Kázmér
-2 °C
16 °C

Nem várnak sokat az olajakták feloldásától

2007.07.02. 01:00
Már júliusban megkezdik az olajügyekben titkosított akták publikálását, ám bennfentesek irányított aktaismertetésre, politikai érdekek mentén felkutatott olajbárók elővételére számítanak. Az aktákhoz a mindenkori kormány fér hozzá, és nincs olyan politikai párt a parlamentben, amelyet ne hoztak volna valahogy hírbe az olajozással. A parlamenti vizsgálóbizottság 2000 decemberében félbehagyta a munkát, és ma már nem is lehet érdemben lezárni az ügyet, mert az ehhez szükséges papírokat annak idején nem kérték be.

A Kármán Irén újságírónő megveretése után létrehozott kormányzati munkacsoport feladata, hogy az olajügyeket felülvizsgálja, és a titkosított iratok egy részének minősítését feloldja.

Buzálné Szabó Mária, a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője már körvonalazta a szelekció elveit: azon iratokat lehet és kell felszabadítani, amelyek esetében a minősítés fenntartásához nem fűződik bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdek.

A titokgazdákból álló munkacsoportot Buzálné Szabó Mária irányítja, tagjai az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Rendészeti Szervek Védelmi Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Honvédelmi minisztérium, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékesei. Az átnézendő iratok mennyiségét 80 ezer oldalra becsülik.

Budai Bernadett kormányszóvivő már szerdán azt nyilatkozta a Magyar Távirati Irodának, hogy az olajügyek dokumentumainak egy része megsemmisült. "Rendelkezésre álló információk szerint 1998 és 2002 között jelentős mennyiségű iratot semmisítettek meg, de azt még nem tudják, ki és miért." Szilvásy György titokminiszter szombaton úgy nyilatkozott, hogy az iratok körülbelül negyedét, 20 ezer oldalt nem hoznak majd nyilvánosságra. Vasárnap pedig azt jelentette be, hogy már júliusban megkezdik a titkos akták feloldását. De csak a nemzetbiztonsági és a bűnüldözési szakmai szempontok figyelembevételével.

Az olajbűnözés hasonlít a nitroglicerinhez

Az Index megkereste Kemény Gábort, aki - ahogy már Kármán Irén könyvéből is kiderül - akaratán kívül lett a nagybani műveletek éceszgébere. Segíteni akart a "fodrászat"-nak becézett szőkítés megfékezésben, de valójában csak újabb tippeket adott.

Kemény a '80-es évek végétől magánbenzinkutat üzemeltetett az Aranyháromszögben (Kecel-Soltvadkert-Kiskőrös), így látta, ki mit csinál, és hogyan. Az Antal-kormány megalakulásakor az MDF Bács-Kiskun Megyei választmányának meghatározó tagja volt. Azt állítja, politikai tanácsadóként 1990-ben tájékoztatta Pohankovics Istvánt, az akkori Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkárát, hogy milyen veszélyt rejt a fűtőolaj és a gázolaj ára közti különbség.

Kemény az Indexnek elmondta, átadott egy 60 perces kazettát Pohankovicsnak, amelyen pontosan leírta az addigi olajcsalafintaságokat, az elkövetők teljes körét, és ajánlásokat tett a kormányzati intézkedésekre is, melyekkel gátat lehet vetni a magyar alvilág feltőkésítésének.

Az információk süket fülekre találtak. A Bod Péter Ákos által vezetett tárca a veszélyek ellenére tovább növelte a fűtőolaj és a gázolaj ára közti különbséget, majd engedélyezték a magáncégek számára is az olajimportot.

Az addig behozott olaj mennyisége sokszorosára nőtt. Az olajozás pedig egyre több ember főállásává vált. Volt, aki plebejus módon szőkített, volt aki szivattyúzott, míg a maffiahierarchiájában feljebb levők a tározókapacitás bővítésével és újabb jövedéki engedélyek beszerzésével foglalatoskodtak a megfelelő minisztériumokhivatalok és hatóságok körül.

Megkerestük Bod Péter Ákost, aki nem emlékezett a kazettára. Azt javasolta, keressük meg egykori államtitkárát. Pohankovics István azonban nem volt elérhető kiskőrösi lakcímére bejelentett telefonján.

