Megint leszavazták Sólyom jelöltjeit
További Belföld cikkek
- Két fiatal rejtélyes halálesete miatt aggódnak egy magyar faluban
- A Semmelweis Egyetem szerint szamárköhögés-járvány van Magyarországon
- Maradnak a mínuszok, a fejünk is belefájdulhat a vasárnapi időjárásba
- Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait, több mint egymilliárd forint volt a tét
- „Fekália”, „Trafikcsaló Rozsdaminiszter” – Hadházy Ákos újra nekiment Lázár Jánosnak
Az adatvédelmi biztosjelölt Tóth Gábor Attilát 181 igen, 113 nem szavazattal nem választották meg, a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Bogdányiné Mészáros Ágnes megválasztását pedig 159 igen és 138 nem szavazat mellett utasították el a képviselők.
Az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság támogatta az ombudsmanok megválasztását. Az MSZP azt mondta, támogatja a jelölteket, a Fidesz lelkiismereti szavazást engedélyezett képviselőinek.
"Úgy ítélem meg, hogy a helyzet súlyos. Hogyha az Országgyűlés háromszor egymás után ok és indok nélkül nem választja meg az országgyűlési biztosokat, ez veszélyezteti az államszervezet működését" - mondta az államfő az Országgyűlés döntése után.
Sólyom László kiemelte: háromszor fordult elő, hogy a parlamenti meghallgatások után a bizottságok nem hoztak fel érdemi kifogást a jelöltek ellen, és többedszer fordul elő, hogy a frakciók elbújnak a lelkiismereti szavazás mögé, hogy ne kelljen indokolniuk. Ez az eljárás, éppen azért, mert indokolatlan, veszélyezteti az államszervezet működését - fogalmazott.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ezek után egyeztet-e a pártok vezetőivel, azt válaszolta: álláspontját ebben a kérdésben fenntartja, és harminc napja van átgondolni, mit tesz.
Alkotmányos mulasztás
Ha a parlament nem választ ombudsmanjelölteket, akkor alkotmányos mulasztást követ el; ha azonban ezt az Alkotmánybíróság megállapítja, akkor sem történik semmi - közölte Lövétei István alkotmányjogász. Lövétei István ismertetése szerint jelenleg is több kérdéskörben fennáll az alkotmányos mulasztás, mégsem történik érdemi, hathatós előrelépés.
Az ombudsmanválasztásról szólva elmondta, az Országgyűlésből nem lehet erőszakkal "kihajtani" ilyen döntést, "nincs más mese", olyan jelölteket kell találni, amelyet minden fél el fog fogadni. Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet: fontos, hogy működjön az ombudsmani intézmény, hiszen például az adatvédelmi biztosnak bizonyos értelemben hatósági jogosítványa is van.
Az eredménytelen szavazás után Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója azt mondta: a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának március 31-i ülésére meghívták a két jelöltet, így a képviselők közvetlenül, személyesen alakíthatták ki álláspontjukat Bogdányiné Mészáros Ágnes és Tóth Gábor Attila alkalmasságáról.
A Fidesz frakcióigazgatója szerint ugyanakkor ismét bebizonyosodott, hogy "az MSZP hazudott a köztársasági elnöknek", hiszen előzetesen azt mondta, támogatják a jelölteket.
Arra a kérdésre, mit kifogásoltak a frakciók, Bogdányiné Mészáros Ágnes azt mondta, nem tudja megmondani, mert nekik ezt nem jelezték a képviselők. Kitért arra, hogy a parlamenti bizottságokban sem nyilvánítottak véleményt a képviselők, csak kérdéseket tettek fel.
Az államfő biztosjelöltjeit eddig két alkalommal utasította el a Ház. Először tavaly decemberben a jövő nemzedékek ombudsmanjának jelölt Nagy Boldizsárt és az adatvédelmi biztosnak újrajelölt Péterfalvi Attilát szavazta le a parlament, idén február 25-én pedig Fülöp Sándort nem választották meg a jövő nemzedékek ombudsmanjának, Zombor Ferencet pedig adatvédelmi biztosnak.