Önkormányzati választás: valaki elkúrta

Péntek éjfélig lehet közvélemény-kutatási eredményt utoljára nyilvánosságra hozni az október elsejei önkormányzati választás előtt. Nehéz felmérni, hogy az önkormányzati választásokra milyen hatással lesz a balatonőszödi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra hozatala, és az azt követő tüntetéseknek és zavargásoknak. A Fidesz a válság előtt minden felmérésben népszerűbb volt a szocialistáknál.

Gyurcsány lemondjon? - megosztott a társadalom

A Gyurcsány-beszéd vasárnapi nyilvánosságra kerülése óta kialakult helyzetről a Medián, a Gallup, a Szonda-Ipsos és a Századvég készített felméréseket. A közvélemény-kutatók felmérései abban sem egyeznek, hogy a lakosság szerint a beszéd nyilvánosságra kerülése után le kell-e mondania a miniszterelnöknek vagy sem.

A televízió hétfői ostroma előtt Gyurcsány Ferenc lemondását a Medián (52:40 százalék) és a Gallup (43:34) által megkérdezettek többsége tartotta szükségesnek. A Szonda Ipsos eredményéből viszont az derült ki, hogy a többség szerint maradnia kell a miniszterelnöknek (itt 47:43 volt a maradáspártiak aránya).

A tévéostrom hatásai

A Medián a Magyar Televízió hétfői ostroma után is készített felmérést, akkor már csak 45 százalék mondatta volna le Gyurcsányt, 44 százalék viszont nem látott erre okot. A Szonda felmérése szerint viszont az emberek 47 százaléka azt gondolta, hogy a kormánynak ártottak az utcai harcok.

A Gallup által megkérdezettekre nem volt ekkora hatással a Magyar Televízió székházának ideiglenes elfoglalása. A második felmérésükben is az emberek 43 százalék azon az állásponton volt, hogy a kormányfőnek le kellene mondania.

Nem romlott a vélemény

Csak a hét második felében készített közös felmérést a válságról a Századvég és a Forsense. A megkérdezettek 45 százaléka szerint le kellene mondania Gyurcsánynak, 48 százalékuk szerint viszont nem. A válaszadók 60 százaléka szerint nem volt elfogadható a miniszterelnök utólagos magyarázata a beszédről, ám csak 38 százalék mondta azt, hogy ennek hatására romlott volna a véleménye Gyurcsány Ferencről.

A felmérés szerint az emberek egynegyede gondolta csak azt, hogy a tévészékház ostroma olyan szervezett provokáció eredménye, amely célja, hogy elterelje a figyelmet a Gyurcsány-beszédről. Azt is csak az emberek 32 százaléka gondolta, hogy a tiltakozásokat az ellenzék szervezi, bár a válaszadók között 22:10 arányban azok voltak többségben, akik szerint az eseményekből a Fidesz profitál, azokkal szemben, akik a válság nyertesének az MSZP-t tartják.

Országos adatok

Az október elsejei választásnak, az utolsó felmérések szerint egyértelműen a Fidesz az esélyese, bár a politológusok szerint egy önkormányzati választás esetén nehéz olyan kritériumokat felállítani, amelyek alapján győztesről és vesztesről beszélhetünk. A közvéleménykutatóknál az ellenzéki pártokra - elsősorban természetesen a Fideszre - szavazók aránya egyértelműen meghaladja az MSZP és az SZDSZ híveinek számát, ám az elemzők szerint a Fidesz csak azokban a nagyobb városokban veheti el a polgármesteri széket az MSZP-től, ahol, mint például Szolnokon, a mostani városvezető nem indul újra.

A Szonda felmérésében az összes választókorú szavazó körében stabilizálódott a Fideszre (34 százalék) és az MSZP-re (22 százalék) szavazók aránya. A részvételüket biztosra ígérők és pártot választók körében valamelyest nőtt az ellenzéki előny (54, illetve 34 százaléknyi a két párt eltökélt tábora). A Gallupnál 34 százalékos a Fidesz, 23 százalékos az MSZP országos támogatottsága.

A Fidesz előnyének növekedését mérte utolsó országos kutatásában a Tárki is. A még a Gyurcsány-beszéd napvilágra kerülése előtt felvett adatok szerint a biztos szavazók között a Fidesz 55:35 arányban vezet, a teljes lakosság körében 33:18 arányú az ellenzéki párt előnye. Az SZDSZ-nek országosan 4, az MDF-nek 3 százalékos a támogatottsága a Tárki adatai szerint. Az emberek 35 százaléka viszont pártszimpátiától függetlenül újraválasztaná a regnáló polgármestert.

Demszky, Tarlós fej-fej mellett

A nagypolitikában is szimbolikus erejűnek tartott főpolgármester-választás két, győzelemre esélyes jelöltje, Demszky Gábor és Tarlós István kiegyensúlyozott esélyekkel kezdheti a kampány utolsó hetét. A Gallupnál 37:35-re vezetett Tarlós, a Tárki közleménye szerint is "többen említették" Tarlós nevét, mint Demszkyét a biztos szavazók között, bár közölték, hogy a bizonytalanok aránya magas, 34 százalékos volt.

A Századvég még csekély, 33:31 százalékos Demszky előnyt hozott ki. A Marketing Centrumnál még mindig Demszky a választások esélyese 38:21 százalékos arányban Tarlóssal szemben, a bizonytalanok tábora itt is 34 százalékos volt. A Szonda Ipsos legutolsó, pénteken nyilvánosságra került felmérése a fővárosban kormánypárti előnyt tapasztalt, a két nagy párt azonos támogatottságával (MSZP és Fidesz: 27-27 százalék; SZDSZ: 5 százalék; MDF: 2 százalék).

A közvéleménykutatók abban egyetértettek, hogy a nagyobb vidéki városokban és a falvakban jelentősebb, a kisebb városokban szűkebb a Fidesz előnye. Arról viszont nincsenek mérések, hogy a Gyurcsány-beszéd kikerülése miként hatott a pártszimpátiára. Budapesten a fővárosi közgyűlésben a Fidesz várhatóan a szocialistákénál nagyobb frakciót alkothat majd, kétséges azonban, hogy többséget szerezhet-e, vagy az SZDSZ-es képviselőkkel együtt az MSZP megőrzi a főváros vezetését.