Orbán: A jövő igennel kezdődik

"Ha egy nép nem mond igent, elveszti a jövőjét és élete valamely más nép életét, és jövőjét fogja szolgálni. Jövője annak a népnek van, amelyik tud igent mondani valamire" - fogalmazott a Fidesz-elnök. Szerinte a magyarokon az elveszettség érzése uralkodik. "Hat éve az élen jártunk, most sereghajtók lettünk. Ezt nem fogadhatjuk el, erről szól a népszavazási kampány is. Ha igent mondanak, megtalálják a kijáratot" - mondta.

Orbán arról beszél, az elmúlt 17 évben mindig is tudta, hogy a magyar nép egységes. A rendszerváltáskori időkben a politika színesedő felszíne és az élesedő viták alatt ott húzódott az egyetértés. "Azt akartuk, hogy Magyarország még a mi életünkben jobb hely legyen, ahol jó élni, dolgozni, nyugdíjasnak lenni, gyermeket nevelni és munkát vállalni. A gazdag nyugat-európaiak életét akartuk élni itt, a Kárpát-medencében."

"Akkor még világosan látszott, hogy sokkal több az, ami összeköt minket, mint ami szétválaszt" - folytatta. "Nem fogadjuk el a korlátlan hatalmat, rosszul érezzük magunkat, ha a középszer legyőzi a kiválót, lázadunk, lázadozunk, ha azt látjuk, hogy a pénz, a születés és a hatalom kiváltsága meghatározza, hogy kiből mi lehet Magyarországon."

Orbán szerint a modern világ tele van a sikerről szóló üres propagandával. Ha több gyermek születik, az siker. Most évről-évre kevesebb gyermek születik. Ez kudarc. Ha egyre többen dolgoznak, az siker, ha a bérek csökkennek, az kudarc. Ha több fiatal tanul, az siker, ha iskolákat zárnak be, az kudarc. Eladni, bezárni, megszüntetni, az mindig kudarc.

"Bátran jelentsük ki, hogy van pénz, csak nem oda teszik, ahova kellene. Ha összeadjuk az autókra, telefonokra, bútorra, tanulmányokra és ki tudja, mire fordított pénzt, akkor az 120 milliárdot tesz ki." Úgy véli a gazdasági növekedés hozza el a sikert. "De mi kell a növekedéshez?" - teszi fel a kérdést, majd válaszol is: egészség, tudás, felelős kormányzás.

Azt mondta, a sikert nem adják ingyen, ezért a növekedés legfontosabb feltétele, hogy mindenki elvégezhesse és bírja a munkáját. A növekedés fizikai erőforrása maga az egészség. Önmagában nem elég, ha az emberek napról napra elvégzik a munkájukat, ennél több kell, ez a tudás. "A felelős kormányzás pedig felelős vezetőket jelent, akik komolyan veszik az embereket, képzett közösséget szerveznek meg. Az emberek elvárják a kormánytól, hogy őszinte legyen velük."

"A csehekkel és a lengyelekkel együtt mi dolgozzuk a legtöbbet, tudásban is jól állunk, most már tehát csak felelős kormányzásra van szükség" - folytatta. Szerinte felelős kormányzás helyett menekülő kormányzás van, ez a biztos kudarc. A leépítés, az eladás, a kiszervezés valójában megfutamodás a felelősségtől. Felelős kormány nem hivatkozhat az állam fogyatékosságára. "Valójában sohasem az állam, hanem a kormány a rossz gazda, a korrupt, és a kormány képtelen megszervezni a szükséges ellátásokat."

"Mi tartotta az életkedvet a diktatúra éveiben?" - kérdezte. - Az, hogy tudták, ha a gyerek jól tanul, akkor a gyerek sokra viheti, egyetemre mehetett." Ez megérte, ha jól tanultak, akkor előrejutottak. Ez még akkor is igaz, ha Lenin sapkás képe minden tankönyvből visszanézett. „Ha tandíj lett volna, akkor én most nem állhatnék itt önök előtt” – mondta Orbán Viktor, aki egyetem mellett dolgozott, mint mondta: nyomda, istálló, teherpályaudvar.

"Ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked, ezt jelenti a tandíj" - mondta. Arról beszélt, hogy ha az öt gyermeke közül bármelyiknek nem tudná előteremteni a továbbtanuláshoz szükséges összeget, akkor azt élete kudarcának tekintené.

