Ismét vádaskodik az olajbróker

Az olajbróker néven is emlegetett Nógrádi szerint a parlamenti pártok közül az MDF, az MSZP (benne Csintalan Sándor) és az SZDSZ (például Pető Iván) keveredett bele az olajügyekbe. Ő személyesen fideszes olajvállalkozóról nem tud, bár hallott ilyesmit. Szerinte a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a MIÉP nem vagy csak alig érintett az olajügyekben.

Nógrádi szerint az SZDSZ volt elnöke, Pető Iván is érintett a Békés megyei olajügyekben, mert a szabad demokraták olyan törvényjavaslatokat terjesztettek elő a Parlamentben, amelyek ,,megkönnyítették" az olajmaffia életét.

Pető még nem tudja, milyen ellenlépéseket tesz Nógrádival szemben

Pető Iván A bűnösséget, nem pedig az ártatlanságot kell bizonyítani

Pető Iván, az SZDSZ korábbi elnöke az Indexnek elmondta: 1995-ben, amikor szabad demokraták kormányon voltak, megszűnt az olajszőkítés törvényi alapja, hiszen csökkent a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj közötti árkülönbség. Pető egyébként nem kívánt vitatkozni Nógrádi állításaival, márcsak azért sem, mert szerinte a bűnösséget, nem pedig az ártatlanságot kell bizonyítani.

Pető Iván nem látta a Nógrádi-interjút, de elmondta: videofelvételen fogja megnézni a műsort, és azután dönti el, hogy nagy nyilvánosság előtti rágalmazás, vagy hamis vád terjesztése miatt kezdeményez-e eljárást az olajbróker ellen. E kettőtől függetlenül polgári eljárást is említett, amelyet személyiségi jogainak megsértése, vagyis nem vagyoni jellegű károkozás miatt indít Nógrádi Zsolt ellen.

Ki gyilkolta meg Nógrádi édesapját?

A parlamenti olajbizottságban tett vallomásához hasonlóan - Nógrádi tévéinterjújában is megemlítette Litauszky István nevét, aki szerinte telefonban elismerte neki, hogy részese volt az édesapja meggyilkolásának. Litauszkyt állítólag bántotta a lelkiismeret, és megemlítette, hogy öngyilkos lesz emiatt.

Nógrádi Zsolt édesapja halálát biztosra veszi - annak ellenére, hogy a holttestet máig nem találták meg - mert, mint mondta, édesapjának 125 millió forinttal tartozott Flaisz Ferenc. Flaisz egy alkalommal meg is látogatta őket, és akkor 1998. szeptember végén azt ígérte, hogy Nógrádi apja nem éri meg a karácsonyt. Az apa pedig októberben tűnt el.

Érintett-e Pintér Sándor?

Pintér Sándor Nógrádi aktájából 40 oldal vonatkozik a belügyminiszterre

Az olajbróker szeretné megvárni az ügyészségi vizsgálatokat, mert kíváncsi arra, hogy ebben az ügyben Pintér Sándor belügyminiszter adott-e parancsot az édesapja megölésére. Nógrádi Zsolt birtokában van ugyanis egy 18 ezer oldalas akta a magyarországi politikai és gazdasági elit összefonódásairól, 130 parlamenti képviselőről és több száz nagyvállalkozóról. Ezen aktából Pintér Sándorra 40 oldal vonatkozik. Ezt akkor hozza nyilvánosságra Nógrádi, ha bebizonyosodik Pintér érintettsége apja ügyében.

Az RTL Klubnak nyilatkozó Nógrádi ismét elmondta, hogy Pintér járt Flaisz Ferencnél, akitől megvesztegetésként nagyobb pénzösszegeket vett fel Ezt - mint az interjúból sejteni lehet - Nógrádi Zsolt nem látta, csak annyit látott, hogy Flaisz kastélyába érkezik az akkori országos rendőrfőkapitány ,,pénzért".

Flaisz: "Zsolt nem volt jelen olyan találkozón, amelyen Pintér Sándor is ott lett volna"

Flaisz Ferenc a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy Nógrádi Zsolt kijelentésein már egyáltalán nem csodálkozik, az Aktákban egyébként Nógrádi sületlenségek tömkelegét hordta össze. Flaisz hozzátette: felesége szerint - akivel együtt nézték a műsort - Zsolt egyszerűen nem normális, mert olyan találkozón sohasem volt jelen, amelyen Pintér Sándor is ott lett volna.

Flaisz újólag elmondta, hogy nála csak két alkalommal járt Nógrádi Zsolt, bujdosása előtt néhány percre beugrott hozzá az apjával, valamint a lebukását követően három napig ő bújtatta.

Nógrádit segítik a titkosszolgálatok

Pintér Sándor: ördögi licitálás folyik Pintér Sándor belügyminiszter az MTI-nek elmondta: "természetesen visszautasítom az elhangzottakat, de különösen szomorúnak találom, hogy egy szerencsétlen ember képzelődése egyre nagyobb nyilvánosságot kap, lejáratva az országot és annak politikai elitjét. Ideje ennek véget vetni, és választ kapni az igazi kérdésre, kik és milyen célok mozgatják őt és a meg nem nevezett háttérben állókat. Hiszen ez az ördögi licitálás először még csak titokzatos látogatókról, pénzzel teletömött táskákról zajlott, ma már 18 ezer oldal titkosszolgálati dokumentumról, 130 képviselőről, két-háromezer milliárd forintról - és emberi életkről is szól.

