Nagy Imre-per: egy kivételes vallomás

Előzmények röviden


• Két héttel a Nagy Imre-per teljes hanganyagának lejátszása előtt úgy tűnt, hogy az adatvédelmi törvény miatt meghiúsul az esemény>>>
• Néhány nappal később kiderült: az OSA Archívum és az 1956-os Intézet mégis lejátszhatja a hanganyagot>>>
• A múlt héten olvashattak a per még élő tanúiról, a saját ügyükben súlyos börtönbüntetésre ítélt Bohó Róbertről>>>
• és Regéczy-Nagy Lászlóról>>>
• Amit még tudni kell az ötven éve lefolyt Nagy Imre-perről és a per áldozatairól>>>
• Az első tárgyalási nap>>>
• A második tárgyalási nap>>>

A harmadik napon a tanúkihallgatások folytatódtak.

12:35 és 13:35 között - ötven éve és most, a Centrális Galériában (Arany János utca 32.) is - szünet lesz, a tárgyalást ezen kívül még két kisebb szünet szakítja félbe. Kezdés 9:30-kor.

A szerdai nap részletes forgatókönyvét itt olvashatja>>>

A harmadik tárgyalási nap jelentősége A vádlottak első két napi kihallgatását követően a harmadik nap a holdudvarhoz tartozók szereplését hozta. A "Nagy Imre-csoport" tagjaiként kihallgatott politikusok, értelmiségiek többsége ellen többnyire más perben emeltek vádat. Itteni tanúvallomásuk vagy a jóval korábbra visszanyúló titkos készülődés, vagy a forradalom alatti konspiratív összeesküvés vádpontjait voltak hivatva megerősíteni.

Regéczy-Nagy László tanúvallomásáról Két ember él még az egykori szereplők közül, mindketten szerdán tettek tanúvallomást. Regéczy-Nagy a forradalom idején az angol követség sofőrje volt, kapcsolatba került Bibóval, és memorandumát 1957-ben eljuttatta az angol követnek. A tárgyalás idején szintén előzetes letartóztatásban volt, Bibó István és Göncz Árpád perében 15 évre ítélték.

Regéczy-Nagy a múlt héten az Indexnek elmondta: a forradalom után a memorandum 1955-ben írt példányait az állambiztonság elkezdte begyűjteni, hogy majd a perben azt hazudhassanak róla, amit akarnak. Vida Ferenc bíró megpróbálta Nagy Imrére bizonyítani, hogy közreműködött a memorandum külföldre juttatásában, aki viszont a kérdéses időpontban már Romániában volt házi őrizetben. Regéczy-Nagy félve lépett a terembe, nem tudta, hogy korábbi vallomásával belerondított-e Nagy Imre védekező stratégiájába. Amikor a volt követségi sofőrt bevezették a terembe, Nagy Imre rámosolygott, Regéczy-Nagy megnyugodott.

Tényleg nem mondott semmi kompromittálót. A vádpont annyira abszurd - a nyugatra kijuttatott írások ottani megjelentetése -, hogy ez a a későbbiekben súlytalanná válik. A tárgyaláson Nagy Imre ezt mondja a szövegről: "Arról nem volt tudomásom. hogy ez kikerült külföldre. Senkinek megbízást nem adtam arra; hogy juttassa ki. Az anyag elvi elméleti párt álláspontok tisztázása, elemzése a velem szemben felvetett bírálatoknak. A tartalma olyan, amellyel a Központi Vezetőség számos tagja egyetértett, Kádár János is. Nem érzem a felelősségércet abban, hogy külföldre került. Ezért a felelősséget nem is vállalom: A tártalma bűnper tárgyát nem képezheti."

Nagy Imre szavai után Regéczy-Nagy kihallgatását a bíró befejezettnek nyilvánítja. (Regéczy-Nagy 12:05-től 12:35-ig állt a bíróság előtt.)

Bohó Róbert tanúvallomásáról A másik még élő tanú a közgazdaságtudományi egyetem filozófiai csoportjának egyetemi adjunktusa, a Petőfi Kör egyik szervezője volt, Gimes Miklós köréhez tartozott, alapítója volt a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalomnak. A Nagy Imre-per idején előzetes letartóztatásban van, nem sokkal később Ádám György perében 8 év börtönre ítélték.

Bohó Róbertet a lakásán tartott november 13-i összejövetellel (ekkor alapították a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalmat), illetve az itt tervezett Október huszonharmadika címmel megjelentetendő lappal kapcsolatban hallgatta ki Vida. (Érdekes ötletként egy önálló rádióadó működtetése is szóba került.) Bohó Róbertet csak Gimes Miklóssal szembesítették. Közöttük elsősorban Fekete Sándor és Nagy Balázs szerepét illetően alakult ki illetve maradt fent nézeteltérés. (Bohó Róbert tanúvallomása 17:25-től 17:35-ig tart.) Visszaemlékezését itt olvashatják>>>

Mit érdemes meghallgatni? Az egész per során példa nélküli Tánczos Gábor tanúvallomása (13:35-től 14:55-ig). Táncos a forradalom előtt a Petőfi-kör titkára volt, a Nagy Imre körüli értelmiségi csoporthoz tartozott. Vida ritka kérdései folytán szinte monológszerűen összegzi az 1953 után és főként a Petőfi Körben történteket. A vallomásrészlet önálló előadásként is elhangozhatott volna - tárgyaláson kívül. Intellektualitására jellemző az alábbi, a perben szokatlan párbeszéd: "Elnök: Értette a kérdést? Tánczos: "Értettem a kérdést. Egy pillanatig gondolkodom_"

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!