Sólyom új jelöltekkel próbálkozik
Sólyom László köztársasági elnök pénteken bejelentette a parlamenti frakcióvezetőknek, hogy Bogdányiné Mészáros Ágnes ügyvédet jelöli a jövő nemzedékek ombudsmanjának, Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt pedig adatvédelmi biztosnak.
A köztársasági elnök Bogdányiné Mészáros Ágnesről elmondta, környezetvédelmi szakjogászi képesítése van, hosszú időn keresztül a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség jogászaként dolgozott, később a vezetőjeként. Most egyéni ügyvédként tevékenykedik. Az ügyvédnő az első olyan felügyelőségvezető volt, aki együttműködést épített ki a környezetvédő civil szervezetekkel. "Őt a zöld körökben jól ismerik és támogatják" - mondta Sólyom László.
A köztársasági elnök Tóth Gábor Attiláról azt mondta, fiatal kora ellenére a legjobb magyar alkotmányjogászok egyike. Kiemelkedő elméleti munkásság áll mögötte, egyik szerzője az Emberi jogok kézikönyvének és már több mint tíz éve az Alkotmánybíróság tanácsadója.
Az államfő ismét előzetes egyeztetés nélkül jelölte az ombudsmanokat. A köztársasági elnöknek nem szokása előzetesen egyeztetni a kérdésben a pártokkal, akik ezt zokon véve legutóbb mind Zombor Ferenc adatvédelmi, mint Fülöp Sándor zöldombudsmani jelölését elfektették. Pedig Zombor és Fülöp már második jelöltek voltak a posztra, Sólyom elsőként Péterfalvi Attilát és Nagy Boldizsárt jelölte a két üres biztosi posztra.
Sólyom jelölési gyakorlatát szinte minden párt bírálta. Ugyanakkor a köztársasági elnök szerint az ombudsmanok kinevezési joga mindig is az államfőt illette meg, csak a parlamenti pártok Göncz Árpád és Mádl Ferenc elnöklése alatt elfoglalták a területet.
Sólyom egyrészt az alkotmány szabályaira hivatkozik jelölési gyakorlata védelmében, másrészt arra, hogy meg akarja akadályozni a szakposztok politikai figurákkal való feltöltését. Sólyom ugyanis meg van győződve arról, hogy a pártok jelölésében a párthűség az elsődleges szempont, és eltörpül az illető szakmai alkalmassága.
Véleményét alátámasztja, hogy jelöltjeit nem érte nyilt kritika a bizottsági meghallgatásokon, a pártok általában támogatni látszottak kinevezésüket - akik aztán a titkos szavazásokon már elbuktak.