Vitás konszenzussal ért véget a III. MÁÉRT

Ajánló szervezetek alakulnának a környező országokban - a civil szervezetek, az egyházak és a MÁÉRT-ban képviseltetett pártok tagjaiból -, akik ajánlásokat adnának azoknak a személyeknek, akik a kedvezménytörvény alanyai lennének. A szervezetek ajánlása alapján pedig a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból álló szervezet döntené el, hogy végül ki lesz jogosult igénybe venni a határon túli magyaroknak járó kedvezményt - ismertette Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a MÁÉRT-on folyó törvényjavaslat vitáján.

Tágan értelmezik, ,,ki a magyar"

Magyar-magyar csúcstalálkozó

A törvény kedvezményezettje kell, hogy tudjon magyarul - ám a záródokumentumokban foglaltak szerint az ajánló szervezet eltekinthet a magyar nyelvtudástól, ha a kérelmező személyt az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja számon, ha szülei közül egyik magyar nemzetiségű, ha házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, ha egy magyar szervezet tagja, ha egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel, ha magyar iskolába járt legalább négy évet, illetve ha gyermekei magyar iskolába járnak vagy jártak. A kedvezményezett egy magyar igazolvány kap, és ezzel veheti igénybe a különböző juttatásokat.

A magyar kormány megpróbált konszenzust kialakítani a kedvezményekről szóló törvény kapcsán, hisz mindannyian tudatában voltak annak, hogy ezzel a törvénnyel a magyar nemzet jogi egysége valósulna meg. A második napon azonban éles vita folyt a magyarországi baloldal és a határon túli magyar szervezetek képviselői, illetve közvetetten a Fidesz között, aki azt tartja, hogy a határon túli magyarok véleménye mérvadó a számukra.

A szocialisták és a liberálisok vitatták a tervezet egyes pontjait

Az aláírt javaslat

Tabajdi Csaba szocialista képviselő délelőtt a sajtónak azt nyilatkozta: jelen formájában nem értenek egyet a a törvénytervezettel, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Az ajánló szervezetek létrehozását szükségtelennek minősítette, és azt mondta félő, hogy az etnokorrupciót fogja azok megléte elősegíteni. A határon túli magyar szervezetek képviselői erre a felvetésre azt mondták, hogy átláthatóan fognak ezek az ajánló szervezetek dolgozni, így nem lesz hely csalásra. Az MSZP végül aláírta a javaslatot, miután négy pontból álló különvéleményét csatolták ahhoz.

A szabaddemokrata Eörsi Mátyás is elfogadhatatlannak tartotta a megállapodást, mondván, hogy túl kevés kedvezményt tartalmaz a törvény, illetve mert nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet annak gyakorlatba ültetése. Az SZDSZ képviselője a vita végén hajlandó volt apróbb változtatás után aláírni a záródokumentumot. Eörsi Mátyás döntését azzal magyarázta, hogy a határon túli magyarság ügye egységes ügy és úgy is kell fellépni. A politikus azonban elmondta a törvénytervezet parlamenti vitájában kifogásaikat részletesen ismertetik.

Elégedetten nyilatkoztak a határontúliak

Tőkés László és Bugár Béla

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, és a MÁÉRT második napján az erdélyiek egyedüli képviselője a magyar alkotmányban foglaltakat taglalta: Magyarország most már nemcsak felelősséget érez a határon túliak felé, de viseli is azt.

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője történelmi lépésnek minősítette a tervezet elfogadását, mondván új fejlődési fejezet nyílik meg. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vita kompromisszum kész hangulatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlésben is hasonló hangnemben fog folyni a törvénytervezet vitája.

Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertette, hogy a törvénytervezetet kis átdolgozás után a kormányhoz kerül, az ő véleményezése után pedig a parlamentbe, és reményei szerint 2002 elején már gyakorlatba is ültethetik. A politikus hangoztatta, a törvény elfogadásához nem kell konszenzus, hisz feles törvényről van szó.