Medián: Nincs kormányváltó hangulat
További Belföld cikkek
- Egy egymilliárd forintos kezelés mentheti meg a 9 éves Mirkó életét
- „Szándékos gyilkosság volt” – megszólaltak a Budapesten meghalt amerikai nő szülei
- Hét órát ültek a Wizz Air magyar utasai a gépen, majd még 10 órát váratták őket a repülőtéren
- A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban
- Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
Január első és harmadik hétvégéje között nem történt jelentős változás a díjak eltörlését támogatók arányában: mindhárom kérdésben közel kétharmados fölényben vannak az igenek.
A módszerről
A felméréseket a Medián-Omnibusz keretében 2008. január 4-e és 8-a, 11-e és 15-e, valamint 18-a és 22-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott, minden alkalommal 1200 (összesen 3600) felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.
A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően plusz-mínusz 2-5 százalék.
A nemmel szavazni szándékozók aránya jócskán elmarad ettől, ám két hét alatt számottevő mértékben növekedett – főleg a felsőoktatási tandíj és a vizitdíj kérdésében.
Ezzel együtt sem tűnik kétségesnek az igenek győzelme, az igazi kérdés az, hogy meglesz-e a három kérdésben az eredményességhez szükséges bő 2 millió igen szavazat.
Január közepén egyszerre mindhárom kérdésben a szavazókorú népesség 40 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne és igennel szavazna a népszavazáson, és 5-6 százalék volt azoknak az aránya, akik elmennének és a nem mellett húznák be az ikszet.
Az kérdés, hogy végül hányan fognak elmenni, hiszen a választás előtt rendre többen mondják magukat biztos szavazónak, mint ahányan végül tényleg leadják a voksukat. A 2004. decemberi népszavazás előtt egy hónappal például 42 százalék nyilatkozott így, a tényleges részvétel viszont ettől 5 százalékkal elmaradt.
A szavazók mozgósíthatóságát az is befolyásolhatja, hogy szerintük mi a referendum igazi tétje. Ezzel kapcsolatban jelentős fordulat történt a közhangulatban: január elején még többségben voltak, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania, két héttel később viszont már ennek az ellenkezőjét gondolták többen.
Az MSZP- szavazók 15 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne és igennel szavazna a kérdésekre. A kormányváltó hangulat elillanása viszont csökkentheti az ellenzéki szavazók lelkesedését a népszavazás iránt, írja elemzésében a Medián.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
