Március 15-e és a népszavazás a parlamentben

A hagyományoknak megfelelően immár nem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a napirend előtti időszak sztárja, a kormány nevében ezúttal Lamperth Mónika önkormányzati- és területfejlesztési miniszter beszél az önkormányzati és közigazgatási reformról.

Az MSZP-s Szabó Éva, az MDF-es Herényi Károly és a KDNP-s Rubovszky György is a csütörtöki márciusi 15-éről beszél, Kuncze Gábor (SZDSZ) pedig az Alkotmánybíróság döntéséről (a testület három fideszes népszavazási kérdést hagyott jóvá a múlt héten). Mikola István (Fidesz) felszólalásának címe: „Mégsem az asztmás gyerekeknek kell a jó levegő?”

Az Index az MSZP hétfő délelőtti frakcióülésről származó értesülései szerint több Pest megyei MSZP-s is meglehetősen indulatosan kérte számon a kormányon az útfejlesztések lassúságának okát. Egy fényes jövőjű, de államtitkárságból lebukott képviselő már előre jelezte, miként fogja Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont számonkérni. A kormányfő az ülés elején vett részt, és tompítva a feszültséget, gyorsabb útépítésekre tett ígéretet.

Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson, mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal Stratégiai és Kommunikációs Főosztályának vezetője hétfőn Budapesten újságíróknak. A főosztályvezető hangsúlyozta: "A március 15-i zászlófelvonás, illetve a díszzászlóalj megtekintése az államfő személyéhez kötődő protokolláris cselekmény, és az elnöki hivatal álláspontja szerint ezt az aktust nem feltétlenül kell helyettesíteni." Sólyom László köztársasági elnök március 12-e és 15-e között nem hivatalos magánlátogatásra utazik Erdélybe.

Egy nemzet sikerének fontos feltétele, hogy jól működjön a közigazgatás és hatékony legyen az önkormányzati rendszer, mondta napirend előtti felszólalásában Lamperth Mónika. Az önkormányzati- és területfejlesztési miniszter kiemelte, hogy gyorsabb lesz az ügyintézés, önkormányzati társulások jönnek létre. „A reformot nem hagyhatjuk megtorpanni” – mondta a miniszter asszony, aki dicsérte a pártokkal folyó egyeztetéseket, bár „a hogyanban vannak még viták”.

A szocialista Botka László, Szeged polgármestere egyetértett Lamperth Mónikával. A megyei jogú városok nevében azt kérte a politikus, hogy a jövőben ne az önkormányzati reform területén feszüljenek egymásnak a pártok.

Kovács Zoltán (Fidesz) azt fájlalta, hogy a kormány emberei uralják a regionális társulásokat, a megyéket a hatalom kiürítette. „Napi gondokkal küzdenek az önkormányzatok” – mondta a politikus, aki szerint ilyen helyzetben nem helyes távoli reformokról beszélni.

Az Index agrárkérdésekben járatlan tudósítójának gőze sincs arról, hogy mi történik a Kossuth téren. Zöld ruhába öltözött kertészek talán boronálnak, bizonytalankodott magában, de szerencséjére éppen ekkor toppant be a lengőajtón a mindig friss, és mindenhez értő Baja Ferenc, aki szakmai magyarázatot adott. Szerinte füvesítés szemtanúi lehetünk. "A fűmagot nem kell mélyre ültetni - mondta. - Látod? Ott szórják a füvet - mutatott felülről a munkásokra (és tényleg, egy férfi az egyik markával valamit terített) -, a többiek a tárcsákkal pedig befordítják."

Az MDF-es képviselőkön nagy kerek kitűzők vannak. Messziről képtelenség kivenni, hogy mit ábrázolnak, közelebbről kiderül, hogy egy piros tulipánról készült fotó van a kitűzőn. Értik, piros tulipán!

Hock Zoltán (MDF) szerint sem sikeresek az önkormányzatok, „nem szárnyalnak”, mint mondta. Lamperth felszólalását „jó szándékú lépésnek” nevezte „valamelyik irányba”. Az önkormányzati egyeztető fórum megalapításért dicsérte a kormányt az SZDSZ-es Gulyás József.

Szabó Éva (MSZP) köszönetet mondott azoknak a nőknek, akik részt vettek a párt nőnapi akciójában, amikor az ország 17 megyéjében és a fővárosban lufikat engedtek a levegőbe. Céljuk az volt, hogy nyugalom és béke legyen az országban. „Nem voltak indulatokat korbácsoló poliitkai szónoklatok” – mondta a politikus, aki szerint „nem harsogott a sajtó az üzenetüktől”, de még az árpádsávos zászlóval érkezettek is elhallgattak. Idézett egy kislányt, aki azt mondta: „Néni, ez olyan szép volt, csak az akár, hogy ilyen hamar véget ért.” Szabó Éva szerint sajnos nem mondhatták neki azt, hogy a béke folytatódik, mert szedelőzködniük kellett, ugyanis egy másik csoport váltotta őket. Végezetül egy csokor békét kívánt az országnak.

