Nem oszlik fel a parlament

"A Polgári Törvénykönyv módosítása, a gyűlöletbeszéd-törvény elfogadtatása."

Bár az Országgyűlés 2007 októberében elfogadta a módosítást, azt előbb a köztársasági elnök bírálta, majd idén júniusban az Alkotmánybíróság semmisítette meg, mondván, a módosítás életbe lépése a véleményszabadság aránytalan korlátozásához vezetne.

Fodor Gábor SZDSZ-elnök örül a Megegyezés programnak, mert legalább tudni, hogy az MSZP merre akar menni. Vannak jó elemei, de nem tudják támogatni. Elsősorban azért nem fogadják el, mert nem számol egy alapvető problémával, az állam szerepével. Aggodalommal figyelik az etatizmust, az ország legnagyobb problémája az állami szerepvállalás túlzott túlterjeszkedése, ez fojtja meg a gazdaságot, ez a korrupció melegágya. "A problémákkal való őszinte szembenézés hiányzik a programból" - mondta Fodor Gábor.

Semjén Zsolt KDNP-elnök azt mondta, adjuk a döntést az emberek kezébe, és legyenek új választások.

Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető a Fideszt szapulta azért, mert már megint kivonulnak. És azon aggódott, hogy mit fognak a fideszesek mondani választóiknak a programjukról. Mert az szerinte nincs.

A parlamenti vita nagyjából ott tart, ahol nyár elején abbahagyta az ellenzék és a kormány, summázott zárszavában a miniszterelnök. Hogy Navracsics és Semjén bántja, az hidegen hagyja Gyurcsányt, de az már kevésbé, hogy Fodor is őt üti. Pontosan tudják, magyarázta az SZDSZ-nek Gyurcsány, hogy nem szavazzák meg a parlament feloszlatását, ami azt jelenti, hogy hagyják békében dolgozni a kabinetet. Ha pedig az SZDSZ ezt teszi, akkor elégedjen meg azzal, hogy a sajtóban ágál a kormány ellen, de a parlamentben ne menjen szembe a kabinettel.

Aztán Gyurcsány a szabad demokrata és szocialista különbözőségek helyett az azonosságot hangsúlyozza. Például azt, hogy szocialista hadügyminiszter vitte végig a sorkötelezettség eltörlését, ami az SZDSZ-nek volt szívügye. És ott van, példálózott a miniszterelnök, az oktatási reform, amit egy liberális tárcavezető kezdett, és egy szocialista folytatott. Majd a miniszterelnök ráfordul a Fideszre, és a szemére veti, hogy az ellenzék programja a nagybefektetők elüldözésére szorítkozik. (Lásd: az Apollo Tyres gumigyár esete Gyöngyösön.)

A liberálisok álláspontját, miszerint túlterjeszkedik az állam, Gyurcsány nem osztotta. Azt nem vitatta, hogy sokkal jobb lenne, ha az öngondoskodás dominálna, de ha egy átlagnyugdíjas 55-75 ezer forintot kap havonta, és egy távhőfűtéses lakás számlája 45 ezer forint, akkor a kormányfő szerint nem lehet azt mondani, hogy holnaptól öngondoskodás van. De ennek ellenére Gyurcsány úgy látja, hogy az MSZP-nek az SZDSZ-szel irányokban nincs vitája, legföljebb arányokban, úgyhogy a miniszterelnök hevesen mondogatta, hogy igenis a liberálisokkal akar megállapodni.

Navracsics Tibor napirend előtt ajánlott kiutat a válságból. Szerinte ha nem Gyurcsány a miniszterelnök, akkor ki lehet evickélni a válságból. A január-február azért nem hozott érdemi kormányzást, mert féltek a népszavazástól, vette sorra az évet a fideszes frakcióvezető. Márciusban a szavazó népet fenyegették, áprilisban mindenki a koalíció szakadását várta, júniusban Dobogókőn szaporította a szót kisebbségi kormány, aztán mindenki elment szabadságra, majd megszületett a Megegyezés, amit senki nem szeretett. A lengyelek és a csehek bezzeg mintegy 5 százalékos gazdasági növekedést produkáltak, és kevesebb mint 2 százalékos államháztartási hiányt. A magyar gazdaság alig 2 százalékkal pörög jobban, a hiány pedig 4 százalék körül alakul. Egy megoldás van e bajokra, mondta Navracsics, előrehozott választás kell.

Dávid Ibolya szerint egyetlen politikai erőnek sem érdeke, hogy a középosztály helyzetét megkönnyítse, így az MDF támogatja a parlament feloszlatását. Ezt két mondatban intézte el az MDF elnöke, aztán ráfordult a meghallgatási ügyre. Dávid Ibolya szerint a fórumot nem először akarták bedarálni, úgyhogy a Fidesz felé fordulva azt kérdezte, hogy: mikor lakik már jól a "kisgömböc". De persze ennek a lénynek az éhsége nem véletlen, mert a politika bizony összeér az alvilággal, ami ellen viszont az MDF megpróbált fellépni.

