EU nevének említése szövegkörnyezettel

Gyurcsány Ferenc az elmúlt évek gyakorlatától eltérően mindössze egyszer említette név szerint az Európai Uniót: "Az igazi botrány az, hogy az Európai Unióban az utolsók között kullogunk az idegennyelv-tudásban". Az EU a hétfői beszédben csak a lemaradásunk illusztrálására került elő, akkor is, amikor a kormányfő "a korábbi 25 európai tagállamot" csak azért említette, hogy teljesítményüket összehasonlítva megállapítsa: a legfontosabb betegségcsoportokban elért gyógyítási arány tekintetében az utolsó előttiek vagyunk. Lett volna pedig oka a többszöri említésre is, hiszen a hétfői évértékelőjében meghirdetett öt zászlóshajóprogramból négyet közvetlenül az Európai Unió finanszíroz a második nemzeti fejlesztési terv keretében.

Orbán Viktor az Európai Unió nevét egyszer sem említette. A kontinenst is csak akkor, amikor a prominens fideszes politikusok felsorolásánál megemlékezett Szájer Józsefről, aki az Európai Parlamentben erősíti a Fideszt. Az uniós pénzek úgy kerültek szóba, mint amik fölött a kormányzat "ellenőrzés nélkül rendelkezhet".

Ellenfél említése

Gyurcsány Ferenc ezúttal kerülte az ellenfél démonizálását. A Fidesz neve nem hangzott el a szájából, az ellenzéké is csak egyszer, mégpedig gesztusként: "hadd mondjak most egy példát, s hogy ne legyek vádolható ebben a kérdésben bármifajta politikai pártoskodással, a példát kifejezetten egy olyan városból hozom, amelynek ellenzéki a polgármestere." A város Kaposvár volt, a példa egy kórház, ahol néhány éven belül olyan kórház épül, ahol internet lesz minden szobában. A bökkenő csak az, hogy a kórház megyei fenntartású, ahol fideszes ugyan az elnök, az erőviszonyok viszont kiegyenlítettek.

Orbán Viktor beszédének több mint a fele a szocialista kormányzatról szólt. (Érdekesség, hogy az SZDSZ nevét ezúttal nem említette, a szabad demokrata politikusok közül is csak Kóka János "gazdasági minisztert" - a pénzügyminiszter és a miniszterelnök társaságában -, aki "sikeres volt, ha a saját pénzéről volt szó, ha az államéról, akkor viszont hiányt hagy maga után".) Orbán többször is említette név szerint az MSZP-t: "az MSZP-kormány" hazudott, az államháztartási hiány miatt szed tandíjat vagy vizitdíjat, az új arisztokráciát képviseli, a napi politika szolgálatába állította a rendőrséget és kevesen maradtak mögötte. Megszólította a "szocialista szavazókat" is, akiknek igyekezett felnyitni a szemét.

Utalás a zavargásokra és a feszült belpolitikára

Gyurcsány Ferenc a beszédét így kezdte: "Magyarország a rendszerváltás óta tartó időszak talán legnehezebb hónapjait éli". Rögtön beszéde elején sietett leszögezni, hogy nem a háborús logika igazgatja, nem politikai háborúskodásra van szükség, sőt a háborúskodás elől kitér, az ország nyugalmát és a törvényességet azonban biztosítja. Ígéretet tett rá, hogy az évértékelőben nem a háborúskodás okairól beszél, hanem a tennivalókról, és ígéretét be is tartotta. Csak az üres ellenzéki patkó jelezte, hogy a beszéd egy hidegháborús belpolitikai környezetben hangzik el.

Orbán Viktor a zavargások okát - ahogy a Fidesz az őszi zavargások kirobbanása óta - egyedül a kormányban látta. "Elfogadhatatlan, hogy az MSZP a napi politika szolgálatába állítja a magyar rendőrséget" - mondta. A rendőrség még egyszer szóba került: az MSZP-t 2002 és 2006 között elfoglaló "új arisztokrácia" "akadálytalanul rendelkezik fölötte". Nem tett gesztust az ellenfélnek akkor sem, amikor megismételte őszi kijelentését, miszerint a miniszterelnök felelősségre vonása nélkül "nincs újrakezdés és béke".

Saját pártjának helyzete

Gyurcsány Ferenc a jövő héten minden bizonnyal az MSZP elnöke lesz, saját pártjáról, annak jövőjéről nem beszélt. Az aktív miniszterelnökök évértékelésükben amúgy sem szoktak pártjuk helyzetével foglalkozni. A miniszterelnök tavaly például annyit mondott a pártcsatározásokról - ráadásul alig néhány hónappal az országgyűlési választások előtt -, hogy azokba belefáradt az ország.

Orbán Viktor a tavaszi kongresszuson lesz minden bizonnyal újraválasztva a Fidesz elnökévé, pártja jövőjéről, stratégiájáról ő sem beszélt. A már korábbról ismert "új többség", illetve az "erős Magyarország" volt beszédének fontos üzenete, most azonban üzent a Fideszen kívülieknek is. Egyrészt, mint említettük, megszólította az MSZP-s szavazókat, másrészt a jobboldali egységet hivatott több éves "egy a tábor, egy a zászló"-jelmondatot átformálva meghirdette az "egy ország egy a zászlót".

