Ebtenyésztők kontra agrárminisztérium

Az állami, illetve a civil szféra e két markáns képviselője közötti nézeteltérés a törzskönyvezés, végső soron a szakmai és anyagi függetlenség létjogosultsága körül támadt. De a MEOE-ügy lényegét talán az a gazdasági újságíró fogalmazta meg a legpontosabban, aki az FVM tájékoztatóján azt kérdezte a tárca képviselőitől: "valójában mennyibe kerül egy magyar pedigré?" "Sokba. Százmilliókról van szó", válaszolta szemlesütve a miniszteri főtanácsadó. S hogy pontosan mennyiről?

A MEOE kétezer forintért állít ki egy - a tenyésztés szempontjából lényeges - származási papírt (pedigrét), jelenleg évente 60-70 ezret. Azaz úgy száznegyvenmillió forint folyhat be ebből évente az egyesületnek. Az egyéb szolgáltatásokból és a tagdíjakból (amelynek kétharmada a tagszervezetnél marad) évente összesen 300-350 milliós forgalmat bonyolítanak, amelyből több mint százmilliót adóként befizetnek, a többit, Nagy István, a MEOE elnöke elmondása szerint az apparátus és a könyvelő fenntartására, versenyek rendezésére, a magyar fajták és a külföldre utazó versenyzők támogatására, több szakmai kiadvány fenntartására, állatvédelmi célokra és egyéb járulékos kiadásokra fordítják. Az egyesület auditált mérlegeredménye (haszna) az elmúlt években nem haladta meg a 4 millió forintot. "A kétszáztíz tagszervezettel való kapcsolattartás, a külföldi levelezések évente több tíz millióba kerülnek."

A tárca közbelépéséig nemzetközileg is elismert pedigrét csak a MEOE adott ki.

Mozgalmárok nélkül nincs mozgalom. A szerkesztőséget is egy lelkes kutyatartó hívta fel azzal, hogy megint dúl a harc a földművelésügyi tárca és a MEOE között. Menjünk el a debreceni éjszakai kutyaversenyre, ott biztosan beszélhetünk az egyesület elnökével. A nemzetközi CAC-kiállítás amúgy is érdekesnek ígérkezik, mondta a telefonáló, nemcsak mert több mint száz kutyafajtát láthatunk, hanem mert a minisztérium pár nappal korábban körlevélben jelezte a megyei főállatorvosoknak, hogy a MEOE-rendezvények nem jogszerűek. Ha esetleg emiatt le kell fújni a rendezvényt, az biztosan jó műsor lesz.

Az éjszakai CAC-ot egy debreceni laktanya futballpályáján tartják. Délután hattól nyolcig lehet nevezni, a kutyák tizenhárom körben különböző minősítésekért és címekért indulnak. Mivel Nagy István, a MEOE elnöke tizenegy fajtát bírál, van időm személyesen is megismerkedni néhány, még csak hírből hallott kutyával.

"Kissé nyitott farokmozgás", diktálja a beírólánynak Bánhidi Pálné, aki összesen tizennyolc fajtát bírál ma éjjel. Megfigyeli a kutyát mozgás közben, minden oldalról, majd megkéri a gazdát, tegye fel a kisasztalra. Bánhidiné - akit gyakran hívnak hazai és külföldi versenyekre - finoman végigsimítja a mopsz szőrét, megvizsgálja a csontozatát, a fülét, kinyitja a száját, hogy a fogazatát is szemügyre vegye. Aztán megsimogatja az állat fejét, már nem szakmailag, csak úgy, szeretetből.

Éjjel egy óra, mire Nagy Istvánt a pályán befogom. De addigra legalább megtudtam, melyek a vizsla standard jegyei, és hogy mitől olyan tökéletes az a fiatal drótszőrű kan, amihez foghatót az elnök már évek óta nem látott.