Közbizalomról és közfelelőségről értekezett Fodor, no meg a változásról, amire Magyarországnak égető szüksége van. Ezek megvalósításához persze bátorságra van szükség. AZ SZDSZ elnöke szerint Magyarország helyzete nem könnyű. Például rendesen lemaradtunk a környező országokhoz képest, de a legnagyobb baj az, hogy hihetetlenül elfajult az ellenségeskedés a politikában, olyannyira, hogy ez minden kezdeményezést megöl. A kormánypártnak meg kell vizsgálni a Megegyezés kiadási oldalát, illetve helyre kell állítani a hitelességét. Ami az MDF-t illeti, a parlament feloszlatását célzó javaslata egy blöff, most ugyanis arra kellene törekedni, hogy megtalálják azt a kormányt, aki mögé oda lehet állni, és amelyik a leggyorsabban megoldja az ország problémáit.

A Tisztelt Ház 371 igen szavazattal (egyéb voks nem volt) jóváhagyta, hogy soron kívül nyomjanak gombot a parlament feloszlatásártól, vagy annak elutasításáról.

Valószínűleg még 5 előtt szavaznak a parlament feloszlatásáról. Most még Albánia és Horvátország NATO-csatlakozásáról van szó.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter arra tett javaslatot, hogy a jelenlegi 23 950 fős hadsereg létszámát ezer fővel emeljék. Erre azért van szükség, mert a Pápán létesülő NATO-reptér üzemeltetését és fenntartását csak így tudják megoldani.

Tehát ezer katonával több lesz a hadseregben.

Most kezdenek tárgyalni a parlament feloszlatásáról szóló indítványról (pdf).

Startolt a feloszlatásról szóló vita. Hock Zoltán magyarázta az MDF parlament feloszlatási bizonyítványát. Az MDF alelnöke azt bizonygatta, hogy pártja a Fidesszel és a KDNP-vel karöltve ezt látja az egyetlen gyógyírnek az ország bajaira. Hock mindenkit nyugtatott, hogy bármivel is riogatott a miniszterelnök, senki ne közelítsen félelemmel ehhez a javaslathoz, mert az az ország érdekeit szolgálja. A fórumos honatya szerint ugyanis a kabinet már akkor sem tudott kormányozni, amikor többségben volt, a kisebbségi kormány magatehetetlennek bizonyult, a miniszterelnök mentőövnek szánt cselekvési programját pedig mindenki elutasítja. Egy út maradt: szélnek kell ereszteni a parlamentet, hogy az ország ne vergődjön még másfél évig.

Demonstrációk kezdődnek hétfőn délután a Kossuth téren, a Parlamentnél. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kordonokkal zárja le a környéket. A Szalay utcában az Élőlánc Magyarországért nevű szervezet, majd hat órától a Vértanúk terén a MIÉP tart demonstrációt. A MIÉP figyelmeztető gyűlést tart az Országgyűlés megnyitásával egy időben, a párt esküjük betartására figyelmezteti a képviselőket. A tervek szerint a Kossuth téren áthaladó 2-es villamos a demonstráció idején is járna, a BKV fődiszpécsere azonban a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy már délután három órakor sem állhattak meg a villamosok a Kossuth téri és a Szalay utcai megállókban. (FH)

Navracsics Tibor szerint egy ilyen határozati javaslatot demokráciában csak rendkívüli helyzetben hoznak. De, mondta a fideszes frakció vezető, most az van, a kisebbségi kormány alkukról alkukra araszol előre, nincs koncepciója, és még meg kell birkóznia a költségvetéssel és a 2010-es évvel. Cselekvőképes kormány hiányában pedig helye van az előrehozott választásoknak, hisz ez az aktus teszi leggyorsabban rendbe a legitimitást, és rendezi át a parlamentet a valós erőviszonyoknak megfelelően. Gyurcsányt ezt azonban nem érdekli, azért gyorsította fel a parlament feloszlatásáról szóló voksolást is, hiszen tudta, hogy az SZDSZ arra nem mond igent, így tovább élhet miniszterelnökként egy-két nappal.

A Kossuth téri metrómegállótól csak parlamenti belépővel lehet a Parlament felé menni.