Lamperth Mónika piros ruhás napirend előtti felszólalására Veresné Szabó Éva lila ruhában kontrázott. A szocialista tengelyhatalmak szinte összekacsinatanak Dávid Ibolya narancssárgájával. Így nézhet ki egy nemzeti rét.

„Ilyen rosszkedvvel még nem készültünk ünnepre” – mondta az MDF-es Herényi Károly, aki szerint „ünnepi spekuláció” folyik az országban, lesz-e rendbontás. A politikai pártok versenyt futnak az ünnep kihasználásában, mondta, és a pártokat, a politikai elitet ócsárolta azért, hogy elveszett az ünnep méltósága. „Ma, amikor a pártpolitika mohó tort ül” – fogalmazott Herényi. A politikus sajnálta, hogy nem lett semmi az MDF kezdeményezéséből a közös ünneplésről. „A politika megakadályozta, hogy nemzet szíve együtt dobbanjon” – mondta, de sebaj, még „van három napunk a pótvizsgáig”. Herényi arra kérte a békére vágyókat, hogy egy szál virággal róják le tiszteletüket. A politikus kokárdát és tulipános MDF-es kitűzőket adott át beszéde végén a többi frakcióvezetőnek.

Rubovszky György (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy sok a hasonlóság a korábbi és a mostani március 15-e között. A rendszerváltás előtt nem lehetett nyilvánosan ünnepelni, és most is riogat a hatalom. Rubovszky fájlalja, hogy nem lehet tüntetni a parlament előtt, pedig Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédében úgy fogalmazott, hogy „lehet tüntetni a parlament előtt”. A politikus szerint elgondolkodtató, hogy sem 1956-ban, sem a rendszerváltás előtt nem vették körbe kordonnal a parlamentet. „Gyurcsánynak nincs ínyére a Kádári diktatúra, neki a Rákosi Mátyás-féle kemény diktatúra felel meg” – mondta.

Kondorosi Ferenc államtitkár megdicsérte Herényi Károlyt. A politikusoknak a konszenzuskereső Deák Ferencet ajánlotta példaképül.

Április 1-i határid?vel Deák Ferencet nevezték ki az I. kerületi önkormányzat jegyz?jének, tudta meg az Index.

Egy pillanatra még visszahívtuk a stúdióba az Index politikai divattanácsadóját, aki viszont nem akart hosszabb távú trendekre következtetni abból, hogy nem csupán Lamperth Mónika, de Gy. Németh Erzsébet is pirosba öltözött ma.

Orbán Viktor Fidesz-elnök hétfő délután fél négykor rendkívüli sajtótájékoztatón jelenti be a Fidesz új, népszavazási kezdeményezéseit. Az Alkotmánybíróság három, aránylag súlytalan kérdésben tette lehetővé a referendumot, ugyanakkor a Fidesz jogértelmezése szerint a tandíj ügyében is lehet népszavazást tartani, ezügyben ugyanis új eljárásra kötelezte az Országos Választási Bizottságot a taláros testület. A Fidesz értelmezése szerint a vizitdíj ügyében nem lehet referendum, mert az a költségvetési törvény részét képezik.

Kuncze Gábor (SZDSZ) megemlékezett az Alkotmánybíróság múlt heti döntéséről, amelyben egyelőre három fideszes kérdést engedett népszavazásra, kettőt meg „pótvizsgára küldött”. „Az eredeti felvetés az volt, hogy lesz itt hét nagy kérdés, ami az embereket érdekli, majd lesz egy népszavazás és a kormány megbukik” – mondta Kuncze. Szerinte ez nem alkalmas kormánybuktatásra, csak a népszavazás intézményének lejáratására. Ha lesz népszavazás, akkor az SZDSZ arra kéri a választópolgárokat, hogy legyen változtatás.

„Mégsem az asztmás gyerekeknek kell a jó levegő?” – tette fel a kérdést a fideszes Mikola István, aki üzent Szabó Évának: éppen nőnapon szűnt meg egy anyavédelmi központ. A politikusnak „az egészségügyi ámokfutástól” elment a jókedve. A politikus szerint nem igaz, hogy három kórház szűnik meg, valójában hatvan-hetven válik működésképtelenné, „csak egy rövid gondolat” lesz ezen intézmények bezárása. Az egészségügyi reformot „a vak ló bátorságának ámokfutásával” jellemezte.

