Gyurcsányt leszavazták, de feltámadt

Gyurcsány Ferenc néha feltámad, és olyankor egészen emlékeztet 2006-os kampányönmagára. A miniszterelnöknek az újjáéledéshez akár egy nap is elég, ezt bizonyítja, hogy szombati beszédével "kilóra megvette" a pártértekezletet, miközben pénteken még szorult a nyakán az elnökségi hurok. A pénteken reggel nyolctól vagy hét órán át ülésező MSZP-s vezérkar ugyanis sikerrel verte vissza a miniszterelnököt, aki minél hamarabb tisztújító kongresszust akart.

Az eredeti tervek szerint 2009 elején gyűltek volna egybe a küldöttek, hogy pajzsra emeljék az új élcsapatot. A kormányfő viszont még nyár előtt tisztújított volna (hamarabb nem lehet, ugyanis az országos vezetés megválasztását egy felmenő rendszerű tisztújítás előzi meg a megyékben és a településeken.) Ám a miniszterelnöki ötlet kisebbségben maradt, Gyurcsányon kívül csak Gráf József földművelésügyi miniszter, Ujhelyi István az önkormányzati és területfejlesztési tárca államtitkára, és az MSZP alelnöke, illetve Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára favorizálta.

(Az Index információi szerint szintén támogatólag szólt Baja Ferenc, ám az államtitkár nem tagja az elnökségnek, meghívottként volt jelen.) Ujhelyi és Vadai az ifjabb szoci generációt tömörítő Mozaik Klub tagjai, s meglehetősen sokat mondó volt, hogy az ő korosztályukat felszólalóként senki nem képviselte a pártértekezleten.

A többiek (kivéve a tartózkodó Mesterházy Attilát, illetve az elnökségit kihagyó Juhász Ferencet) azonban mereven elutasították Gyurcsány javaslatát. Így tett például az oktatási és kulturális tárcát irányító Hiller István, az MSZP alelnöke, Kiss Péter kancelláriaminiszter, aki szintén alelnök, illetve Lendvai Ildikó frakcióvezető is. A kérdés személyi oldalát vizsgálva a cél Gyurcsány leváltása, már ha lehet.

Ám egyes vélekedések szerint a tagságra támaszkodó kormányfő (emlékeztetőül: Gyurcsányt a teljes vezérkar ellenében emelte miniszterelnök-jelölté 2004 augusztusában az MSZP kongresszusa), még mindig túl erős. Magyarán egy a nyár előtt lezavart tisztújítás valószínűleg nem buktatná ki Gyurcsányt a pártelnökségből. Továbbá többen attól félnek, hogy egy felpörgetett választás kiszórná őket az elnökségből.

Ráadásul az elégedetlenkedő nagyok többsége csak morog. Forrásink szerint egyedül Lendvai rendelkezik valami alternatív programféleséggel, miszerint "ki a reformokból", és konszolidált regnálással menteni a menthetőt. Illetve az egyre kiábrándultabb Kiss Péternek vannak határozott elképzelései arról, miként lehet reformhevület nélkül okosan kormányozni.

Éppen ezért, ha valóban szabadulnának Gyurcsánytól, célszerűbb várni. Az egyik szocialista szóhasználatával élve "feltették Gyurcsányt a keresztre, és most hagyják kivérezni". Azaz abban reménykednek, hogy januárig annyira legyengül a jelenlegi politikai környezetben (újabb népszavazási purparlé, egészségügyi és koalíciós viták, tovább amortizálódik az MSZP népszerűsége), hogy a miniszterelnököt a párton belül is könnyedén be lehet majd dönteni. Már csak azért is, mert ennyi idő elég a párt felső- és középvezetésének összekovácsolására. (Egyesek Szekeres, a pártértekezleten elhangzott Gyurcsányt támogató beszédét pont úgy értelmezik, mint porhintést, azaz nincs itt semmi baj elvtársak, butaság lenne most hozzányúlni a rendszerhez.)

A "januári forgatókönyv" megvalósulása sem jelentené sokak szerint Gyurcsány teljes, legföljebb részleges bukását. A kongresszus legfeljebb pártelnöki tisztségéről tenné le, s ezutűn az új pártvezetőt futtatnák fel az EP-kampányban, s belőle csinálnának miniszterelnök-jelöltet 2010-re. Gyurcsány pedig csendben dolgozna a 2010-es választásokig, s nem mellékesen elvinné a balhét, ha az MSZP gyengén szerepel az EP-választáson.

Az említett gyengülés jeleként értelmezik számosan Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kirúgását is. (Ennek akár koalíciós szakítás is lehet a vége, ami borítaná a fent vázolt forgatókönyveket is.) Ebben az interpretációban a kormányfő meghajolt az MSZP SZDSZ-ellenessége előtt, és engedett. Ám létezik egy másik értelmezés, miszerint Gyurcsány felismerte, hogy az egészségügyi reform nem vihető tovább ezzel a címeralakkal, és a változások folytatása érdekében váltott. (Magyarán a miniszterelnök taktikusan előremenekül.)

Utóbbi verzió abba a gondolatmenetbe illeszkedik, miszerint az elnökségi ülésen Gyurcsány elismerte, hogy valóban hibázott a kormány a reformpolitika kivételezésében, és Horváth menesztése az egyik hibás döntés korrekciója volt. E logikát erősíti Gyurcsány beszéde is, miszerint akkor közösen határozzák meg az eddigi hiányosságokat, és alkossák újra a változás programjának lépéseit. Ha pedig megvan a program, akkor rendeljenek mellé személyeket, az sem baj, ha az új gárda összetétele esetleg az elnökség kívánságai alapján eltér a jelenlegiétől. Azaz döntse el az MSZP, hogy melyik úton kíván járni, populista pártként osztogat, így próbál hatalmon maradni, vagy legalábbis erős ellenzéki pártként túlélni, vagy megy előre, és bízik benne, hogy a választásokig beérnek a reformok.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!