Hasonlatok

Gyurcsány Ferenc kezd Orbán Viktorhoz felnőni, legalábbis ami a sportos hasonlatokat illeti. A reformok halogatóit olyan sportolóhoz hasonlította, aki "aki miközben kerüli a kemény edzéseket, tán szeretne győzni, de nincs kellő elszántsága és ereje az ehhez szükséges erőfeszítéshez". (A könnyebb érthetőség kedvéért egy fölkészülést halogató diákkal bővítette a hasonlatot.)

Orbán Viktor nem hazudtolta meg önmagát, és futballhasonlatot használt. A mai viszonyokat úgy jellemezte, hogy bundával többet lehet keresni, ezért a focisták inkább eladják a meccset, egy erős csapatban viszont (v. ö. erős Magyarország) a játékosok vigyáznak egymásra, örülnek a másik sikerének. Merészebb húzás volt a Fidesz elnökétől a választópolgárokat szamarakhoz hasonlítani. A reformszellemű gazda (kormányzat) a száraz kútba esett szamarat inkább eltemette, mint kihúzta onnan, de a szamár - tudtuk meg a beszéd egy későbbi szakaszában - a gödörből kikecmergett és faképnél hagyta a reformgazdát.

Történelmi személyek említése

Gyurcsány Ferenc a reformkor, illetve a korai dualizmus nagyjait említette név szerint. A kétszáz éve született Batthyány Lajost, valamint Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Eötvös Józsefet. Nagyon finoman és némileg szabadkozva, de mégiscsak párhuzamot vont a reformerek és saját személye között. "E nagyszerű államférfiakhoz csak kellő alázattal, szerénységgel és visszafogottsággal mérhetjük magunkat. Törekvéseik, tetteik, elszántságuk azonban világos példát mutat, a küzdelemhez pedig erőt ad."

Orbán Viktor - szokásától eltérően - csak egyetlen történelmi személyiséget említett, méghozzá éppen az 56-os államminiszter Bibó Istvánt, aki szerint a demokrácia lehetőséget teremt akár a vezetők elkergetésére is. Gyurcsány decemberben éppen Bibótól vett idézetekkel igyekezett barátkozni az őt a Heti Válaszban beteges hazudozónak nevező Orbánnal.

Prognózis az idei évre

Gyurcsány Ferenc most nem kertelt, "jövedelmek tekintetében és az árakról szólva az idei, a 2007-es év a legnehezebb" - mondta. A 2007-es évet még kétszer említette, amikor megdicsérte kormányát, hogy még alig telt el néhány hét az évből és máris adtunk be pályázatot az EU-nak.

Orbán Viktor nem szólította kormánydöntésre híveit, sem tüntetésekre vagy sztrájkokra. Pártja fontos bázisának az önkormányzatokat nevezte, valamint felhívta a figyelmet a "várhatóan ősszel esedékes országos népszavazásra". A referendumot korábban tavasszal szerette volna megrendezni a Fidesz, a kérdések egy része azonban elbukott az Országos Választási Bizottságon.

Évszámok említése a jövőből

Gyurcsány Ferenc szerint a következő választásokat már vastagabb zsebbel várhatjuk: "Jövőre, 2008-ban a reáljövedelmek már nem csökkennek. 2009-től pedig már lehet, és talán érdemes is egy olyan pályára állni, amelyben a gazdasági növekedés felét mindig a jövedelem növelésére fordítjuk." Mindezt igyekezett szájba rágni azzal, hogy később ezt megismételte, 2008-at az "átmenet", 2009-et a "gyorsuló gazdaság évének nevezve. Az általa remélt következő választás évéről, 2010-ről reménykedve jegyezte meg, hogy majd "a választók eldöntik, kívánják-e, hogy továbbvigyük a reformpolitikát".

Orbán Viktor nem említett évszámot, még a papíron 2010-ben esedékes országgyűlési választást, vagy annak esetleges előrehozását sem. (A volt miniszterelnök beszédét felkonferáló Martonyi János viszont egy 2012-ben játszódó álmát osztotta meg a hallgatósággal; a volt külügyminiszter 2007-re álmodta meg az euróövezethez való csatlakozásunkat, de aztán - mint mondta - felébredt.)

Új bejelentés

Gyurcsány Ferenc beszéde - eltérően a korábbi évek miniszterelnöki évértékelőjétől, például Medgyessy Péter közös európai parlamenti választási listájától vagy az Európa-tervtől - nem tartalmazott újdonságot. Egyedül a zászlóshajóprogram volt új kifejezés, annak tartalma viszont - a gyermekszegénység csökkentése, a kis- és középvállalkozás fejlesztése, a hátrányos kistérségek és a pólusvárosok támogatása, az iskolafejlesztés - már hetek, hónapok óta ismert, több eleméről már tavaly megállapodás született. Ha mégis újdonságot kell keresnünk a beszédben, az a már említett kórházi szülői napidíj eltörlésének bejelentése volt, ez viszont édeskevés ahhoz, hogy meghatározza a politikai közbeszéd irányát.

Orbán Viktor beszédében nem volt új elem, pedig ellenzékben is tudott meglepetésekkel szolgálni a korábbi évértékeléseken, 2005-ben például meghirdette a nemzeti konzultációt és a faluparlamenteket. Most - nem először - az "új többséget", illetve az "erős Magyarországot" emlegette. A beszéd legerősebb kitételei - például a kormányfő felelősségre vonása- nem újkeletűek. Ha úgy vesszük, a beszéd inkább az elmúlt hónapok emlékezetes fideszes mondásainak volt gyűjteménye, az újdonság erejével egyik bejelentés sem hatott.