Nógrádi sejtetni engedte azt is, hogy őt aktív, állami szolgálatban lévő titkosszolgálati tisztek segítik. Ezt részben azért teszik, mert édesapja kapcsolatban állt velük. Hogy a titkosszolgálatnak dolgozott-e Nógrádi édesapja, arról az olajbróker nem kívánt nyilatkozni.

Az olajbróker elmondta: parlamenti vallomásának nyilvánosságra kerülése óta Pallag Lászlónál és az ügyészségen is számos volt rendőr, egykori és jelenlegi vámos jelentkezett, akik azért távoztak posztjukról, mert nem akartak részt venni az olajszőkítésben. Nógrádi szerint Pallag László munkáját is segítik a titkosszolgálatok.

A nyilatkozó szerint Bács-Kiskun megyében szinte minden rendőr és vámos érintett volt az olajügyek fedezésében. Helyi sinten 50-100 ezer forint volt az árfolyamuk. Megyei szinten a megvesztegetésük fél-egymillió forintba került, míg az országos tisztségviselők lefizetése öttől ötvenmillió forintig terjedt.

Nógrádi szerint Flaisz Ferenc 100 milliárd forintot lopott, ám ennek a pénznek a hatvan százalékát a pártok kapták. Flaiszhoz hasonló gazdasági és bűnöző csoportok voltak még az országban, számukat 20-30-ra tette az olajbróker. Szerinte ezek a csoportok összesen 2000 milliárd forintot adtak le a politikai szervezeteknek.

A miniszterelnök megvárja a hatósági vizsgálatok eredményét

Nógrádi Zsolt tévéinterjújában kifejtette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg nem tud arról a titkosszolgálatok által hozzá (mármint az olajbrókerhez) eljuttatott 18 ezer oldalas aktáról, amelyet "privátul" állítottak össze. Ugyanakkor bízik abban, hogy a kormányfő hamarosan intézkedik Pintér Sándor ügyében, amivel Nógrádi nyilvánvalóan a belügyminiszter elmozdítására célzott.

Az Index kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a miniszterelnök egyelőre megvárja az ügyészségi vizsgálatok, illetve a bírósági eljárások lezárulását. Informátorunk utalt arra, hogy Pintér Sándor feljelentette Nógrádi Zsoltot, így várhatóan ettől a procedúrától is függ, hogy miként dönt majd Orbán Viktor.

Népszava: Dunai-levél a halasztott vámfizetésről

A Népszava birtokába került az a levél, amelyet a halasztott vámfizetési rend megváltoztatása ügyében Pál László ipari és kereskedelmi miniszter nevében írt akkor még a tárca államtitkáraként Dunai Imre 1994. augusztus 4-én Arnold Mihálynak, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokának.

A levélben - amelyet elküldtek Békesi László akkori pénzügyminiszternek is - Dunai Imre megköszönte a halasztott vámfizetési rend megváltoztatásáról szóló tájékoztatást, és azt kérte a VPOP vezetőjétől, hogy a jövőben a vállalatok jelentős részét érintő intézkedések meghozatala előtt konzultáljon a tárca illetékeseivel. Mint fogalmazott: erre azért lenne szükség, hogy a fiskális szempontokat össze lehessen hangolni az ipari és kereskedelempolitikai meggondolásokkal.

Dunai a levélben arra is kérte Arnold Mihályt, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek szabályosan teljesítették vámfizetési kötelezettségüket, a jövedéki termékek esetében állítsák vissza a régi rendet.

A MIÉP volt miniszterek meghallgatását kezdeményezi Az egykori Antall-kormány öt volt tagjának meghallgatását kezdeményezi az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottságának MIÉP-es tagja a testület következő, hétfői ülésén. Lentner Csaba vasárnap az MTI-nek kijelentette: 1993 nyarán a kabinet bizonyíthatóan tisztában volt már az olajszőkítés mértékével, ám az ekkor létrehozott operatív bizottság nem hogy szigorította volna az ellenőrzést, hanem tevékenységével éppen annak lazulását tette lehetővé. Emiatt Lentner Csaba kezdeményezi hétfőn: a testület hallgassa meg Boross Péter akkori belügy-, Szabó Iván pénzügy-, Latorczai János ipari, Siklós Csaba közlekedési és Kádár Béla nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztert, a hét évvel ezelőtt létrehozott grémium tagjait. Mint mondta: ez az öt személy azért is játszott fontos szerepet, mert mulasztásuk lehetővé tette a szervezett bűnözés országos méretűvé válását, valamint azt, hogy az állam ezer milliárd forint bevételtől essen el az illegális olajtermék-kereskedelem nyomán. Mindez Lentner Csaba szerint elengedhetetlenné teszi, hogy az öt volt minisztert meghallgassa az olajbizottság, és vizsgálja is felelősségüket. A politikus hozzátette, azt is kezdeményezni fogja, hogy a felelős döntési pozícióban volt személyeknek mihamarabb kelljen nyilatkozniuk: az ő vagy családtagjaik tulajdonában volt-e olajjal foglalkozó gazdasági társaság, illetve végeztek-e ilyen cégnek ügyvédi, szakmai vagy szakértői munkát. A MIÉP-es honatya szerint ebbe a körbe az Antall-, Boross- és Horn-kormány minisztereit, államtitkárait és helyettes államtitkárait, az akkori legfőbb ügyészt és legfelsőbb bírósági elnököt, valamint a megyei és városi főügyészeket, bíróságvezetőket, a VPOP és az APEH legfelső vezetését kellene bevonni.