Emlékezetes lenácizások

Mielőtt rátérnénk a magyar politikai élet finomságaira, emlékezzünk meg arról, hogy külföldön is szép példái vannak a botrányos "hagyományőrzésnek". Elég ha csak az angol királyi családot feldúló esetre, Harry herceg jelmezbáli tündöklésére gondolunk, ami szép vihart kavart a brit médiában. A náci egyenruhában - egész pontosan a Rommel vezényelte Afrika Korps ingére emlékeztető felsőruházatban és horogkeresztes karszalaggal - partizó herceg fotója bejárta a világsajtót, a történtekért később bocsánatot kérő Harry-t zsidó emberi jogi szervezetek és a Simon Wiesenthal Központ auschwitzi zarándoklatra szólította fel. A herceg nevében a Clarence House, Károly trónörökös hivatalos londoni rezidenciája kért nyilatkozatban bocsánatot "mindazoktól, akiket a kép sérthet", elismerve, hogy a jelmez kiválasztása "szerencsétlen volt".

A hazai nácizás egyik kiemelkedő darabja volt, amikor 2002 januárjában Orbán Viktor miniszterelnök "életterezett" a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. "Ha sikerül összekapcsolnunk a határon túli magyarokat a magyarországi magyarokkal, a határon túli magyarok gazdasági életterét a magyarországi gazdaság életterével, akkor az ország gazdasága sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint most" - fogalmazott Orbán, aki az SZDSZ szerint a náci politikai zsargonból származó kifejezéssel élt a kedvezménytörvény szerepét magyarázó megszólalásában. A rádiós műsorral kapcsolatos parlamenti vitában Orbán úgy válaszolt a nácizásra, hogy a "magyar gazdasági élettér" nem az 1930-as évek politikai életére jellemző, hanem egy jóval korábban keletkezett kifejezés.

2004 októberében írta ki magát az aktuálpolitikából Zuschlag János Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták (Fibisz) MSZP-elnökségi tagságra is pályázó alelnöke. A fiatal politikus - aki akkor az Országgyűlés gyermek és ifjúsági albizottságának elnöki és a Bács-Kiskun megyei MSZP alelnöki posztját is betöltötte - a Terror Házánál tartott szocialista sajtótájékoztató előtt viccelődött a Hír tv kamerája előtt a holokauszt áldozatain. A felvételek tanúsága szerint Marsovszky Balázs, a Fibisz budapesti elnöke odafordult Zuschlaghoz, és azt magyarázta neki, hogy "hideg van", majd a holokauszt áldozataira utalva hozzátette: "gondold el, hogy ebben az időszakban milyen hideg volt szeren..., szegény embereknek". Zuschlag erre nevetve vágta rá: "á, nekik már nem volt hideg". A hatalmas botrány miatt Zuschlag lemondott mandátumáról, jelenleg a Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagja, helyi pártelnök, és megyei pártelnök-helyettes.

2004-ben lehetett valami a levegőben, ebben az évben kezdődött és ért csúcspontjára a semmiből előbukkanó Bácsfi Diána és hungarista társainak vesszőfutása. A magát Magyar Jövő Csoportnak hirdető szervezet a budapesti Nagykörúton elhelyezett nyilaskeresztes plakátokkal debütált, az MJCS az Oktogontól a Jászai Mari térig hirdette Szálasi Ferenc nemzetvezető jelszavával, hogy "Kitartás!" meg hogy "Jövünk!" Az egykori ELTE-s filozófushallgatót és három társát 2005 februárjában ítélte el a bíróság - talán érdemes feleleveníteni az eljáró bíró nevét is: Nyilas Levente - önkényuralmi jelkép használata miatt.

A 2006-os választási kampány sem volt mentes nácizástól, a Fidesz - illetve elsőként a Magyar Nemzet - Gyurcsány Ferenc egyik választási plakátját tűzte górcső hegyére: a "Van egy ország. Van egy ember. Van egy program" szlogen szerintük erősen emlékeztetett Adolf Hitler harmincas évekbeli plakátján olvasható "Ein Volk, ein Reich, ein Führer" náci jelszóra.

A rémisztő nevű Deutsch-Für Tamás a februári sajtótájékoztatón szólította fel a miniszterelnököt, hogy kövesse meg azokat az embereket, akikben félelmet és rettegést keltett plakátjával.

Egy hónappal később ismét lenácizták körmönfontan Gyurcsányt. Semjén Zsolt, a Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a párt országos nagygyűlésén keményen támadta Gyurcsány Ferencet, bírálta például a miniszterelnök azon kijelentését, hogy a vallás magánügy.

A megelőző mondataiban a "deviáns és értékromboló" SZDSZ-t is kiosztó Semjén Zsolt kijelentette: Hitlerék is magánügynek tekintették a vallást, "jött is utána Gestapo, Auschwitz, börtön".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!