„Sumákok a képviselő urak és hölgyek”

A Magyarországi Kisebbségek Pártját október 26-án jegyezte be a bíróság (számításaink szerint ezzel a hazai pártok száma 172-re emelkedett). A párt ezzel egy nem túl szerencsés rövidítés – MKP - tulajdonosa lett, de a szervezet vezetőit ez egyáltalán nem zavarja.

Az új politikai erő a Grand Hotel Hungária szállóban tartott előkelő sajtóájékoztatón mutatkozott be, ahol a népes hallgatóság körében láthatólag több volt a pártember, mint az újságíró.

Cigánykerék

Az Index az iránt érdeklődött, mit szimbolizál a párt logója, amely akárhogy is néztük, leginkább egy békegalambon átgázoló kocsikerékre emlékeztet, nyolcágú csillaggal. Az enigmatikus grafika jelentését Száva Vince pártelnök oldotta fel, miszerint itt egy cigánykerékről van szó, amely utal a romák vándorló életformájára, a békegalamb ugye egyértelmű, a csillag pedig a reménység és az egység szimbóluma.

Bár a tagok többsége cigány, a párt ettől függetlenül egyáltalán nem csak a romákat szeretné képviselni. Mint nevében is benne van, az összes magyarországi kisebbség érdekében fel akar lépni. Az MKP így a hivatalos kisebbségként be nem jegyzett kínaiak, arabok és afrikaiak, valamint a hátrányos helyzetű siketek, vakok, mozgássérültek és csökkent munkaképességűek érdekeit is szeretné megjeleníteni programjában.

Ezen nemes cél ellen a párt vezetői szerint a hasonló cipőben járó szervezetek nem tiltakoztak, az MKP megalakulását pozitívan fogadták, sőt két szervezet jelezte is együttműködési szándékát.

Bútor, lakás, iskola

A párt tagságát a jelenlévők négyezer főre becsülték. A szervezet minden választókerületben jelöltet szeretne állítani a tavaszi választásokon, és nagyratörő célként az esélyegyenlőségi minisztérium irányítását célozták meg.

Az MKP ugyanakkor saját léte ellen dolgozik. Sajtóanyagukban az olvasható: „az MKP idealisztikus, végső célja, hogy megszüntesse magát, azaz eljöjjön az idő, amikor nem lesz szükség munkájára.”

„Elég volt a blöffölésből, a látszatintézkedésekből, elég volt abból, hogy bizonyos pártok a romákat kirakatembernek használják” – hangsúlyozta Száva Vince, aki korábban az MSZP cigánytagozatának ügyvezető elnöke volt, de lemondott posztjáról. Az MKP független szervezet, nem áll sem a jobb, sem a baloldal mellé – hangsúlyozták a sajtótájékoztatón.

Mint Száva Vince elmondta, vidéki körútjaikon bejárták a cigánytelepeket és közvetlen tapasztalatokat szereztek az ott élő emberek sorsáról. „Minket is megérint az a fájdalom, amit tapasztaltunk. Találkoztunk olyan emberekkel, akiknek nincs min feküdniük. Kerepesen három családnak tudtunk segíteni, bútorokat adtunk nekik.” A pártelnök ezután a kerepesi példából kiindulva fogalmazta meg tömör politikai hitvallását: „alapvető, hogy az embereknek legyen bútoruk, legyen hol lakniuk, tudják iskolába járatni a gyermekeiket”.

Sumákságok

Sumákországban élünk – kezdte és folytatta beszámolóját Gyury József, a párt főtitkára, beszédében ugyanis a leggyakrabban előforduló kifejezés ezután a sumákság és a sumákolás volt. A sváb származású Gyury az MKP elődjének számító Magyarországi Nemzeti-Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesületének alelnöke volt. (Gyury József ügyvédként képviselte azt a roma családot, amelynek gyermeke egy veleszületett szívrendellenesség miatt 2004-ben az Auchan bevásárlóközpontnál halt meg, amikor egy szolgálaton kívüli rendőrrel dulakodott.)

„Sumákok a képviselő urak és hölgyek” – hívta fel a figyelmet az Országgyűlés tizenhárom éves mulasztásos alkotmánysértésére a főtitkár. 1993-ban került ugyanis az alaptörvénybe az, hogy a Magyar Köztársaság törvényeinek garantálnia kell a kisebbségek parlamenti képviseletét. Erre vonatkozó törvénytervezetet azonban még csak be sem terjesztettek azóta.

„Ha elvárjuk, hogy Románia, Szlovákia vagy Szerbia tiszteletben tartsa az ott élő magyarok jogait, nekünk is meg kell adni a jogot az itt élő kisebbségek parlamenti képviseletére, vagy adott esetben arra, hogy valaki az anyanyelvén szólalhasson fel az Országgyűlésben” – hangsúlyozta Gyury József.

Romanikumok

A párt ezért négy kérdésben népszavazási kezdeményezéssel fordult az Országos Választási Bizottsághoz. Ebben a fenti mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése mellett a bírósági esküdtszékek bevezetéséről, a százötven fős parlamentről és a közvetlen köztársasági elnök választásról kérdeznék a polgárokat. Utóbbit azért tartják fontosnak, hogy „ne titkos eszpresszói beszélgetések gyümölcseként tudjuk meg, ki lesz az elnök”, ez ugyanis nem más mint „sumákság és mutyizás”.

A sajtótájékoztatón ugyan nem beszéltek róla, de a párt sajtóanyagában ígéretes gondolatokat vázol fel. Ezek között szerepel a Roma Bank, a roma vállalkozók inkubátor házainak létrehozása, házépítési program elindítása vagy a roma ülnökök (esküdtek) kötelező részvétele a cigányokat érintő ügyek bírósági tárgyalásán.

Figyelemreméltó a „romanikumok” támogatásáról szóló elképzelés is. Az éti csiga gyűjtés vagy a vályogvetés például ma jellegzetes roma foglalkozásnak számít. A párt ezeket nem megszüntetni szeretné, hanem szövetkezeti formában a mainál korszerűbbé és a romák számára is jövedelmezőbbé tenné őket. Ahogy a sajtóanyagban olvasható: „Örmény szőnyeges, bolgár kertész, kínai kereskedő szinte trade marknak számító fogalmak. Miért ne emelkedhetne egyszer a vályogvető cigány is a cigány zenész rangjára.”