Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Végre hivatalosak a kvótaárak

2009.06.04. 18:49
2 hozzászólás

A magyar államnak 28,2 milliárd forint volt a bevétele a Spanyolországnak és Belgiumnak tavaly eladott 8,6 millió tonna szén-dioxid-kvótából, ez az összeg a törvényi előírások szerint külön sorban szerepel a költségvetésben, jelentette be csütörtökön Szabó Imre környezetvédelmi miniszter.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy az összeg nyilvánosságra hozatala nem volt határidőhöz kötve, így Magyarország nem veszített semmit azon, hogy csak június elején számolt be az árakról. Elmondta azt is, hogy ha a gazdasági válság miatt nem csökkent volna a szén-dioxid-kvóták piaci ára, további aláírásról is beszámolhatott volna.

Nem közölnek egyedi számokat

Beszélt arról is, hogy a két szerződésben foglalt számokat csak összbevétel formájában közölhetik, mert a két fél beleegyezése szükséges ahhoz, hogy az egyedi összegekről beszámoljanak. Ugyanez az oka annak is, hogy a szerződéseket nem hozzák nyilvánosságra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy több partnerrel tárgyalnak még kvótaeladásokról, ennek részleteit az ország érdekeire hivatkozva nem közölte.

A Kiotói Egyezmény alapján Magyarországnak lehetősége van arra, hogy a 2008 és 2012 közti öt évben szén-dioxid-kvótáit értékesítse. Mivel Magyarországon, akárcsak a régió több országában, az ipar szerkezetátalakuláson ment át, jelentős mennyiségű kibocsátási kvótát takarítottunk meg, ugyanis viszonyítási alapnak, bázisévnek az 1985-87-es állapotot vették.

Magyarország tavaly szeptemberben 2 millió tonna szén-dioxid-kvótát adott el Belgiumnak, novemberben 6,6 milliót Spanyolországnak, az árakat azonban egészen mostanáig nem közölték. Először ezt azzal indokolták, hogy a további tárgyalások miatt a számok nyilvánosságra hozatala sértené az ország érdekeit, és hogy szerződésben vállalták a titoktartást. Később a parlament környezetvédelmi bizottságának jóváhagyására vártak, ami az MDF-frakció megszűnése miatt elnök nélkül maradt, így a rábólintás késlekedett.

Közben az ár is kiszivárgott, egy elszólásból kiderült, hogy a két szerződésből Magyarország csaknem 30 milliárd forint bevételt szerzett, azaz egy tonna kvótát átlagosan 13,5-14,5 euróért tudott értékesíteni. Kiderült az is, hogy Japán komolyan érdeklődött, és tavaly közel is állt ahhoz, hogy kvótákat vásároljon Magyarországtól, azonban a szerződés végül nem született meg, miután megrendült a partner bizalma.

Kormányhatározat a beruházásokról

Szabó Imre csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén elfogadták azt a kormányhatározatot, ami lehetővé teszi a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) elindítását, amit a kormány a kvótabevételekből finanszíroz. A pályázatokat június végéig írják ki, céljuk, hogy a beruházásokkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, amit racionális energiafelhasználással lehet elérni, ez elsősorban a háztartásokat érinti, tette hozzá Szabó Imre.

A gyakorlatban ez például nyílászárók cseréjét, épületek utólagos hőszigetelését, megújuló energiaforrások használatát (napkollektoros és napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk), világítás vagy fűtéskorszerűsítést jelent, ezekhez várhatóan 35-50 százalékos támogatást lehet majd igényelni.

Mérhető kibocsátás-csökkentés

A megkötött szerződések szerint a bevételt mérhető kibocsátás-csökkentő zöldberuházásokra kell fordítani, ennek megvalósításához indítják el a ZBR pályázati kiírásait, így most 28,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A februárban bejelentett 20 milliárd forintos válságtartalékot ez nem érinti, azt a keretet az idei esetleges kvótabevételekből különítik el.

A program további részleteiről egyelőre nem tájékoztattak, az érintett minisztériumok képviselői a szerdai kormánydöntés után kezdtek egyeztetni, június végéig megszületik a pontos ütemezés az összegekről és a határidőkről. A munkában részt vesz a környezetvédelmi mellett a pénzügyminisztérium és az önkormányzati minisztérium. Most annyit lehet tudni, hogy a ZBR három alprogramból áll majd: a panel, az energiatakarékosság, illetve a közintézmények energiatakarékossága és megújuló energia.

A kormányhatározat meghozatalára azért volt szükség, hogy a klímavédelmi pályázatok eljárási és intézményi feltételei megteremtődjenek, tájékoztatott a tárcavezető. A lebonyolításban ennek értelmében három intézmény vesz részt: az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (ÉMI), az Energia Központ Kht., a pályázatok befogadásáért és koordinációjáért pedig a Környezetvédelmi Minisztérium fejlesztési igazgatósága felel.