Lehet népszavazás a vizitdíjról és a tandíjról is

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az OVB-nek a vizitdíj, a kórházi napidíj, valamint a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadó határozatát. Az Ab álláspontja szerint mind a három kérdés népszavazásra bocsátható.

Az Ab teljes ülésének többségi döntése az OVB határozataiban foglalt érvek közül egyet sem fogadott el. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy eredményes népszavazás esetén a kérdésekből nem következik a 2007. évi állami költségvetésről szóló törvény módosítása, és nincs szó burkolt alkotmánymódosításról sem.

Mivel az Alkotmánybíróság már korábban eldöntötte, hogy a képzési hozzájárulásról tartandó népszavazás burkoltan sem eredményezi az Alkotmány módosítását, ezért ez alkalommal ezt a kérdést érdemben nem vizsgálta. Az Alkotmánybíróság határozatai az OVB-t új eljárásra utasították és előírták, hogy az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelő kérdéseket tartalmazó aláírásgyűjtő íveket az OVB hitelesítse.

Az Alkotmánybíróság szerint népszavazási kérdés csak akkor tagadható meg, ha a költségvetésben meghatározott egyes bevételek esnének ki, de a vizitdíj és a kórházi napidíj nem tekinhető ennek, ugyanis ez olyan elenyésző rész, ami nem rázkódtatja meg az egészségbiztosítási rendszer anyagi stabilitását.

Még elhúzható

Az OVB-t nemcsak egy új eljárásra kötelezték, hanem arra is, hogy a következő döntéseknél figyelembe vegye az mostani határozatot. Az idő persze továbbra is elhúzható, mert az OVB döntését újra meg lehet támadni, de ekkor az Alkotmánybíróság egy végleges lezáró határozatot hoz majd, hisz az OVB-nek már a mostani útmutatások alapján kell döntést hoznia, a részletekről már nem lehet vita.

Bihari Mihály, az Ab elnöke elmondta, az Alkotmánybíróság döntése egyelőre nem köti meg a kormány kezét, hiszen a költségvetési törvényt csak a már lezajlott és sikeres népszavazás kötelezi. "Még az a nagyon abszurd helyzet is elképzelhető, hogy az Országgyűlés népszavazást kiíró határozata ellen emelnek kifogást, így ez újra az Alkotmánybírósághoz kerülne, de ha ezt is elutasítják, akkor véglegessé válik a határozat.

A Fidesz áprilisban támadta meg az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, mely szerint nem lehet népszavazást tartani a tandíjról, a vizitdíjról, illetve a kórházi napi díjról. A testület azzal indokolta döntését, hogy a kérdésnek korlátozó hatása van a jövőbeni költségvetésre, az egészségbiztosítási alap fokozott alkotmányossági védelmét szem előtt kell tartani, valamint hogy az Alkotmánybíróság (Ab) által még nem értelmezett "burkolt alkotmánymódosítást" tartalmaz.

Nem adták fel

A Fidesz kifogásolta, hogy az Ab az első vizitdíjról szóló kérdést eredetileg arra hivatkozva utasította vissza, hogy nem lehet az aktuális évre olyan népszavazást kiírni, amely érinti a költségvetést. A Fidesz ezért újrafogalmazva, és a következő évre vonatkozóan nyújtotta be a vizitdíjról, illetve a kórházi napidíjról szóló kérdéseket, amelyeket azonban az OVB ismét elutasított. A Fidesz ezután azzal vádolta az OVB-t, hogy működése nem pártatlan és független.

Az Ab korábban a Fidesz hét népszavazási kérdését vizsgálta, és márciusban háromról úgy döntött, hogy megkezdheti az ellenzéki párt a referendum megtartásához szükséges aláírásgyűjtést. A három kérdés, amit az OVB is átengedett: maradjanak-e állami kézben a kórházak, gyógyszereket továbbra is csak patikában lehessen árulni, elővásárlási joguk legyen-e a családi gazdálkodásoknak.

Kettőt elutasítottak

További két kérdésben - kormánytagok felelősségére, valamint a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kérdésekben - az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését, a döntéssel az Ab is egyetértett.

Az Indexen már szavazhattak a Fidesz és a KDNP kérdéseiről. Olvasóink csak a földtulajdonlás és a politikusi hazugságok témakörében értettek egyet Orbánnal és Semjénnel.

A hazai népszavazások története 17 évre nyúlik vissza, ennyi idő alatt mindössze ötször szólították a választókat az urnákhoz egy konkrét kérdés megválaszolására.

A népszavazás kiírásához a kezdeményezőknek 4 hónap alatt kérdésenként 200 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ha ez megvan, akkor a parlamentnek 15 napja van a népszavazás elrendelasére, a köztársasági elnöknek pedig további 15 napja arra, hogy kitűzze az ügydöntő népszavazás időpontját.

Az alkotmány szerint az országos népszavazás akkor eredményes, "ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint negyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott".