Verve jó a gyerek?

Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a sajtóból értesült egy kétéves gyermek súlyos szülői bántalmazásáról, ezért vizsgálatot indított a Nógrád megyei Patvarcon. Tavaly nyáron egy lázas, alultáplált, kiszáradt kisgyermeket szállítottak a mentők a balassagyarmati kórházba, akinek testét bántalmazásból eredő friss és gyógyulófélben lévő sebek borították. Az orvosi vizsgálat később kiderítette, hogy a gyermek maradandó agykárosodást is szenvedett.

Nem egyedi esetről van szó

Az ombudsman egy korábbi vizsgálatában már rámutatott, hogy a törvény által előírt gyermekvédelmi rendszer nem elég hatékony, ám a patvarci eset ismét felvetette a kérdést: működik-e a család lakóhelyén gyermekjóléti szolgálat, tudtak-e a gyermek veszélyeztetettségéről, és vajon tettek-e valamit annak érdekében, hogy érvényesítsék a kisgyermek kiemelt védelemhez fűződő jogait.

Szülőnek alkalmatlan

Az ombudsmani vizsgálat kiderítette, hogy egy ötgyermekes család negyedik gyermeke a bántalmazott kisfiú, akit születésekor, 1998 februárjában édesanyja ideiglenesen gyermekotthonba adott. A gyámhatóság akkori határozatát a család nehéz anyagi helyzetére és rossz lakáskörülményeire alapozta. Az ombudsmani jelentés szerint elmulasztották ugyanakkor megvizsgálni, hogy a szülőknek valóban csak anyagi gondjaik vannak-e vagy egyáltalán nem alkalmasak a gyereknevelésre.

Pusztán anyagi okok miatt nem lett volna szabad a gyermeket elválasztani szüleitől, állapította meg a jelentés. Amennyiben azonban a szülők életvezetésük miatt voltak alkalmatlanok a gyermekek nevelésére, akkor a többieket sem hagyhatták volna gondozásukban. Az ombudsman szerint a gyámhatóságnak kezdeményeznie kellett volna a kiskorúak védelembe vételét, súlyosabb esetben a gyermekek családból való kiemelését.

Először nem adták a gyermeket a szülőknek

A bántalmazott kisfiú születésekor a család Patak községben, rokonoknál élt. A gyermekotthon vezetője levelében arról tájékoztatta a gyámhatóságot, hogy a szülők egyetlen egyszer sem látogatták meg a gyermeket. Az anya egy évvel később haza akarta vinni a kisfiút, ám a gyámhivatal egy esztendőn keresztül nem foglalkozott az üggyel. A védőnő és a háziorvos a hivatalnak úgy nyilatkozott, hogy az otthon maradt gyermekek piszkosak, a lakás pedig elhanyagolt és zsúfolt. A gyámhivatal ezek után nem engedélyezte, hogy a gyermek visszatérjen a családba.

A családgondozó "nem tudott" a problémákról

Eközben, 1999 augusztusában megszületett a család ötödik gyermeke, akit édesanyja hazavitt a kórházból. Néhány hónappal később a család Patvarcra költözött, ahol éppen ekkor kezdte meg működését a gyermekjóléti szolgálat. A gyámhivatal a helyi, a családot alig ismerő családgondozó és védőnő véleménye alapján visszaadta a gyermeket a családjának. Annak ellenére, hogy a szomszédok már tavasszal jelezték az illetékes hatóságoknak, hogy a kisfiút szülei bántalmazzák, a családgondozó, a gyámhivatalnak küldött beszámolójában semmiféle problémáról nem szólt.

Az eszméletlenségig verték

Amikor a mentők 2000 júliusában kórházba vitték az eszméletlen kisfiút, a főorvos jelentette fel a szülőket, akiket a rendőrség őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett. A gyermekeket először az anyai nagyszülőnél helyezték el, ám néhány nap múlva megállapították, hogy sem a nagyszülő személye, sem körülményei nem alkalmasak a gyermekek nevelésére, ezért végül gyermekotthonba helyezték el őket.

Az ombudsman a vizsgálat során megállapította, hogy az ügyben illetékes gyermekjóléti szolgálatok, védőnők, gyámhatóságok tudtak a gyermekek veszélyeztetettségéről, ennek ellenére nem hangolták össze a segítséget, illetve többször elmulasztották azt. Gönczöl Katalin ezért kezdeményezi, hogy a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője ellenőrizze, hogy a gyermekjóléti szolgálat mindenhol működik-e, és fokozottan ellenőrizze az ügyben érintett hatóságok szakmai munkáját.