Annak ellenére, hogy a hatalom a kezdetektől tudta, mit csinál, csak 1997. februárjában kezdődött az olajügyek feltárása. Áprilisban tartóztatták le Ferencsik Attilát és Drobilich Gábort. Ferencsik és Drobilich Portik Tamással közösen az Energol Rt. igazgatói voltak. Ferencsik és Drobilich is büntetett előéletűek. Az Energol mellékszálaként futó, Sarnyai Roland és 18 társa ellen adócsalás miatt indított perben jelenleg Drobilich Gábor tizennegyed rendű vádlott, Ferencsik Attila a tizenötöd rendű.

Ferencsik neve negyedrendű vádlottként felmerült a kecskeméti maffiaperben is, ahol a társaság egy balatoni csoport érdekeltségeit akarta átvenni, akár erőszakosan is. Ferencsik Attilát 6 év fegyházra ítélték.

A Fidesz is tudta

Az ő letartóztatásuk után az olaj tovább csordogált az alföldi tanyavilágban és a nagy lefejtőhelyeken. Annak ellenére is, hogy a visszaélésekről 1998-ban, másfél héttel az Orbán-kormány megalakulása után Kemény Gábor állítása szerint ismételten tájékoztatta az illetékeseket, kibővítetten és aktualizáltan feltárva az elkövetői köröket. Próbálkozásának ezúttal sem volt eredménye.

2000. november 30-án aztán az olajbizottság működését is berekesztették. Tették ezt még azelőtt, hogy az olajozásban érintett cégeket, az általuk kiadott menetleveleket, a banki átutalásokat és a MÁV fuvarleveleket összevetették volna - mondja Kemény Gábor és Sándor István. Úgy tudjuk, soha nem kérték be a Pénzügyminisztérium által kiadott jövedéki engedélyeket, nem vették elő az azokat kiállító politikusokat, nem lajstromozták az olajnagykereskedő cégek szállítmányait és a határon való beléptetéseket. Nem nézték meg, hogy a nagy olajtározókat kik birtokolták, azok milyen engedélyekkel, üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek. Nem nézték meg, hogy ezeknek a cégeknek a bankszámláiról ki, merre, és mennyi pénzt utalt.

Sándor István egykori operatív tiszt és Kemény Gábor is egyetért abban, ez lett volna az egyedüli lehetőség arra, hogy megtudjuk, kinek mennyi a sara.

A hivatalos iratokat öt év után a jogszabályoknak megfelelően a cégek kiselejtezhették, így érdemben ma már lehetetlen az olajügyekben a felelősséget arányosan megállapítani.

Gumicsont, a sajtó játékszere

Sándor István és Kemény Gábor véleménye szerint az úgynevezett éles anyagoknak csak töredéke fog előkerülni. A felnyitott dossziék tartalmát is célirányosan és tervszerűen csöpögtetve adagolják majd.

Sándor István felhívta a figyelmünket arra, hogy egy titkosított ügyirat tartalomjegyzéke regisztrálva van, ami megmutatja, melyik oldalnak mit kellene tartalmaznia. Ha ezt nem adják oda, körültekintően és kritikusan kell kezelni a dokumentumokat. "Ez lesz a sajtó elé vetett gumicsont."

A Papaként ismert nyomozó szerint a legtöbb dolog már ismert az olajügyekből. Állítása szerint az ő peres iratai is csak az igazságszolgáltatás által elkövetett bűncselekmények miatt lettek 85 évre titkosítva. "Hivatali visszaélések tömkelege van benne. Ettől államtitok az ügy, nem a tartalma miatt." - nyilatkozta a nyugalmazott főrendőr.

Eltűntek azok a jegyzőkönyvek is, amelyek az egyetlen résztvevő részletes vallomásait tartalmazták. A politikusokat is hírbe hozó, és ezért hamis vád miatt perbe fogott, és el is ítélt Nógrádi Zsolt egyetlen papírfecnit sem kapott a bíróságtól, miután részletes vallomást tett a szállítmányok útvonalára, értékére és az azokat mozgató mintegy 200 személyre vonatkozóan. Az általa elmondottakat tartalmazó anyagot állítólag átszállították Fővárosi Nyomozó Főügyészséghez, onnan a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, majd a Fővárosi Bíróságra, ám amikor Nógrádi Zsolt állítása szerint kereste ezeket, kiderült, a Fővárosi Bíróságra ez már soha nem érkezett meg.