Mintha történne valami a kvótamilliárdokkal

Elkészült a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) elindításához szükséges környezetvédelmi miniszteri utasítás, ami szombattól hatályos. A jogszabály megszületését először december végére harangozta be a tárca, azóta számtalanszor csúszott a határidő, legutóbb június végét jelölték meg.

Ehhez képest mindenféle külön rákészülés, bejelentés, sajtótájékoztató nélkül a Magyar Közlöny 35. számában (pdf) hozták nyilvánosságra a mérhető kibocsátáscsökkentő klímavédelmi beruházásokról szóló pályázati rendszer részleteit.

Magyarország a Kiotói Egyezmény alapján tavaly augusztusban és szeptemberben szén-dioxid-kvótákat értékesített Belgiumnak és Spanyolországnak, az összesen 8,6 millió tonna eladott kvótából 28,2 milliárd forint bevételre tett szert. A megkötött szerződések szerint az összeget mérhető kibocsátáscsökkentő beruházásokra kell fordítani, amire a kormánynak pályázati rendszert kell létrehoznia.

A ZBR elindítása amellett, hogy a beruházásokkal csökken Magyarország szén-dioxid-kibocsátása, azért is fontos, mert a nemzetközi kvótapiacon az árak kialakításának egyik legfontosabb szempontja, hogy az eladó ország milyen vállalásokért cserébe értékesíti forrólevegő-tartalékát.

A ZBR elindításának késlekedése miatt Magyarország például elveszítette a potenciális vásárlók köréből Japánt, mivel nem látták biztosítottnak, hogy a szerződésben vállalt feltételek teljesülnek. Belgium és Spanyolország is diplomáciai vonalon próbált nyomást gyakorolni a magyar partnerre, hogy tartsa be ígéretét.

Elmaradt az ünneplés

A vevő számára egyébként azért fontos, hogy a megvásárolt kvóták mögött a szerződésben vállaltaknak megfelelő valós teljesítés legyen, mert a kormányok csak úgy tudnak elszámolni a szén-dioxid-kvótákra költött pénzzel, ha konkrét számokkal támasztják alá a megvalósult klímavédelmi beruházásokat. Ha ezt nem tudják megtenni, hazájukban jogosan érheti őket az a kritika, hogy országon belüli fejlesztésekre is fordíthatták volna ugyanazt az összeget, még akkor is, ha globálisan esetleg kisebb mértékű kibocsátás-csökkentést értek volna el.

Ezért is meglepő, hogy több mint féléves késlekedés után a minisztérium nem szervezett külön eseményt a bejelentésre. Ráadásul a szerződések értelmében az összeg 5 százalékának egy részét – az adminisztráció mellett - a téma kommunikációjára kell fordítani, hiszen a pályázati lehetőségekről a lakosság minél nagyobb részének célszerű értesülnie.

Mikor indul a pályáztatás?

Az utasításból az sem egyértelmű, hogy a gyakorlatban mikor is indul a pályáztatás. A záró rendelkezés értelmében ugyanis csak január elsején lép hatályba a jogszabálynak az a része, mely szerint a pályázati felhívás tervezetét a környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár véleményezteti az érintett szakmai, társadalmi és más nem kormányzati szervezetekkel, valamint a vevőkkel, az észrevételek alapján készül el a pályázati felhívás.

Kérdés tehát, hogy addig egyeztetés és mindenféle kontrol nélkül megy majd a rendszer, vagy csak jövőre kezdik majd kiírni a pályázatokat.

Van-e átfedés már futó programokkal?

Szintén nem derül ki világosan, hogy a szövegben említett panel, illetve energiahatékonysági alprogram mennyiben tér el a már futó Panel Programtól és a Nemzeti Energiatakarékossági Programtól (NEP). A kvótaeladásokat szabályozó kormányrendelet pedig előírja, hogy az értékesítésből származó pénz felhasználásakor érvényesülnie kell az addicionalitás elvének, azaz a bevételt csak olyan célokra lehet fordítani, amelyekre egyéb, így például költségvetési forrásokból nem lehetne keretet biztosítani, azaz az adott beruházás amúgy nem valósulna meg.

Egyébként a ZBR három, júniusban bejelentett alprogramja közül az utasításban egyáltalán nem utalnak a közintézmények energiatakarékossága és megújuló energia területén tervezett alprogramra.

Több minisztérium is beleszólhat

A jogszabály kitér arra is, hogy a támogatások folyósításába az alprogramban érintett minisztériumnak is van beleszólása, ennek módját együttműködési megállapodásban határozták meg. Az azonban nem derült ki eddig, hogy mely minisztériumokkal született együttműködési megállapodás, illetve hogy ezek mit tartalmaznak.

A spanyol és belga kvótaüzletekből származó bevételek nyilvánosságra hozatalakor Szabó Imre tárcavezető annyit közölt, hogy a ZBR részleteinek kidolgozásában részt vesz a környezetvédelmi mellett a pénzügyminisztérium és az önkormányzati minisztérium is.

Az utasításból azt azért meg lehet tudni, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg a program elszámolható költségeinek 60 százalékát. Kiderül az is, hogy a megjelenésétől kezdve a pályázatok ugyanabban az évben október végéig nyújthatóak be. A benyújtás módja kifejezetten egyszerűnek tűnik, a környezetvédelmi minisztérium honlapján hoznak létre erre egy külön felületet.

Megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot is felvetéseinkkel, ahol a tájékoztatást későbbre ígérték.