A KDNP-s Harrach Péter szerint megdöbbentő színjáték zajlott ma a parlamentben, aminek köze nem volt a megegyezéshez. (A folyosón hallottad mindezt, kárörvendtek a szocialisták az ellenzéki kivonulásokra célozva.) Harrach szerint nincs tovább, előrehozott választásokra van szükség, hisz durván leépült az ország: a térségben sereghajtóvá vált, az egészségügyet ledózerolták, az oktatásban csak financiális szempontokat alkalmaznak, a magyar társadalom 70 százaléka reményvesztetté vált.

Herényi Károly a szépre emlékezett, hogy a kisebbségi kormány még reménykeltően is indult. Aztán, keseredett neki az MDF frakcióvezetője, amikor pártja rendet akart tenni az adó- és egyéb ügyekben, akkor a kormánypárt és az ellenzék egységesen söpörte le javaslatait az asztalról. Megjegyzendő: Herényi az ellenzéket is erősen letolta, hogy nincs előremutató programja a következő másfél évre. Aztán Gyurcsány Megegyezését ekézte, például azt, hogy a miniszterelnök szigorral akarta javítani az adófegyelmet, ami Herényi szerint képtelenség, hiszen ha egy vállalkozó befizeti az összes terhet, akkor veszteséges, vagy legjobb esetben nullszaldós lesz, magyarán csak adócsökkentéssel lehet tisztes fizetésre buzdítani. Aki pedig támogatja ennek a kormánynak a hatalmon tartását, mondta Herényi, az nagyon nehezen tudja megindokolni, hogy miért utasítja el, hogy rendes költségvetése legyen ennek az országnak.

Az SZDSZ sem a parlament feloszlatását, sem a Megegyezést nem tudja támogatni, szögezte le Kóka János. Az előbbit azért, mivel semmi másról nem szól, csak egy kampányjavaslat, az utóbbit pedig sok mindenért. Kóka szerint mindenesetre legalábbis gyanús, hogy ezzel a javaslattal az MDF Gyurcsány megerősödéshez nyújt segédkezet.

Ami a megegyezést illeti, például Kóka János szerint tolerálhatatlan az állam túlterjeszkedése és pazarlása, mert elfogadhatatlan, hogy a prosperáló cégektől veszik el a profitot, hogy szétosszák a gyengék között (lásd: Robin Hood-adó), mert megengedhetetlen, hogy az ország a szociális kiadásokra vagy 10 százalékkal többet költ, mint fejlettsége megengedné. Kóka a Fidesz programját is ki akarta vesézni, de nem tehette, mivel szerinte nincs ilyen program. Pedig a választás egyik esélyese a Fidesz, így Magyarország megérdemelné, hogy megtudja, miről, mit gondol a legnagyobb ellenzéki párt.

Az MSZP-t csak frakcióvezető-helyettesi szintig hatotta meg a parlament feloszlatása. Így Göndör István ért egyet azzal, hogy színjáték zajlik. Mert szerinte hiába aggódik itt mindenki az országért, ez csak álca, ugyanis ha ma feloszlatják a Tisztelt házat, akkor az országnak legfeljebb 2009 tavaszán lesz költségvetése. addig, feszegette Göndör, mi lesz az emberekkel, az intézményekkel, a forint árfolyamával?

Tessék megnyomni az igen gombot, és három hónapon belül kiderül, hogy van programja az ellenzéknek, ironizált Rubovszky György. A KDNP-s honatya szerint egyébként már akkor sem ment jól a szekér, amikor még megvolt a kormány többsége, hiszen jópár esetben kormányrendelettel léptetett életbe olyan intézkedéseket, amikhez az Alkotmánybíróság kétharmados törvényt rendel. Azaz Rubovszky szerint ideje helyreállítani a legitimitást.

Navracsics szerint Göndör feleslegesen lamentál azon, hogy az előrehozott választások miatt durván késne a költségvetés, a szabályok szerint januárban ugyanis el lehetne fogadni a büdzsét. Márpedig, figyelmeztetett a frakcióvezető, semmi garancia arra, hogy most előbb lesz, hiszen nincs meg a többség, és nem biztos, hogy sikerül szavazatokat vásárolni.

Nem kapott többséget az MDF javaslata. A javaslat elfogadásához elegendő lett volna a jelenlévő képviselők felének plusz egynek az igenje. Ám 204 nemmel, 171 igennel lesöpörte saját maga feloszlatását.

Hat MSZP-s képviselő nem szavazott, de ebből egy jelen volt a szavazásnál. Ki volt az? Szili Katalin. A többi nem szavazó: Horn Gyula (beteg), Toller László (beteg), Csákabonyi Balázs (beteg), Mandur László (ő vezette az ülést), és Gedei József.

Az Országgyűlés sajtóirodája szerint Szili Katalin nem volt az ülésteremben a szavazáskor, a parlament számítógépes szavazórendszere viszont valamiért azt jelezte, hogy jelen volt, csak nem nyomott gombot.