A Fidesz nem nyugszik

A Fidesz azzal vádolta a kormányt, hogy egy április 1-től módosított kormányhatározattal automatikusan nemzetbiztonsági védelem alá helyezi az önkormányzatokat, így teremtve meg a tömeges lehallgatás lehetőségét.

Szilvásy György titokminiszter ugyan korábban is azzal védte a mundér becsületét, hogy az önkormányzatok csak akkor részesülnek speciális őrzésben, ha ők maguk igénylik, ám a jogszabály szövege korántsem ilyen megengedő. A jogszabály szerint a nemzetbiztonsági védelem alá eső intézmények (ide kerültek be a megyei, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok is) a nemzetbiztonsági törvény 28-as paragrafusának 2. bekezdése alapján megállapodást kötnek a védelemről a Nemzetbiztonsági Hivatallal.

Szilvásy: eddig is egyértelmű volt a szabály

A jogszabály tehát kijelentő módban fogalmaz, ami kötelező érvényt jelent. A titokminiszter értelmezése szerint azonban csak a kormányzati szerveknek kell automatikusan elfogadni a felkínált védelmet, az önkormányzatiaknak értelemszerűen nem. A jogszabály betűje azonban ebben az esetben nem tesz ilyen különbséget, jelenleg az „állami szervek” összefoglaló kifejezést használja.

Szilvásy szerint a jogászok számára eddig is egyértelmű volt, hogy az önkormányzatok akár vissza is utasíthatják ezt a védelmet, de az átlagpolgár megnyugtatása érdekében a kormány egyértelműsíti ezt a passzust.

És ha már belelendült a kabinet, akár magát a nemzetbiztonsági törvényt is hajlandó módosítani, ugyanis úgy látja, hogy az ellenzék az egyébként konszenzussal elfogadott jogszabály garanciáit nem tekinti kielégítőnek. Szilvásy ugyanakkor megjegyezte: amikor 1998-ban pont e jogszabály alapján az NBH védelmet nyújtott egyes önkormányzatoknak, a fideszes honatyákban fel sem merült, hogy lehallgatásra akarná használni ezt a kormány. Szilvásy György várja a fideszes képviselők módosító javaslatait a törvényhez.

A Fidesz panasszal él

A nemzetbiztonsági törvénnyel ellentétes volna az a módosítás, amelyet Szilvásy György javasol, ezért a Fidesz Szilvásy módosításait nem tartja elfogadhatónak, és az egész eljárást törvénytelennek tartja, közölte a párt keddi sajtótájékoztatóján Kósa Lajos.

Nem igaz Szilvásy György azon állítása, miszerint az önkormányzatok önkéntesen választhatták volna a nemzetbiztonsági védelmet, ugyanis az erre vonatkozó kormányhatározat azon pontjában szerepelnek az önkormányzatok, amely kötelezővé teszi a felsorolt szervek nemzetbiztonsági védelmét, mondta a Fidesz alelnöke.

A Fidesz két lehetőséget vizsgál a az önkormányzatok megfigyelését lehetővé tevő kormányhatározat kapcsán, jelentette be Kósa Lajos és Demeter Ervin. Vagy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy a panaszeljárást kezdeményeznek a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál. Ez utóbbit abban az esetben lehet kezdeményezni, ha törvénytelenséget követnek el a titkosszolgálatok, vagy súlyos zavar keletkezik az NBH munkájában.

Kulcsár Attilát nem érzékelte a titkosszolgálat

Demeter Ervin szerint egyértelműen kiderült a kormány szándéka: politikai célokra használják a titkosszolgálatokat. Szerinte ennek voltak már korábban is jelei. Ilyennek tartja Laborcz Sándor kinevezését a szolgálatok élére, akinek személyét a parlamenti szakbizottság nem támogatta. Példaként említette még azt az esetet is, amikor a Szilvásy György nyaralójáról cikket író újságírót a szolgálatok vegzálták.

Demeter a gondolatmenetet folytatva, a kormányhatározat idézve rámutatott: Kulcsár Attila, a brókerbotrány főszereplője a nemzetbiztonsági szolgálatok védelmét élvezve fejthette ki tevékenységét, hiszen a védendő objektumok listáján a K&H Bank is szerepel.

A Képviselők Klubja kimaradt

Kósa Lajos furcsállotta, hogy a nemzetbiztonsági védelmet élvező BKV Zrt. üzleteiről, a busztenderről és a hárommilliárdos tanácsadói tenderről a szolgálatok nem értesítették a főpolgármestert, hiszen – mint azt Szilvásy György hétfőn hangsúlyozta - a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata a korrupció kiküszöbölése lenne.

Demeter az Index azon kérdésére, hogy van-e bűnüldözési feladata a szolgálatoknak, azt felelte, szerinte nincsen, mivel csak olyan feladatok ellátására hivatottak a szolgálatok, amit más szerv ellátni nem képes, a korrupció viszont nem ilyen.

A kormányhatározatból egyébként az derült ki, hogy a Magyar Távirati Irodát (MTI), a Duna tévét, a Magyar Televíziót is nemzetbiztonsági védelembe részesítik a szolgálatok. Miközben arra volt módjuk, hogy az önkormányzatokat belevegyék, mutatott rá Kósa, arra már nem terjedt ki a listák módosítása, hogy a – miniszterelnök érdekeltségébe tartozó - Képviselők Klubja lekerüljön a listáról, holott az intézmény egy ideje bezárt.