A 6:3-ról napirend előtt

Gémesi György MDF-es képviselő felszólalásában megemlékezett az 1953. november 25-én Wembley-stadionban játszott angol-magyar labdarúgó mérkőzésről, amelyet a magyar csapat 6:3 arányban nyert meg. "Hősök voltak ők mindannyian, akik megmutatták a világnak, hogy mire képes a magyar nemzet" - emlékeztetett az egykori aranycsapat tagjaira.

"Megalapoztuk sportnagyhatalmi státuszunkat"

Szavai szerint a magyar csapat 1953-as győzelme "legyen mindannyiunknak példa, amiből hitet és erőt meríthetünk egy olyan ország kialakításához, ami újra kivívja Európa és a világ tiszteletét..." Mesterházy Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára úgy fogalmazott: az 1953-as győzelem megalapozta Magyarország sportnagyhatalmi státuszát. "Ez a csapat hungarikumként, védjegyként szolgál Magyarország és a magyar nemzet számára" - tette hozzá. Mint mondta, a foci a legnépszerűbb magyar sportág, ezért a magyar kormánynak és a sportszektorban dolgozóknak közösen kell tenniük azért, hogy ez a sportág sikeres legyen.

A szocialista Páva Zoltán a londoni 6:3-as magyar győzelemről azt mondta, hogy az a háború utáni Magyarországon "visszaadta az emberek önbecsülését." Hozzátette: örülne, ha a magyar focinak lenne gazdája és nem tűnnének el kézen-közön a focipályák.

"A kormány leépítés élharcosa

A fideszes Őry Csaba felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a Medgyessy-kormány sokat kommunikál, de szavai és tettei nem illenek össze. Szavai szerint a szocialista kormány alatt ami biztos volt az bizonytalan lett, az embereknek többet kell fizetniük a villanyért és a gázért. Új munkahelyek teremtése helyett a kormány "számháborúzik az adatokkal", folytatódnak a cégbezárások, nőtt a pályakezdő munkanélküliek aránya. Hozzátette: a kormány a leépítés élharcosa lett, mivel 7000 embert bocsát el a közigazgatásból.

Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai miniszter emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-kormány első évében 30 ezer ember maradt munka nélkül, és ez az adat megegyezik a mostani kormány első évével. Szavai szerint "nem játszadoznak a számokkal", mivel a munkaügyi tendenciák elemzésekor a Központi Statisztikai Hivatal számaival dolgoznak, amely jelenleg az egyetlen hiteles forrás. A miniszter elismerte, hogy a pályakezdő munkanélküliek problémáját kezelni kell, ennek érdekében szerveztek országszerte állásbörzéket, ahol 40 ezer pályakezdő jelent meg, és 5000 állást is kapott.

Fodor: Mindenki határolja el magát az antiszemitáktól

Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő arra szólított fel minden pártot, hogy határolódjon el világosan az antiszemita és rasszista jelenségektől. A szabad demokrata politikus napirend előtti felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Martin Hohmannt, a Német Kereszténydemokrata Párt képviselőjét pártja kizárta, mert októberben választói előtt antiszemita tartalmú beszédet mondott. Hozzátette: "olyan típusú beszédekről van szó (...), amelyek hogyha a magyar közéletben hangoznának el, tisztelt képviselőtársaim, azt a szomorú sajátosságot kell tudomásul vennünk, hogy fel sem kapnánk érte a fejünket, olyannyira hozzászoktunk már az ilyen típusú hangokhoz."

Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint a németországi eset egyik tanulsága az, hogyan jutott el az ország a fasizmus korszakából oda, hogy képes az ilyen nézeteket kiszorítani a társadalomról. Mint mondta, Németországban nemcsak a közszellem formálása eredményezte az ilyen nézetek kiszorítását, hanem a jogalkotás szigorú fellépése is. Hozzátette: Magyarországon "a gyűlöletbeszédnek olyan elemei jelennek meg a magyar médiában, amellyel szemben úgy tűnik, hogy a társadalom még nem elég felvértezett." Az államtitkár arra kérte Fodor Gábort, hogy mérlegelje, hogy nem célszerűbb-e ma Magyarországon a németországihoz hasonló lépést megtenni, vagyis a Büntető törvénykönyvben szabályozni a gyűlöletbeszédet.