"Ez a vita valójában 1998-ban kezdődött, amikor néhány, önmagát az egyesületből kirekesztő személy megtalált másik néhány személyt a Torgyán-féle FVM-nél. Kitalálták, hogy csinálnak egy ebtenyésztésre vonatkozó rendeletet, amely által az állam rá tud telepedni a kutyás társadalomra. Csak így tudtak kirakni egy száznégy éves egyesületet, amely jelenleg az egyik legnagyobb. A tizennyolcezres tagságot több mint kétszáz, az országot teljesen lefedő szervezet adja. Az 1998-as ebtenyésztési rendelet csak ezért született. Az abban foglalt pontok és paragrafusok szinte mind úgy lettek megállapítva, hogy azok a MEOE-vel szemben diszkriminatívak. Ilyen például, hogy csak cégbíróságnál bejegyzett szövetség pályázhatott, civil szervezet, mint a MEOE, nem."

A tárca még 1998-ban úgy tapasztalta, hogy a honi ebtenyésztés körül

rendezetlenség mutatkozik,

ezért az állattenyésztésről szóló 1993-as törvényből elővesz egy lehetőséget: "a Miniszter a jellemzően kedvtelési céllal tartott állatok esetében, külön jogszabály szerint a törvény előírásaitól eltérést engedélyezhet." Ez lesz a jogalapja az 1998-ban megalkotott, a fajtatiszta ebek tenyésztéséről szóló FVM-rendeletnek, amely kimondja: törzskönyvezéssel csak államilag elismert ebtenyésztő szervezetek foglalkozhatnak, amelyek munkáját egy, a minisztérium által kiválasztott szövetség koordinálja.

Ketten pályáznak a vezető szövetség posztjára, a Magyar Kinológiai Szövetség és a Magyar Ebtenyésztő Szervezetek Szövetsége (MESZSZ). Ez utóbbi elnöke Farkasházi Miklós, aki korábban tizenöt évig látta el a MEOE főtitkári posztját; végül belvillongások után felmentették. (Farkasházi Miklós nyilatkozott lapunknak, de a közléshez nem járult hozzá - D. E.) A tárca végül a MESZSZ-t, a kiugrott MEOE-tagok maroknyi csapatát jelölte ki. Ehhez kellene csatlakoznia a MEOE-nak is, amely viszont az alkotmányra hivatkozva nem akar szövetkezni, mondván: az alaptörvény szerint nincs szövetség létrehozására irányuló kényszer. (Másfél évvel ezelőtt az Alkotmánybíróságnál megtámadták az ominózus FVM-rendeletet.)

A jogvitát színesíti, hogy a rendelet hatálybalépése után kiderült: a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) Magyarország részéről kizárólag a MEOE-t fogadja el tagszervezetnek. Az a miniszteri rendelet, amely jóváhagyta a MEOE FCI-hez való csatlakozását, 1933-ben született, és ezen a helyzeten - nyilatkozataik szerint - az FCI nem kíván változtatni.

Mindeközben több eljárás is indul a MEOE ellen. Az első ügyben tavaly született ítélet, a MEOE-t legitimnek mondta ki a bíróság. A második egy ismeretlen feljelentés nyomán indult; ennek végén, 2003 márciusában a Legfelsőbb Bíróság (LB) több szabálytalanságot állapított meg a szervezetnél, és az egyesület több határozatának megsemmisítését rendelte el, amit a MEOE közgyűlésén meg is tett. Az FVM szerint azonban ebben az LB-ítéletben az is benne van, hogy a MEOE nem végezhet törzskönyvezést és semmilyen más tevékenységet. A MEOE viszont úgy látja, az ítélet erről nem szól. A harmadik feljelentés esetén a gyanú közokirat-hamisítás, amit a MEOE azáltal valósított meg, hogy az LB-ítélet után is adott ki származási igazolást. A MEOE viszont állítja, a bírósági ítélet óta minden általuk kiállított dokumentumon egyértelműen rajta van, hogy az "nem államilag elismert" közokirat, azaz nem "hiteles". És az FCI-t sem ez érdekli, hanem a szakmai háttér.

"Nem vagyok kutyás"

Miután a MEOE elnöke úgy érezte, szorul a hurok, és erősödik a politikai nyomás, az elmúlt hetekben több nyilatkozatot tett. Az FVM két héttel ezelőtt kedden tartott sajtótájékoztatót.

