Metróper: 26,5 milliárd a fővárosnak

A kereseti kérelem csak egy részét ítélték meg egyelőre

Az eredeti közel százmilliárdos kereseti kérelembõl Princz Gusztáv bíró 26,5 milliárd forint vonatkozásában ítélte meg úgy, hogy azok lejárt követelések, és így 15 napon belül kifizetendõk. A fennmaradó hetvenmilliárd forint tekintetében viszont úgy látta, hogy az még nem követelhetõ a központi költségvetésbõl, ezért erre nézve megszüntette a pert. Ezt a pénzt a fõváros újabb perben követelheti.

A bíróság alaposnak találta a felperes azon álláspontját, hogy a felek kötelezõ érvényû, hatályos és fizetési kötelezettséget keletkeztetõ, polgári jogi megállapodást kötöttek egymással. (A kormány, a fõváros és a BKV 1998. április 7-én írták alá a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítésérõl szóló szerzõdést, ebben az állam a beruházás sajáterõ- szükségletének 60 százalékát vállalta. A megállapodást Járai Zsigmond pénzügyminiszter 1998 novemberében mondta fel azonnali hatállyal.)

Kelt mégegy, hasonló tartalmú Járai levél, 1999. júliusában, amelyre a bíróság azt mondta, hogy az megvalósítja a Polgári Törvénykönyv 313.-ik szakaszában szabályozott szerzõdés teljesítésének megtagadását. Ez jogos ok nélkül történt, az alperes állam nem mentheti ki magát, és nem alappal hivatkozott irataiban arra, hogy a szerzõdésben vállalt kötelezettségei megfizetésére nem rendelkezik anyagi eszközökkel.

Alaptalan a meggyengült teherbíróképességre hivatkozás

Nem bizonyult alaposnak az alperes azon állítása sem, amely szerint lehetetlenné vált az ország teherbíróképessége miatt a szerzõdés kötelezettségének teljesítése, még akkor sem ha a köztudomással egyezõen az 1999. és 2000. években részben természeti csapások, részben az országon kívüli hatások több, nem várt kiadással járó intézkedést kényszerítettek ki az alperes oldalán. A bíró arra is rámutatott, hogy az egyes évekre elosztott, az építkezéssel járó kötelezettségek a költségvetések adott évi kiadási oldalának összegéhez képest különösebben kimagasló, jelentõs összegnek nem tekinthetõek.

Ugyanakkor a bíróság a követelések lejártsága és a felperes részére elõre évekre történõ marasztalhatósága tekintetében nem osztott a fõvárosi önkormányzat álláspontját. Kimondta: a jogosulatlan megtagadás valóban szerzõdésszegésnek minõsül, ám ez nem vonatkozhat azokra a szolgáltatásokra, amelyek teljesítése a Járai-nyilatkozatok idején még nem voltak esedékesek.

A fõváros mindenesetre új perben követelheti a hetvenmilliárdot is, hiszen a pénteki ítélettel megállapították a kereseti kérelem jogalapját. A tárgyalóteremben a fõváros ügyvédei megelégedettségüket hangoztatták az ítéletet követõen, az állam ügyvédje viszont azt nyilatkozta az Indexnek, hogy várhatóan fellbbezést nyújtanak be a döntés ellen. Megfigyelõk szerint az alperesnek nincs is más választása, minthogy a Legfelsõbb Bíróságtól kéri az elsõfokú határozat megváltoztatását.

A Pénzügyminisztérium fellebbez

Az ítélet írásos indoklását még nem kaptuk meg, de az már biztos, hogy fellebbezünk a Fővárosi Bíróság metróperben pénteken kihirdetett elsőfokú ítélete ellen - jelentette ki Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár az üggyel kapcsolatos konkrétumokról az írásos ítélet kézhezvétele előtt nem kívánt nyilatkozni. Annyit viszont leszögezett: töretlenül hisznek igazukban, és abban, hogy az igazságszolgáltatás érvényt szerez az igazságnak. "Az előadott érveink vannak olyan nyomósak, hogy azt a bíróság elkövetkező eljárásaiban figyelembe vegye" - hangsúlyozta Varga Mihály.

