Izzik a zöld szám, várakoznak a betegek

Az egészségügyi minisztérium 2004 óta centralizál, és fejleszti a megyei onkológiai centrumokat. A centralizáció eredményeként a korábbi 450 ellátóhelyből mára mindössze 50 helyen foglalkoznak daganatos betegekkel. A betegek érdekeit képviselő szervezetek különbözőképpen vélekednek a közelmúltban bevezetett centralizációról és a finanszírozás átalakításáról. Van, aki az orvosok és a betegek megfelelő tájékoztatását hiányolja, szakmailag viszont megalapozottnak tartja, hogy onkológiai központok foglalkozzanak a rákbetegekkel. Más viszont úgy véli, hogy kevesebb beteg gyógyítására van lehetőség, növekszik a várakozási idő, és ezzel veszélybe kerül a beteg élete.

Az átalakítások vihart kavartak, bár Molnár Lajos egészségügyi miniszterhez néhány nappal ezelőttig csak egyetlen olyan eset híre jutott el, amikor pénzhiányra hivatkozva elutasították egy beteg kezelését. Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa egy múlt heti parlamenti interpellációjában úgy fogalmazott, hogy nőnek a kórházi várólisták, a rákosok előbb meghalnak, minthogy sorra kerülnének a kemoterápián.

Molnár szerint idén még akár több forrás is jut a daganatos betegek kezelésére, mint korábban, csak a kórházak nem megfelelően használták fel a nekik juttatott pénzeket. A minisztérium az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) segítségével felülvizsgál és átcsoportosít, hogy az 50 ellátóhely kapacitása a lehető leghatékonyabb legyen. Az Index közben megpróbálta feltérképezni, hogy a gyakorlatban ez mit is jelent.

Fél nap a váróteremben

Az Országos Onkológiai Intézet egyik - neve elhallgatását kérő - munkatársa nem érez érdemi különbséget a betegek számában a tavaly bevezetett változások óta. „Itt mindig sokan vannak, talán még másfél éve növekedett jelentősen a betegek száma. Ma legalább háromszor annyi embert látunk el, mint 8-10 éve” – meséli. A kezelésre várók nyugodtnak tűnnek, bár később kiderül, hogy gyakran fél napot is eltöltenek a váróteremben. Judit Székesfehérvárról jár a Ráth György utcai központba már 6 éve. „Hozzá vagyok szokva, hogy 8-ra jövök, és gyakran csak délután 3-kor kerülök sorra, de olyan is volt, hogy már 11-kor bejutottam. Időpontot nem lehet egyeztetni, csak napot, mindenki másféle kezelést kap” – magyarázza Judit a rendszert.

Hiányzik a hatékony tájékoztatás

Bodor Mária, a Rákbetegek Országos Szövetségének elnöke nem tartja kritikusnak a jelenlegi helyzetet, bár a szövetséghez is érkeznek az ellátással kapcsolatos panaszok: „A hozzánk érkező panaszok általában arról szólnak, hogy későn kezdik meg a kezeléseket. Azért a jelenség nem tömeges, de mindenképp jelzésértékű.”

Bodor Mária szakmailag megalapozottnak tartja a daganatos betegek kezelésének centralizációját, meggyőződése, hogy sokkal jobb színvonalú egészségügyi szolgáltatásban részesülhetnek a rászorulók, ugyanakkor hiányolja a megfelelő tájékoztatást. Szerinte a betegek nehézkesen tudják csak kideríteni, pontosan hova is kéne menniük a kezelésekre, és az orvosok sincsenek megfelelően tájékoztatva, merre irányítsák betegeiket. A szövetséghez az onkológusoktól is érkeznek panaszok, ők általában a támogatás mértékét keveslik, valamint nem értenek egyet a 95 százalékos volumenkorláttal.

Beindult a zöld szám

Az egészségügyi minisztérium kedd dél óta zöld számot működtet, így ha egy daganatos beteg úgy érzi, nem kap megfelelő ellátást, a minisztérium indokolt esetben kivizsgálja a panaszt. A szolgáltatás vezetője, Kusper Róbert az Index kérdésére elmondta, hogy folyamatosan csörög a telefon. Bár statisztikák még nem készültek, az első nap megközelítőleg 150 hívás érkezett a központba, a telefonálók harmada tett fel kifejezetten onkológiai jellegű kérdést. Kusper elmondta, hogy a szakemberek minden ügyfél adatait felveszik, majd röviden leírják a feltett kérdést vagy panaszt. Bizonyos esetekben azonnal is tudnak tájékoztatást adni, ha viszont további lépésekre van szükség, az ügyet a minisztériumba továbbítják.

Vasváry Artúrnét, a Magyar Rákellenes Liga elnökét nem lepte meg, hogy nagy az érdeklődés a zöld szám iránt, a ligát is folyamatosan keresik a betegek. A liga a panaszok nagy részét kivizsgálta, és kiderült, hogy számos beteg kezelését valóban elutasítják. A szervezet megpróbál intézkedni a páciensek ügyében, de gyakran nem tudnak segíteni, ilyenkor csak a figyelemfelhívásra van módjuk.

Eltolódott egyensúly, kisebb kapacitás

Az elnök asszony az Index kérdésére elmondta, hogy tavaly decemberben, mikor a pácienseket a kórházakból az erre kijelölt onkológiai centrumokba irányították kezelésre, sokan háborogtak. A központok nem voltak még felkészülve a megnövekedett betegszámra, gyakran le se tudták ültetni a várakozókat, a betegeknek pedig többet kellett utazniuk, hogy hozzájussanak a megfelelő ellátáshoz. Vasváryné szerint az orvosnak két lehetősége van: vagy átirányítja a pácienst egy másik onkológiai központba, vagy előjegyzésbe veszi. A hosszabb várakozási idő a rákbetegeknél azonban életveszélyes lehet, hangsúlyozta a liga elnöke.