Szabadságra megy a parlament

A Fidesz vezette kormány idején a parlamenti többség nem engedte, hogy vizsgálóbizottságok álljanak fel, mondta Hiller István, aki kiáll a Lukács által kritizált Horn Gyula kitüntetése mellett.

Pető Iván (SZDSZ) azt mondta, ha nem lenne személyes ismerőse Kármán Irén, akkor nem szólalna fel. Szerinte megint egy olyan ügyről van szó, amiben politikai bizniszt csinálnak a farizeusok. Az SZDSZ-es politikus szerint a politikai nyilatkozatok csak nehezítik az ügy kivizsgálását. Szerinte az újságíró megverése megmutatja, hogy mivel számolhat az, aki az olajügyekkel foglalkozik. Pető szerint közös érdek a titkosság feloldása és a parlamenti vizsgálóbizottság felállítása. Az még nekem is feltűnik, hogy nem akkor verték meg, amikor felvette az anyagokat, és nem a publikálásban akarták gátolni. Ismert ügyekről folyik a diskurzus, most verték meg, amikor kissé fegyelmezetlenebbül írt ezekről az ügyekről a blogjában, mondta Pető Iván.

Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter szerint az ügy sérti a sajtószabadságot. Alapos kivizsgálást ígért, és azt mondta, mindenkit, akit munkája vagy véleménye miatt ér sérelem, azt ugyanilyen vehemenciával kell megvédeni.

Mikola István szerint a tegnapi koalíciós megegyezés az üzletről, a profitról, a szolidaritás megszűnéséről, az emberek megsarcolásáról szól. A fideszes egészségpolitikus kikérte magának, hogy Gyurcsány Ferenc kioktassa arról, mi a társadalombiztosítás. Gyurcsány Ferenc szerinte nem döbbent rá arra, hogy a tb társadalmi közmegegyezésen alapuló, szükségesség alapú biztosítást nyújt. Mikola azt jósolta, hogy drasztikusan emelkedni fog a vizitdíj és a kórházi napidíj is.

Kovács Attila egészségügyi államtitkár a koalíciós megállapodást ismertette röviden, majd azt mondta, Selmeczi Gabriella államtitkárként a magántőke beengedéséről beszélt az Orbán-kormány idején.

Jól működő, több évtizedes sorsközösséget akar megszüntetni az MSZP, derült ki Erdős Norbert interpellációjából. A zsadány-sarkadi kistérségi társulás átszervezéséről van szó, amit szerinte a körzet kormánypárti parlamenti képviselői a helyi önkormányzatok megkérdezése nélkül sorolták át Gyulához. A sarkadiak a múlt héten Gyulán tüntettek is kistérségük fennmaradásáért. Miért történik ez, kérdezte Erdős "meddig lehet még az emberekkel szembe menni?" című felszólalásában.

Újhelyi István önkormányzati és területfejlesztési államtitkár válaszában kifejtette, hogy a kistérségi lehatárolásokat széles körben egyeztették és jóváhagyták. Az előterjesztésekről szakmai háttéranyag is készült, a települési onkormányzatok szövetsége egyhangúlag támogatta a kormány döntését. A sarkadi kistérséget képviselői kezdeményezésre az országgyűlés változtatta meg. Ehhez hasonló indítványt a Fidesz is tett, de azt a parlament nem fogadta el. Újhelyi megkérte Erdőst, hogy ne agitáljon. Erdős nem fogadta el a választ, mert szerinte a válasz farizeus. Nem szavazatra bizdította a szabaddemokrata képviselőket is, de ez nem jött be, a parlament elfogadta a választ.

„Miként készül az FVM a nyárra?” – kérdezte az agrárminisztertől a szocialista Herbály Imre. A magyar vidék, a magyar mezőgazdasági iránt évtizedeken át nagy érdeklődés volt. Az aratás elkezdődött, de gond, hogy a termelők jelentős részének nincs megfelelő gépe.

Gráf József miniszter válaszában aratási beszámolót tartott, és azt mondta, az árak teljesen rendben vannak. Képzeljék, aratási ügyeletet is indítottak! A kombájnok fele 10 évesnél idősebb, a másik fele fiatalabb.

Herbály Imre elfogadta a választ.

A minőségi jogalkotást kéri számon interpellációjában az egészségügyi minisztériumon Puskás Tivadar, a KDNP képviselője. Mint mondta, az OEP magyar nyelvű levelekben követelte a külföldi gyógyszergyártóktól a három, különböző befizetési kötelezettség teljesítését. Ezekben a magyar nyelvű levelekben szerinte kiszámíthatatlan adónemek behajtását kezdeményezte Magyarországon nem is ténykedő, így adóalanynak nem számító gyógyszergyártóktól. (A gyógyszergazdálkodási törvény előírásai szerint a gyógyszergyártóknak kéne megtérítenie a gyógyszerek OEP-támogatásának tizenkét százalékát és a gyógyszerkassza hiányát.) Mikor javítják ki a hibát? kérdezte Puskás.