Sándor István, az FVM állattenyésztési osztályának vezetője szerint - ő ugyan "nem kutyás", de van egy keverék kutyája - a törzskönyv egy bizonyítvány, amely az országról is képet ad, azért lehet abba beleszólása a tárcának. "Azt szeretnénk, ha nem egy centralizált egyesület, hanem a fajtaszervezetek, amelyek a szövetséget is fönntartanák, végeznék a törzskönyvezést. Vagyis kialakulna egy egyensúly. Nagyon sok egyesület van, ezeknek több mint a fele önállóan gazdálkodik, de vannak kicsik, akiknél ez problémát jelent. Ezeken kell segíteni." "Ez egy show-műsor, tetszik érteni, de a mögöttes szakmai dolgok... Amikor a kutyakereskedelem veszi át az irányítást... Vannak alapvető problémák. De nem tudom, honnan lenne ebből az egész ügyből a minisztériumnak bevétele. Persze olyan rágalmak érkeztek, hogy minket lepénzelnek a szervezetek" - érvelt a Narancs érdeklődére Sándor István.

A nagy testvér közbeszól

Az FCI tisztázni akarta a helyzetet. Hans Müllernek, a szervezet elnökének utolsó faxa épp akkor érkezett meg Akácz Béla miniszteri főtanácsadó, az ügy egyik kulcsfigurájának asztalára, amikor a sajtótájékoztatóról irodájába visszatért. A kollégák széles mosollyal üdvözölték: "Na, ezek szerint nem téptek szét?!" A főtanácsos erre bekapott egy pogácsát. Aztán vetett egy pillantást az egyoldalas, németül írt faxra, majd félretette. A dokumentumban ez állt: "Különböző Magyarországról eljutott hírek hatására szükségesnek tartjuk újfent leszögezni és megerősíteni, hogy az FCI-elnökség álláspontja az FCI és a MEOE viszonyáról semmit sem változott. Dr. Németh Imre miniszter úrnak írott levelünkben foglalt minden állásfoglalás változatlanul érvényes."

Hans Müller június 11-ei leveléből pedig az derül ki: "A MEOE az egyedüli kutyás szervezet, amelynek pedigréjét az FCI elismeri. Magyarország mint ország nem tagja az FCI-nek. A mi tagunk a MEOE és nem Magyarország. Az FCI nem fog elismerni semmilyen más magyar pedigrét, csak a MEOE által kiállítottat. Amennyiben a MEOE >>megsemmisülneA törzskönyv analóg a földhivatali tulajdoni lappal: ugyanolyan közhitelesnek kell lennie. És egy jogállamban a törvényt be kell tartani. És ezt az FCI is így gondolja."

Mivel a szerdai sajtótájékoztatóra a MEOE nem volt hivatalos, az egyesület elnöke levelet írt Akácz Bélának, melyben leszögezi: egyesületük társadalmi szervezet, amely gazdálkodó tevékenységet nem folytathat, ezért nem tartoznak sem a gazdasági célú állattenyésztésről szóló rendelet, sem az 1998-as miniszteri rendelet hatálya alá. A rendelet megkülönböztet ugyan elismert tenyésztő szervezeteket - az állam ezek dokumentumait hitelesíti -, de a jogszabály a tenyésztő szervezet címért nem pályázó szervezetekre - és ilyen a MEOE is - nem vonatkozik. E szervezetek az alapszabályukban megfogalmazott tevékenységet kötelesek végezni. "A MEOE alapszabálya szerinti tevékenysége az FCI által elismert magyar ebtörzskönyv fajtánkénti vezetése. A MEOE nem végez olyan tevékenységet, melyet az FVM rendelete feltételhez köt, azaz nem ad ki államilag elismert törzskönyvet. Alapszabályszerű működése felett pedig nem gyakorolhat a minisztérium felügyeletet."

Az ügyészség a tavalyi névtelen feljelentéssel éppen most kezdett el foglalkozni. Első lépésként két héttel ezelőtt, csütörtökön foglalni indult a MEOE Tétényi úti szék-házába. A Könyvelés feliratú szobában átnézték a regisztrációs adatbázist, de mindenből csak másolatot vittek. Az elnök szerint a foglalás kulturáltan zajlott, de a házkutatás alapjául szolgáló határozat ellen a MEOE óvást nyújtott be, továbbá panaszt tett az ombudsmannál. Az FVM főtanács-adója és osztályvezetője ellen pedig hivatali hatalommal való visszaélés miatt tett büntetőfeljelentést.

Dusza Erika

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!