Molnár László egészségügyi miniszter fájlalta, hogy Mikola felszólalásában nem voltak asztmás betegek, habár a címből azt lehetett gondolni. A miniszter szerint ezerötszáz orvos áll ugyan munkahelyváltozás előtt – főleg a fővárosban –, de 2500 üres munkahely van, főleg vidéken. A miniszter szerint azért nincs szükség a svábhegyi gyermekkórházra, mert ötven éve még több ezer tbc-s gyerek volt, tavaly már csak kettő.

A képviselők most épp arról a javaslatról vitatkoznak, amit amiatt nyújtott be a kormány, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta az elvárt adó intézményét.

"Szolgálatban lesznek-e március 15-én a földön fekvő embereket rugdosó rendőrök" – fordult kérdéssel az igazságügyi miniszterhez Répássy Róbert és Balog Zoltán a Fidesz nevében. Mint kiderült, a képviselők kérdésüket még március 8-án nyújtották be, azóta meghaladták a történések, hiszen Bene László március 9-én bejelentette, hogy a szeptember-októberi zavargások idejént túlkapással meggyanúsított rendőrök nem teljesítenek majd szolgálatot a nemzeti ünnepen.

A mór nem tette meg kötelességét, a mór maradt, kezdte A rend dõre õre című interpellációját Lukács Tamás (KDNP). Szóba hozta az ázsiai bevándorlók ügyét, az októberi rendőri túlkapásokat, majd azt mondta, a miniszternek le kellett volna mondania, de ez egy következmények nélküli ország. Felelevenítette a móri ügyben bekövetkezett fordulatokat, majd az igazságügyi államtitkár egyik nyilatkozatára utalva azt kérte, hogy ne lehessen a sajtó által olyan nyomásgyakorlás, ami megakadályozza a sikeres nyomozást.

Kondorosi Ferenc államtitkár a büntetőeljárásról szóló törvényből a sajtval való kapcsolattartásra vonatkozó részeket idézte válaszul. Az államtitkár beszámolt a móri ügy főbb állomásairól, és azt mondta, a móri ügyben fokozott ügyészi felügyelettel nyomoztak, és nem volt panasz az emberijogi ügyekben.

Lukács Tamás viszontválaszában azt mondta, valami hiba mégiscsak történt. Arra várt választ, hogy a sajtó vagy a politika gyakorolt nyomást a nyomozásra.

"A tavalyi siker év után mi várható az idegenforgalomban, 2007-ben?" – kérdezte aláinterpellációjában Lamperth Mónikát Pál Béla szocialista képviselő, akit nyilván megnyugvással tölt majd el a minisztert képviselő Ujhelyi István államtitkár válasza.

– tudtuk meg Ujhelyi István válaszából, aki természetesen látott összefüggést a zavargások és a vendégéjszakák között. Pál Béla várakozásunknak megfelelően elfogadta a választ, és egy kicsit üzent a jobboldalnak is.

"Mikor vizsgált utoljára beteget Miniszter Úr?" - érdeklődött interpellációja címében Molnár Lajos múltja irán az MDF-es Csáky András, zakója hajtókáján egy hatalmas, tulipános kitűzővel. Szerinte Molnár ugyanis már elfeledkezett róla, hogy orvosként a gyógyítás az elsőszámú feladata. "A beteg lassan már csak zavaró tényező a gépezetben" – mondta, és az orvosok adminisztrációs kötelezettségeit panaszolta. Csáky szerint nem az orvosnak, hanem a biztosítónak kéne ellenőriznie a páciens státusát, az orvosnak elég lenne, ha a beteg aláírásával igazolná, hogy biztosított.

Molnár válaszában visszakérdezett, hogy mikor boncolt utoljára kollégája, Csáky András. "Mert ha ilyen rosszul boncol", mondta, akkor nem csoda, hogy nem érti a problémát. Az adminisztrációs problémákat egy munkacsoport kezeli éppen, derült ki válaszából. A biztosítási jogosultság ellenőrzése közös érdek, hiszen a potyautasok. Csáky Andrást nem lepte meg a válasz, nem is fogadta el. A parlament igen.

Balsai István (Fidesz) azt kifogásolta, hogy az egészségügyi miniszter II. kerületi kórházakat, köztük a lipótmezeit zárta be. Molnár Lajos egészségügyi miniszter elmondta, legnagyobb szeretettel emlékezik vissza a II. kerületi Kapás utcai rendelőben eltöltött éveire. A lipótmezőiről azt mondta, 140 évvel ezelőtt alapították, ma is úgy néz ki, mint akkor. "Ez mindannyiunk felelőssége és hibája". Annak idején elkülönítették az elmebetegeket a laktanyaszerű, börtönszerű tébolydákba, és "Liptmező azóta is úgy áll, mint akkor". Több milliárd forintos ráfordítással sem lehetne olyan intézményt csinálni belőle, ami megfelelne a kor pszichológiai kihívásainak. Balsai nem fogadta el a választ, a parlament viszont igennel szavazott.