Kevesebb víz lesz a Dunában
A Duna vízellátása a következő 50 évben 30 százalékkal csökkenhet, állapította meg az a felmérés, amit a folyó németországi szakaszán végeztek, hogy kiderüljön, a vízhozamot hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás. A WWF beszámolója szerint a GLOWA (Globaler Wandel des Wasserkreislaufes) egy olyan 11 millió lakosú területet vizsgált a Duna németországi szakaszának vízgyűjtő területén, ahol párszáz méteres dombok és 3000 méteres hegycsúcsok is vannak. A kutatás célja, hogy a vízfelhasználást úgy tudják összehangolni, amivel kielégíthetőek a közlekedés, a turizmus, az öntözés vagy az energiatermelés igényei úgy, hogy figyelembe veszik a vízigény természetvédelmi, szociális és gazdasági jellegét.
A Duna vízállásának hosszú távú változása elsősorban az Alpok állandó hótakarójának csökkenése miatt lesz érezhető, de a természetes növénytakaró átalakulása és a mezőgazdasági termelés változása is befolyásolja a felszíni vizek lefolyását. A hatások már most is látszanak, a csapadékosabb időszakokban a mostanihoz hasonló, jelentős árvizekre, az aszályos évszakokban pedig szokatlanul alacsony vízállásra számíthatunk.
A kutatásban különböző éghajlatváltozási modellek felhasználásával a folyó átlagos vízellátásának változását és az aszályos évszakokban várható vízhozamot vizsgálták. A modellek alapján a következő 50 évben a csapadék 3,5-16,5 százalékkal csökken, a középhőmérséklet emelkedése elérheti a 3 fokot, a párolgás 10-25 százalékkal nőhet, illetve jelentősen csökken az Alpok állandó hótakarója.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kiszámíthatatlanabb lesz a vízi áruszállítás, többször lesz alacsony vízállás, amikor a hajók csak mélységi korlátozásokkal közlekedhetnek. A vízre épülő energiatermelés is komoly korlátokba ütközhet: a folyóvíz egyre magasabb hőmérséklete ronthatja a vízzel hűtött erőművek kapacitását, a vízenergia-termelés pedig 10-15 százalékkal visszaeshet.
A Duna magyarországi szakaszán a Németországra számított hatások hatványozottan jelentkezhetnek: Budapestnél a vízhozam átlaga akár 35 százalékkal csökkenhet.
A kutatás eredményeit egy olyan, Danubia névre hallgató rendszer fejlesztéséhez használják majd fel, ami a döntéshozók kezébe ad eszközt a fenntartható vízgazdálkodás megtervezéséhez, mivel ötvözi a természettudományok, valamint a társadalom- és gazdaságtudományok tapasztalatait és eszközeit. A tervek szerint a Danubia októberben készül el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
