hétfői rendkívüli ülés napirendi pontját.

Aláírt törvények

Kérdés, hogy ezzel a parlament csorbította-e az államfő alkotmányos jogkörét - tette hozzá Becker Pál. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a parlament ülésére szóló meghívást nem helyettesíti az a fax, amelyben az államfőt az alkotmányügyi bizottság ülésére hívták meg. Mádl Ferenc a kórháztörvény mellett aláírta a pártok finanszírozásáról, valamint a pártalapítványokról szóló törvényt is. Az államfő mindkét aláírt jogszabályt hétfőn elküldte Szili Katalin házelnöknek.