A Mol bírálja a kormányt, és átszervezi tevékenységét

2000.06.23. 13:16
A Mol Rt. igazgatósága pénteken áttekintette a kormány gázárral kapcsolatos döntését, amely az olajtársaság megítélése szerint nincs összhangban az érvényes magyar jogszabályokkal. Az igazgatóság rendkívül csalódott a döntés miatt, mivel nem engedheti meg, hogy a szabályozott gázüzlet veszélyeztesse a csoport működésének eredményességét és ezen keresztül a részvényesi értéket. A Mol döntött a gázüzletág átszervezéséről is.

A Mol igazgatósága éppen ezért úgy döntött, hogy kezdeményezi a gázár felülvizsgálatát a Magyar Energia Hivatalnál, és további jogi lépéseket tesz a társaság alkotmányos jogainak és kártérítési igényeinek érvényesítésie érdekében.

Az igazgatóság arról is döntött, hogy a gázkereskedelmi, szállítási és tárolási tevékenységeket különálló társaságokba szervezi ki, amelyek teljes mértékben a Mol Rt. tulajdonában és irányítása alatt állnak majd. Ez összhangban áll a magyarországi földgázpiac jövőbeni liberalizálásával is. Az intézkedés a cégen kívül álló hatósági jóváhagyásoktól is függ, s az ügyben idén év végéig rendkívüli közgyűlést is várhatóan össze fognak hívni.

Sajnálat és köszönet Csák Jánosnak

A Mol igazgatósága sajnálattal vette tudomásul Csák Jánosnak, a testület elnökének lemondását, akinek köszönetét fejezte ki. Az igazgatóság kinyilvánította: továbbra is maradéktalanul támogatja a Mosonyi György vezérigazgató által irányított vezetőség munkáját.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy megrendítette a Mol Rt. tőzsdei árfolyamát az elmúlt napok néhány rendkívüli eseménye. Csák János ugyanis arra hivatkozva mondott le, hogy nem tudja a cég érdekeit megfelelően képviselni a kormánnyal szemben. Nem sokkal előtte távozott posztjáról Mándoki Zoltán vezérigazgató-helyettes, egykori vezérigazgató is.

A legnagyobb vitát kiváltó lépés az volt, hogy a kormány nem hagyta jóvá a világpiaci áraknak megfelelő 35-40 százalékos gázáremelést, így a Molnak 100 milliárd forintos nagyságrendű veszteséggel kell szembenéznie. A benzinárak miatt ugyancsak számos bírálat érte Magyarország legnagyobb vállalatát.

A Mol Rt. hiába bizonygatta a Gazdasági Versenyhivatalra, sőt, konkurenseire is hivatkozva, hogy olcsóbban adja a benzint, mint a világpiaci ár, a (nagy)fogyasztókat nem győzte meg az érvelés, hiszen jónéhány szomszédos országban olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk.

Ekkor vetődött fel, hogy az állami részarány túl magas a benzin fogyasztói árában, amit viszont a kormány cáfolt különböző adatokkal. (Hozzá kell tenni: a benzin adótartalma részben fix összeg - a jövedéki adó -, amit évente az inflációhoz igazítanak, vagyis emelnek, részben pedig a forgalommal arányos ÁFA.)

Újabb vizsgálat a Mol ellen: profit vagy extraprofit?

Nem sokat váratott magára a kormány újabb sugalmazása: a Gazdasági Versenyhivatal vezetője ugyanis a legutóbbi, keddi kormányülésen bejelentette, hogy a korábbi (a Mol szerepét tisztázó, a társaságot el nem marasztaló) vizsgálatot követően újabb ellenőrzést tartanak az olajtársaságnál, nem tesz-e szert harminc százaléknál nagyobb extraprofitra.

Az extraprofit mibenlétéről elsősorban Marx Károly műveiben találhatók értékes megjegyzések, a kormányülés utáni tájékoztatón azonban csak az nem derült ki, hogy mihez képest vizsgálják az extraprofit 30 százalékos arányát, vagyis mit értenek ,,extra" alatt.

A tőzsdék mindenesetre idegesen reagáltak a kormány bejelentésére, a Mol árfolyama nemrégiben még hatezer forint fölött volt a Budapesti Értéktőzsdén, csütörtökön viszont 3885 forintra zuhant, s ekkor fel is kellett függeszteni a papír kereskedését. A börze íratlan szabályainak megfelelően a túl alacsony árfolyam persze később korrigálódott, s a Mol-részvények végül 4130 forinton zárták a csütörtöki napot.

Károk az állam, a részvényesek és az ország számára

Az Index tőzsdei tudósításában már írtunk csütörtökön arról, hogy a Mol-részvények 25 százaléka állami tulajdon, tehát a kormány az állami vagyonban is kárt okoz a piaci logikának ellentmondó döntéseivel.

A társaság árfolyamát megrendítő politika azonban nem egyszerűen a részvényesek megleckéztetését jelenti: a magyar olajvállalat regionális reményeinek is szertefoszlását hozhatja magával a döntés, hiszen a horvát INA-t a Mol részvénycserés ügylettel akarta megszerezni.

Ugyancsak negatív a kabinet lépéseinek általános üzenete: a gyógyszergyártókkal és a Mollal szembeni intézkedések a külföldi befektetőket riaszthatják el a politikailag bizonytalan magyar piactól.

Az ÁPV Rt. sajnálkozik

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. sajnálattal veszi tudomásul Csák Jánosnak, a Mol Rt. elnökének a lemondását - nyilatkozta Módos Márton, az ÁPV Rt. ügyvezetője még csütörtökön. Az igazgatóság elnökének megválasztása a társaság alapszabálya szerint az igazgatóság kompetenciája. A testület saját tagjai közül választja az elnököt.

Az Index pénteki értesülései szerint az ÁPV Rt. rövidtávon nem tervezi egy rendkívüli társasági közgyűlés összehívását ahhoz, hogy betöltse Csák János megüresedő helyét a Mol igazgatóságában. Az ÁPV Rt. szerint az igazgatóság jelenlegi létszámában is elegendő az olajcég irányításához.

Az ÁPV Rt. eredetileg három igazgatósági tagot delegált a Mol igazgatóságába, s ezek közül az egyik volt Csák, akit elnöknek is megválasztottak. Az ÁPV Rt.-nek 25 százalék plusz 1 szavazat tulajdonrésze van a Mol Rt.-ben, a tartós állami tulajdont garantáló egy aranyrészvényen kívül.