Vilmos
10 °C
22 °C

Nem a Microsoft felé hajlott az állam keze a 25 milliárddal

2008.09.01. 12:07
A Fővárosi Bíróság döntése szerint nem volt törvénybe ütköző a Microsoft nevének használata abban a közbeszerzésben, amellyel az ország eddigi legnagyobb értékű, 25 milliárd forintos szoftvervásárlását akarták nyélbe ütni. A Gazdasági Versenyhivatal néhány nappal az első fokú ítélet előtt szintén ítéletet mondott az állami üzlet lebonyolításáról: szerintük a MEH-hez tartozó Központi Szolgáltató Főigazgatóság megsértette a versenysemlegességet.

A Központi Szolgáltató Főigazgatóság január elején írt ki nyílt közbeszerzési eljárást a közigazgatási és oktatási intézmények szoftverlicenszeinek beszerzésére. A négy évre szóló keret-megállapodásra 25 milliárd forintot szántak. Az ajánlati felhívás a nyertesek kihirdetése ellenére a bíróság és a gazdasági fórum elé került, mert a tárgymeghatározásának eredményeként az eljárásban csak a "Microsoft", vagy "azzal egyenértékű termékek forgalmazói" vehettek részt.

A bíróság Steve Ballmer, a Microsoft ügyvezető igazgatójának budapesti látogatásakor májusban elnapolta az eljárás megkezdését, a második tárgyalási nap így szeptember 1.-re csúszott. A Fővárosi Bíróságon folyó perben meg is született a nem jogerős ítélet, amely szerint a KSZF joszerűen használta a beszerezni kívánt szoftverek körülírásához a Microsoft nevet.

A Gazdasági Versenyhivatalnak a Közbeszerzések Tanácsába delegált tagja 2008. január 28-án a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult az eljárás felfüggesztését kérve. A KDB nemleges döntése után fordult a bírósághoz a KT-s delegált a határozat felülvizsgálatát kérve. Az elsőfokú ítélet most ezt a kérelmet utasította el.

Néhány nappal az ítélet előtt a Gazdasági Versenyhivatal is egyértelműen állást foglalt az ügyben. A párhuzamos GVH-nyilatkozat szerint a jelenlegi formájában a kiírás sérti a versenysemlegességet, mert az a Microsoft termékeit részesíti előnyben és olyan igényeket is e cég érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokkal elégítene ki, amelyekre más piaci szereplők termékei is alkalmasak lennének. A versenyhivatal azt állítja, hogy a kiírásba csempészett Microsoft márkanévvel lényegében megszűntette az ajánlattevők esélyegyenlőségét, jóllehet ezt a a közbeszerzésekről szóló törvény második alapelve előírja.

A GVH augusztus 29-i nyilatkozata szerint a közbeszerzésekről szóló törvény főszabálya szerint nem szabad konkrét márkára hivatkozni a beszerzés tárgyának meghatározása során, és a 25 milliárdos üzlet előkészítésénél is megállt volna a saját lábán a "szoftver-licenc" kifejezés a beszerzés tárgyaként.

A GVH-nyilatkozat és a bírósági döntés ügyében megkerestük a Központi Szolgáltató Főigazgatóság vezetőjét, Schäffer Istvánt, de a főigazgató egyelőre nem reagált.