Kovács Attila egészségügyi államtitkár válaszában felhívta Puskás figyelmét arra, hogy a gyógyszertörvény rendelkezései szerint a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező cégeket terheli fizetési kötelezettséggel, mást pedig nem is lehet. Ráadásul forgalmazási engedélyt csak az EU területén letelepedett cégek kaphattak, ezektől pedig be lehet hajtani az adókat. Az adók mértéke pedig a törvény tanulmányozásával kiszámítható. Azaz, Kovács szerint nem kell bevételkieséssel számolni, az adók kiszámíthatóak és behajthatóak, a gyógyszergyártók nyolcvan százaléka már be is fizette az adókat, a gyógyszerkassza pedig hosszú évek óta először nyereséges. Puskás megköszönte a komoly szakmai munkával elkészített választ, majd meghazudolta az egészet és nem fogadta el a választ. A parlament ellenben igen.

„A magyar közoktatáson már csak a sci-fi segíthet???” – kérdezték MDF-es politikusok az oktatási minisztert, így, három kérdőjellel. Csáky András azt kifogásolta, hogy a tárca még áprilisban jóváhagyta a magyarországi szcientológus szervezet jelentkezését az OKM Pedagógus-továbbképzési jegyzékébe. A tisztesség kedvéért azt is megjegyezte, hogy Hiller István ezt az enegdélyt visszavonta.



Hiller István oktatási és kulturális miniszter csak megismételte, hogy visszavonta az engedélyt, így okafogyottá vált a kérdés. Csáky András elfogadta a választ.

A felsőoktatás átalakításának a célja a színvonal javítása, kezdte válaszát Hiller István. Ennek egyik része a felsőoktatás költségeinek részleges áthárítása a hallgatókra. Aztán arról beszélt, hogy ma szavazhatnak egy olyan törvényről, ami 2010-ig rendezi a felsőoktatás költségvetését, amiben a kormány emeli az egyetemeknek juttatott közpénzt. A hallgatói juttatások rendszerét pedig a rektori konferencia, a hallgatói önkormányzatok, de még a nagycsaládosok szövetsége is egyhangúlag támogatta. A hallgatói juttatások legalább 30 százalékát pedig ösztöndíjakra fordíthatják a jól teljesítő, szegény hallgatók javára, a gyengébben tanuló gazdagok terhére. Pálinkás nem tudja elfogadni a választ, mert nem tudja elfogadni, hogy a mentességet élvezők tandíját a többiek által befizetett tandíjból fedezzék. A parlament viszont elfogadhatónak tartja a megoldást.

"Miért a többi hallgatóval fizetteti a tandíj alól mentesülők tanulmányait?" - kérdezte interpellációjában az oktatási minisztert Pálinkás József, aki alkotmányosan is aggályosnak tartja ezt a megoldást. Szerinte azzal is becsapták a tanulni vágyókat, hogy összesen legfeljebb a hallgatók tizenöt százalékát mentesíthetik a tandíj alól, miközben korábban legalább tizenöt százalékról volt szó. Miből kívánják fedezni a tandíjmentesek képzési költségeit, kérdezte.

Kontrát Károly (Fidesz) felszólalásában arra utalt, hogy az új budapesti rendőrkapitány szerint 750 fő hiányzik a fővárosi állományból. De szerinte nem a szokásos létszámhiányról van szó, hiszen a hírek szerint 2007. május 8-án a BRFK-tól 639 státuszt vontak el, és eddig 500 budapesti rendőr kérte nyugdíjazását. Közel 1900 fős létszámhiány jelezhető előre 2007 végére, mondta, és azt kérdezte a rendészeti minisztertől, mit tesz a helyzet megoldásáért.

Takács Albert miniszter a szakképzett rendőrök hiányáról beszélt, és megemlítette, kevés a budapesti rendőr, sokakat vidékről kell felrendelni. A minisztérium eltökélt abban, hogy korszerű, modern rendőrséget tartson fenn, mondta. Az interpelláló képviselők nem fogadták el a választ, a parlament viszont megszavazta.

"A kelet-magyarországi természeti katasztrófa során a fagy nem válogatott - és a kormány?" - szegezte az interpellációt a földművelésügyi miniszternek Jakab István fideszes képviselő. Csak nem pántlikázzák a kártalanítást? Jakab szerint dehogynem. Hiába értékelték közösen, szakmailag a fagykárokat, a kártalanítást csak egy szűk körnek juttatják, akik belépnek a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerbe. A kárenyhítésből kizárják a belterületi termelőket, a károkat hitelekből akarják megtéríteni, de a kistermelők azt nem tudják felvenni. Komolyan gondolják ezt, kérdezte Jakab.

Gráf József földművelésügyi miniszter szerint fel kéne végre fogni az EU-tagság következményeit. Azaz, az EU nem a lefagyott termék, hanem a keletkezett kár alapján térít. Vagyis, összevetik, hogy tavaly mennyit és idén mennyit adott el, és a különbözetet megtérítik. Ez persze Gráf szerint gondot okozhat azoknak, akik feketén értékesítették terményeiket. És milyen kár érte azt, akinek fele almája elfagyott, de duplája lesz az almaár a tavalyinak, tette fel a rétori kérdést. Jakab István nem fogadta el a miniszter válaszát, a parlament igen.

Közvetítésünket befejezzük, viszlát!