Agyakat és agydarabokat csomagolnak a Lipóton

2008.05.16. 11:20
A tavaly már bezárt lipótmezei pszichiátriai intézet jelentős tudományos értéket képviselő agybankját is felszámolják. Az intézet neuropatológiai laboratóriumában mintegy ezer, formalinban megőrzött agymetszet, illetve teljes agy található a hozzájuk tartozó betegdokumentációval. Ezeknek csak egynegyede kerül át a Semmelweis Egyetem igazságügyi orvostani intézetébe. A többit elhamvasztják.

A felszámolás alatt álló lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) éppen most csomagolják a neuropatológiai laboratórium híres agygyűjteményét. Három helyiségben, polcokon, szekrényekben, formalinnal töltött tárolókban mintegy 1000 agymetszet és teljes agy is található. A preparátumok az intézetben elhunyt ápoltaktól származnak.

Az 1000 tételből álló gyűjtemény értékét az adja, hogy ezekhez a mintákhoz részletes betegdokumentáció is társul. A minták, metszetek ugyanis a konkrét kórképekkel együtt alkalmasak igazán tanulmányozásra. A laboratórium raktárában további hét szekrényben vannak olyan agymetszetek és szövetdarabok is, amelyek mellé nem készült írásos dokumentáció.

Degeneratív kórképek

Az Index szerette volna lefényképezni a felszámolás alatt álló laboratóriumot, de kérésünket Tasnádi István az OPNI gazdasági igazgatója a kegyeleti jogokra hivatkozva elhárította.

A neuropatológia feladata a központi és környéki idegrendszer kóros folyamatainak elemzése, a betegségek okainak feltárása. Bár ma már modern képalkotó eljárások (CT, MRI) segítik a neuropatológusok munkáját, az ilyen metszetekre és mintákra ma is szükség van az agyi elváltozások és a betegségek tanulmányozásához.

Az OPNI neuropatológia osztályán a metszetek segítségével az idegrendszeri degeneratív és gyulladásos kórképeket, az epilepsziát és más pszichiátriai betegségeket vizsgálták. Különösen jelentős terület volt az emberi prionbetegségek körébe tartozó Creutzfeldt-Jakob betegség vizsgálata. A minták segítségével tudták elemezni a betegséget okozó kóros prionfehérjék funkcióját. Az utóbbi években a drogfogyasztás után észlelt neuropatológiai eltéréseket is vizsgálták.

A gyűjteménynek fontos szerepe volt az orvostanhallgatók képzésében is. „Ezen a gyűjteményen orvosgenerációk nőttek fel. Az OPNI neuropatológiai osztálya nemzetközileg elismert tudományos műhely volt, jöttek tanulmányozni Hollandiából, Angliából és Svájcból is", mondta az intézet utolsó főigazgatója, Nagy Zoltán professzor. A laboratórium raktárában olyan százéves metszetek is vannak, amelyek a hazai idegtudomány megalapozásához járultak hozzá. A patológiai osztály utolsó főorvosa, Kovács Gábor Géza ma már Bécsben dolgozik.

Hamvasztás

Az intézet felszámolásakor az agybank elhelyezéséről is gondoskodni kellett. Az anyagot szakértők vizsgálták át. Végül az a döntés született, hogy a mintegy 1000, megfelelően dokumentált minta közel egynegyedét tartják meg. Ezeket a metszeteket az elmúlt 5-10 évben készítették. A nem adminisztrált mintákból két szekrény tartalmát őrzik meg. A gyűjteménynek ezek a darabjai kutatási célokból a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetéhez kerülnek.

A többi agyszeletet és preparátumot a kegyeleti jogok betartásával elhamvasztják, mondta az Indexnek Tasnádi Zoltán az OPNI gazdasági igazgatója.

A felszámolásnál derült ki, hogy nincs arra vonatkozó jogszabály, milyen hatóság jogosult rendelkezni a szövetminták megsemmisítéséről, mondta Kárpáti Zsuzsa, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) főigazgatója. Az EKI ezért korábban Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanhoz fordult az ügyben. Közösen írtak kérelmet az Egészségügyi Minisztériumnak, amely végül az országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központját (OSZMK) jelölte ki a feladatra.

Nagy Zoltán professzor szerint sajnálatos, hogy az értékes gyűjtemény egy részét megsemmisítik. Mint mondta, megoldás lenne az is, ha lefényképeznék a gyűjteményt és egy elektronikus adatbázisban rögzítenék a tartalmát.