Nem tudni, mennyit ér a külhoni magyar útlevél

Viktor Janukovics ukrán miniszterelnök és államfőjelölt kezdeményezésére tényleges ukrán-orosz konzultációk kezdődtek a kettős állampolgárság lehetőségéről, s ezzel az ukrajnai, kárpátaljai magyarság számára is felcsillant a remény, nyilatkozta Gajdos István UMDSZ-elnök, az ukrán parlament képviselője az ungvári Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lap csütörtöki számában. Az ukrajnai törvények jelenleg tiltják a kettős állampolgárságot, de elemzők szerint a magyar állampolgárság megszerzése éppen a 2007-ben bevezetendő schengeni övezeten kívül eső kárpátaljai és vajdasági magyaroknak jelentené a legtöbbet, mert így magyar útlevélhez juthatnának.

2007 után nem tudni, mi lesz

A kormány nevében Hiller István kulturális miniszter szerdán külhoni magyar útlevelet ígért a határon túl élő magyaroknak. (A speciális okmány a tervek szerint a határon túliak Magyarországra való belépését egyszerűsítené.) Az erdélyiek problémáját megoldja, hogy Románia jó eséllyel pályázik az EU-tagságra, de Szerbia és Ukrajna esetében a magyar kormány nem lát esélyt arra, hogy a belátható jövőben az unió tagjai legyenek, mondta el a szocialista pártelnök egy reggeli televíziós műsorban, aki szerint ezért van szükség a tervek szerint szabad határátlépést biztosító okmányra.

A miniszter elismerte: a schengeni követelmények magyarországi életbelépése "más kérdés", ez az útlevél ezt a problémát nem veszi figyelembe, vagyis nem tudni, hogy 2007 után érvényes marad-e a külhoni magyar útlevél.

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint a külhoni magyar útlevél fogalma jogi abszurdum. Patrubány Miklós csütörtökön juttatta el az MTI-hez állásfoglalását a külhoni magyar útlevélről. "Az útlevél állami felségjel, amelyet az államok csakis saját állampolgáraiknak adhatnak. A külhoni magyar útlevél fogalma tehát teljes jogi abszurdum" - írja Patrubány.

1996-ban szembekerültek

A kettős állampolgárság lesz a témája a pénteki Magyar Állandó Értekezlet nyolcadik ülésének, amelyen a magyar kormány a most meghirdetett új nemzetstratégiájához szeretné megnyerni a határon túli magyarok vezetőinek támogatását.

A kettős állampolgárság kérdésében a magyar kormány és a magyar kormánypártok szembekerültek a határon túli magyar szervezetekkel. Ilyen nyíltan megmutatkozó ellentétre csak 1996-ban volt példa, amikor a magyar-román alapszerződés ügyében különbözött össze az akkor szocialista-liberális kormány a határon túliakkal.

Kasza és Markó is bírálta

November első napjaiban Kasza József és Markó Béla bírálta a két magyar kormánypártot. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egyaránt arra figyelmeztetett, hogy a határon túli magyarok számára érthetetlen és elfogadhatatlan az elutasítás. Az katasztrofális lelki traumát okoz majd: a határon túli magyarok úgy érzik, hogy az anyaország rájuk és nem egy jogi megoldásra mond nemet.

Ezen a véleményen az a tény sem változtat, hogy például az RMDSZ is tart a kettős állampolgárságtól, hiszen épp a szövetség kérésére készített felmérés mutatta ki, hogy a magyar állampolgárság birtokában jelentősen felgyorsulna a magyarok elvándorlása Erdélyből.

A magyar kormány kezdetben nem kívánt állást foglalni, de Kiss Péter kancelláriaminiszter Kolozsváron és Szabadkán tett látogatása során már határozottan kijelentette: a határon túli magyarok gondjaira nem a kettős állampolgárság kínál megoldást. A megoldást a miniszter szerint a Gyurcsány-kormány új nemzetstratégiája jelentheti. Ez a nemzetpolitika a szülőföldön való boldogulásra, a békés nemzet-újraegyesítésre, valamint a magyar-magyar kapcsolatok útjában álló akadályok elhárítására törekszik. A kormány már egy csomagtervet is kidolgozott, amelynek részleteit a MÁÉRT-en ismertetik.