Magyarország egyetlen, bőséges erőforrása az eszünk. Tehetséges nép vagyunk. Az információ és a tudás korszakában vagyunk. Ha élesítjük az eszünket, akkor elsők lehetünk, ha nem, akkor utolsók leszünk. Amíg nem leszünk Európa legokosabb és legképzettebb nemzete, addig ne vegyük elő a tandíjvitát.

A tandíj a gimnazistákat is érinti, mert miért menjen valaki gimnáziumba, ha nem akar továbbtanulni? A végén majd nem hogy gumigyárban nem fogunk dolgozni, hanem szemetet fogunk égetni, mint a harmadik világbeli országokban.

Szijjártó Péter szóvivő a sajtódobogó szélén jegyzeteli főnöke szavait.

"Európa legtöbb adót és egészségügyi járulékot fizető országának polgárai vagyunk" - mondta, majd gyorsan hozzátette, ez nem ingyenesség. "A befizetésekért cserébe joggal várjuk el, hogy jó alapellátásban részesüljünk. Ma már nemcsak hálapénzt, hanem listapénzt is fizetünk. A vizitdíj és a kórházi napidíj azt jelenti, hogy kétszer fizetünk ugyanazért. Ez olyan, mintha a színházért befelé és kifelé is fizetni kéne. A végén nem lesznek munkabíró emberek, az államra fognak szorulni."

Orbán rátér a lényegre, hogy hogyan segíthet közelebb a sikerhez a népszavazás. Szerinte a népszavazás ténye már önmagában győzelem. A három igenes és az egészségbiztosítóról szóló népszavazásra kétmillió aláírás gyűlt össze, bár lehetnek átfedések. "Az emberek úgy gondolják, hogy ezek fontos kérdések, a döntést nem adhatják át másoknak." A képviseleti demokrácia most kiegészült a részvételi demokrácia egy fontos elemével. A népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formája, és ezt sikerült megvalósítani Magyarországon. "Aki 9-én igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre mond igent."

Arról is beszélt, hogy mit jelent a nem. Aki nemmel szavaz, az a beletörődésre, a jelenlegi helyzet romlására szavaz. Nem lesz egészségünk, nem leszünk képzettek, nem lesz felelős kormányunk. A kormány most zöld utat kapna a leépítésekre, adóemelésekre. És a kormány ezt alig várja.

Orbán azt mondta, hétfő óta újabb tétje is van a népszavazásnak, mert a parlament elfogadta az egészségbiztosítás privatizálásáról szóló törvényt, és elutasította az erről szóló népszavazást. "A kormány iránti elkötelezettség sohasem írhatja felül a demokrácia iránti elkötelezettséget. A végén még oda jutunk, hogy a kormány elégedetlen a néppel, ezért le fogja választani."

"Attól, hogy egy macska a saját farkát kergetve körbeforog egy jottányit sem jut előre" – jutott eszébe Orbánnak a kormánytagok cseréjéről.

Ma egy nógrádi faluban és a II. kerületben élő férfi között a várható életkor tekintetében 12 év a különbség, a budai javára. Az egyik egy szép nyugati átlag, a másik pedig az ukrajnai. És ez a különbség, ha így mennek tovább a dolgok, 20 évre nőhet. Abban, hogy ezt megakadályozzuk, minden állampolgár egyetért, pártállásra való tekintet nélkül. Ha így mennek tovább a dolgok, még egy olyan téves képzet is kialakulhat, hogy a diktatúra többet adott. A bajok gyökere ott van, hogy ma olyanok építik a kapitalizmust, akik 20 éve azzal riogattak és olyanra is építik, amilyennek riogattak minket - mondta a Fidesz elnöke.

"Milyen következményekkel jár az igenek győzelme?" - kérdzte. - Egy új korszak nyitánya lesz." Ma azok mondják, hogy a népszavazásnak nem lesz következménye, akik korábban azt mondták, hogy ezekről a kérdésekről nem is lesz népszavazás. Egy népi mozgalom a rendszerváltás óta nem ért el sikert a kormánnyal szemben. Március 9-én még megmutathatja az ország, hogy talpra tud állni. Mindig az első siker a legfontosabb, ez adja meg a siker ízét.

"Hogy az első siker lendületével meddig juthatunk, ez csak az embereken múlik, azon, hogy mennyien mennek el, és hogyan szavaznak" - fejezte be beszédét Orbán Viktor.

A beszéd végén a közönség megtapsolta Orbánt, aki a színpadról megtapsolta a közönséget. Majd visszaült a helyére, a közönség közé, és tovább tapsolt. De ekkor már senki nem állt a színpadon.