További Belföld cikkek
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
|
Majd megítélik
"Majd megítélik, hogy jól tettem-e, így kellett tennem" - mondta a távozó miniszterelnök, aki szerint a lemondással stabil, biztonságos, és kulturált átmenet valósítható meg, és az is elérhető, hogy a miniszterek emelt fővel távozhassanak a kormányból. Elmondta, a Mádl Ferenccel folytatott konzultáció meggyőzte arról, hogy gyors lesz az átmenet, és a köztársasági elnök intézményében és személyében bízva döntött a lemondás mellett. A váltás meggyőződés szerint nem fog hosszabb időt igénybe venni.
A kormányfő kedd délután a szocialista vezérkarral és jogászokkal konzultált, akik arról győzködték, ne mondjon le, várja meg, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal menesszék. Információink szerint sem a szocialisták vezetőinek, sem a jogászoknak nem sikerült meggyőzniük Medgyessy Pétert, és csak arra tett ígéretet, hogy kedden nem nyújtja be lemondását. Ezután a kormányfő szerda reggel megjelent Mádl Ferenc hivatalában, ahonnan huszonöt perces tárgyalás után távozott. A Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint Mádl és Medgyessy csupán a kialakult helyzetről egyeztetett.
Ellentmondó jogi értelmezések
A koalíciónak egyébként azért volt fontos kérdés, hogy önként távozik-e a kormányfő vagy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal mozdítják el, mert előbbi esetben hosszú egyeztetést igényel az utódlás, ha viszont a parlament mozdítja el, akkor egyúttal az új kormányfő is hivatalba lép. Lemondás esetén a köztársasági elnök dönthet, kit kér fel kormányalakításra, a bizalmatlansági indítvány nem adna erre lehetőséget Mádl Ferencnek.
A lemondással az alkotmány 33/A §-a értelmében megszűnik a kormány megbízatása, a 39/B § szerint a kabinet innentől ügyvezetőként működik: nem köthet nemzetközi szerződést, rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Bár az SZDSZ azzal érvelt, hogy a lemondás még nem akadályozza meg a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtását, a Magyar Hírlap írása szerint alkotmányjogászok ezzel ellentétesen foglaltak állást.
Mikortól ügyvezető a lemondott miniszterelnök?
Az általunk megkérdezett alkotmányjogászok szerint abban szinte mindenki egyetért, hogy ügyvezető kormányfő ellen nem lehet konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal élni. Az igazi vitakérdés az, hogy a lemondott miniszterelnök mikor válik ügyvezetővé.
Az egyik álláspont szerint lemondása pillanatában. A másik képviselői a miniszterelnök jogállásáról szóló törvény részletszabályaira hivatkoznak, eszerint a lemondás harmincnapos határidővel lép hatályba, és ezután válik a kormány ügyvezetővé. És csak ezután kezdődik az a harminc nap, amely a köztársasági elnök rendelkezésére áll, hogy valakinek kormányalakítási megbízást adjon.
Mádlon múlik
A vita megoldása lényegében Mádl Ferenc a jogi értelmezésétől függ, vagyis attól, hogy kivárja-e a harminc napot, vagy azonnal megbeszéléseket kezdményez a parlamenti pártokkal.
A lemondás után a köztársasági elnöknek harminc napon belül kell javaslatot tennie az új kormányfőre. Ha az államfő jelöltjét a jelöléstől számított negyven napon belül nem választják meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az országgyűlést, és előrehozott választásokat írhat ki. Bár ez elvileg lehetőséget biztosítana a jobboldali pártok által megválasztott Mádl Ferencnek egy jobboldali miniszterelnök kinevezésére, meg nem választása esetén pedig új választás kiírására, az államfő cáfolta, hogy így járna el.
A jelenlegi kormánytöbbség ebben az esetben azt tehetné, hogy megválasztja az ellenzék jelöltjét, majd másnap konstruktív bizalmatlansági eljárásban saját jelöltjével cseréli le. A leginkább reális forgatókönyv szerint tehát Mádl Ferenc az MSZP által a szerdai kongresszuson jelölt kormányfőaspiránst fogja felkérni kormányalakításra.
"Az első az ország..."
Medgyessy Péter lemondásának lehetősége először vasárnap este merült fel, amikor interjút adott az MTV A szólás szabadsága című műsorának. Az interjúban a távozó kormányfő azt mondta: "Nem biztos, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány a legjobb megoldás, mert senki nem várhatja el a mostani miniszterektől, hogy megnyomják magukkal szemben a gombot."
Medgyessy kérdésre válaszolva nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy mégis inkább a lemondást választja: "Még nem döntöttem el semmit. Az első az ország, a második a szocialista párt és utána jönnek a személyek." Arra a kérdésre, hogy mi következne lemondása után, úgy felelt: "Ismerve a köztársasági elnök, Mádl Ferenc tisztességét, én bízom abban, hogy pontosan ismeri a realitásokat, és adna egy lehetőséget arra, hogy a legerősebb párt javasolhasson egy embert a kormányfői posztra."