Perlaki szerint jogellenes volt a metrószerződés

Jogellenesen született az a szerződés, amelynek betartására az elsőfokú eljárás eredményeként felhívták a kormány figyelmét - nyilatkozta Perlaki Jenő fideszes parlamenti és fővárosi közgyűlési képviselő pénteken annak kapcsán, hogy a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint az alperes magyar államnak 26,5 milliárd forintot és annak kamatait kell megfizetnie a felperes Fővárosi Önkormányzat részére.

Perlaki Jenő álláspontja szerint a szerződés elsősorban azért jogellenes, mert azt az 1998-es országgyűlési választások előtt felhatalmazás nélkül írta alá az akkori pénzügyminiszter és a főpolgármester. ,,Az államnak meg kell fellebbeznie ezt az ítéletet" - hangsúlyozta a fideszes politikus, aki szerint a főváros és az állam viszonyában a főváros szít viszályt és leginkább Demszky Gábor főpolgármester gerjeszt ellentéteket.

Az állam ügyvédje szerint legfeljebb hatályon kívül helyezni lehetne a döntést

Eljárási szabálytalanságok miatt a mostani ítéletet csak hatályon kívül lehet helyezni - értékelte a bírósági döntést az állam képviseletét ellátó Nagy Péter, ügyvéd. Szerinte az utolsó tárgyalási napról készült írásos jegyzőkönyv nem az ott történteket rögzítette. Nehezményezi, hogy a tárgyalásról készült hangfelvétel ,,eltűnt", egy írásos dokumentum szerint azonban nem veszett nyoma a szalagnak, hanem egyszerűen csak letörölték. Azért is fellebbez az állam, mert az elfogultsági kifogásaikat érdemben nem vizsgálták - tette hozzá.

A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda azért is az ítélet hatályon kívül helyezését kezdeményezi, mert a per alapját képező szerződést az akkori pénzügyminiszter parlamenti felhatalmazás nélkül írta alá. A jogász úgy véli: sokkal kisebb összeg odaítéléséről is az Országgyűlés szokott dönteni, tízmilliárdokról pedig nem dönthet egy ember. Szerinte, ha nem helyeznék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, az azt jelentené, hogy van az országnak egy olyan polgára, a pénzügyminiszter, aki bármikor bármekkora összeg kifizetésére garanciát vállalhat.

Demszky Gábor üdvözölte a bíróság döntését

"Egyrészt a független magyar bíróság bebizonyította, hogy Magyarországon jogállam van, másrészt ha az ítélet jogerőre emelkedik, az érvényesíthetően megteremti a beruházás teljes anyagi fedezetét. Világossá vált továbbá, hogy a kormányra ugyanazok a törvények érvényesek, mint minden magyar állampolgárra, és még ők sem változtathatják tetszés szerint a polgárjogi szerződéseket" - kommentálta a bíróság döntését telefonon péntek délután a Kínában tartózkodó főpolgármester.

"A szerződésszegéssel a kormány ismét ellopott egy évet a fővárosi polgároktól, hiszen a Főváros és az állam között fennálló szerződés érvényességét megállapító első metróper lezárását követően, pontosan egy esztendővel ezelőtt kezdődött el ez az újabb per, amelyben ma elsőfokú ítélet született. Én, a kormány helyében most bocsánatot kérnék a fővárosiaktól, a magam nevében viszont csak remélni tudom, hogy a kormány ezek után nem fogja tovább folytatni az ország lakosságának egyötödét büntető politikáját. Remélem továbbá azt is, hogy feltétel nélkül tiszteletben tartják a bíróság döntését. Ez így szokás az Európai Unióban és a demokratikus államokban is" - tette hozzá Demszky.

"A metró meg fog épülni. A kérdés már csak az, hogy az eddigi késedelmek után mikor. Amennyiben pedig a kormány helyreállítja az eredeti szerződésben foglaltakat, az okozott kár minimalizálható" - mondta Demszky. "Ha pedig a döntés jogerőre emelkedik, a többi esedékessé váló összeg kifizettetését egyszerű jogi eljárás keretében lehet érvényesíteni. A főváros egyébként továbbra is nyitott az együttműködésre, és ha az ítélet nyomán a kormány is úgy gondolja, az eddigi huzavonát talán végre magunk mögött hagyhatnánk és közösen építhetnénk fel az új metrót" - fejezte be a telefonos interjút a főpolgármester.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!