A kormány nevében Veres János beszél a pénzügyi válság hatásairól. Közvetve vagy közvetlenül a pénzügyi válságról lesz szó a fideszes Varga Mihály, az SZDSZ-elnök Fodor Gábor, az MSZP-s Gúr Nándor, az MDF-elnök Dávid Ibolya. Az egyetlen kivétel a KDNP-s Harrach Péter, aki 1956 szelleméről beszél.
A költségvetési plafontörvényre vonatkozó előterjesztést és a költségvetési hivatallal kapcsolatos alkotmánymódosítást is megvitatja az Országgyűlés a héten.
Az öt parlamenti párt szerdán egyetértett abban, hogy az MSZP és az MDF közös módosító javaslatában megfogalmazotthoz képest szigorúbb költségvetési plafon meghatározására van szükség.
Határoznak a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról.
A válság ismert elemeinek ecsetelésével kezdte felszólalását Veres János, aki a kormány nevében beszélt napirend előtt a parlamentben. A pénzügyminiszter szerint a válság elérte az országot, de a magyar pénzügyi rendszer stabil, viszont további intézkedések kellenek még. A költségvetést akár az utolsó pillanatban is módosítják az újabb és újabb információk birtokában, és reménykedik: a pártok végül elfogadják.
Fontos lépésnek tartotta a jegybank kamatemelését, mivel a két munkaszüneti nap veszélyt jelentett az árfolyamra.
Tárgyalások folynak az EU vezetőivel annak érdekében, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartható és megerősíthető legyen.
A miniszterelnök kedden egyeztet a válságról a parlamenti pártok elnökeivel. Veres arra kérte a pártokat, hogy működjenek együtt.
Miért érinti mélyebben Magyarországot a válság, mint a szomszéd országokat? Miért van hullámvasúton a forint? Miért omlott össze az értékpapírpiac? - kérdezte Veres Jánostól a fideszes Varga Mihály. Meg is adta a választ: az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája miatt.
Miért mi vagyunk mindenki célkeresztjében? Izland után miért érint minket leginkább a válság? - folytatta a kérdések sorát a KDNP-s Hargitai János, aki szerint a magyar kormányok 2006-tól az ország jövőjét élte fel.
A keddi ötpárti tanácskozást egy hárompárti bocsánatkéréssel kellene kezdeni, mondta Dávid Ibolya MDF-elnök. A 2002-es 100 napos csomag miatt vagyunk ilyen helyzetben, ezért bocsánatot kellene kérnie az azt megszavazó MSZP-nek, SZDSZ-nek és Fidesznek.
Nincs itt az ideje az egymásra mutogatásnak, mondta az SZDSZ-es Horn Gábor, reagálva Dávid Ibolya felszólalására (is).
Az SZDSZ attól fél, hogy a kormány "fűnyírószerű lépéseket" tesz, szerinte valódi reformok kellenek.
A takarékos állami gazdálkodásról, azaz a költségvetési plafonról szóló törvényjavaslat részletes vitájának elhalasztását kezdeményezi az öt parlamenti párt, közölte Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője. További egyeztetések lesznek arról, milyen "szigorú legyen a plafon", illetve arról, hogy milyen szervezeti háttérre van szükség a törvény működéséhez - mondta a politikus. Hozzátette, hogy a pártok még a nap folyamán benyújtják módosító indítványaikat. Az Országgyűlés hétfőn a határozathozatalok után folytatta volna le az SZDSZ által kezdeményezett törvényjavaslat részletes vitáját. (MTI)
A nem Magyarországon keletkezett pénzügyi válság méretei nem voltak előre láthatóak, mondta az MSZP-s Kovács Tibor reagálva részben a pénzügyminiszter, részben Varga Mihály felszólalására.
A politikus örvendetesnek tartja, hogy erősödik az összefogás gondolata az EU-ban, és számíthatunk támogatásra.
Az MSZP mindenkivel hajlandó együttműködni és üdvözli a keddi ötpárti tanácskozást.
Magyarország az elmúlt 10 évben nem szorult a Nemzetközi Valutaalap segítségére, utoljára 1996-ban igényeltünk készenléti hitelt, de azt nem vettük igénybe, mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint 10 évet visszamentünk az időben.
"Miért mi vagyunk az egyetlen EU-ország, amelyiket ennyire mélyen érint a válság?" - kérdezte Varga, aki szerint a hitel visszafizetése is nehéz helyzet elé állíthatja az országot.
Varga szerint a módosított, 1,2 százalékos növekedéssel számoló költségvetés sem biztos, hogy tartható lesz.
Van egy rossz hírem: nem 10 évvel, hanem 79 évvel kerültünk vissza az időben, válaszolt Veres János a fideszes Varga Mihálynak. A pénzügyminiszter nem tudja megítélni, hogy az 1929 utánihoz hasonló időszak vár ránk, de egy biztos: politikai haszonszerzésre ez az időszak nem való. A pénzügyminiszter a miniszterelnököt idézte: a mostani és az előző kormányoknak is megvan a maguk felelőssége a mostani helyzet kialakulásáért.
Veres a stabilitást nevezte a legfontosabbnak a jövő évi költségvetést illetően.
Fodor Gábor azt kérte a képviselőktől, hogy tartózkodjanak a kliséktől, és példát is mutatott kliséfelrúgásban: őszintén nézzünk szembe a válsággal.
Az SZDSZ elnöke szerint munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg, emberek százezrei súlyos hiteltörlesztési problémákkal szembesülhetnek, emberek milliói nem vásárolhatják meg karácsonykor mindazt, amit szeretnének.
Fodor szerint a Nemzetközi Valutaalap hitelének feltételei – a reformok beindítása – lesznek.
Fodor felszólította a kormányt, hogy rendszeresen tájékoztasson a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásairól.
Gúr Nándor (MSZP) elfogadta Fodor Gábor azon intelmét, hogy hagyják a kliséket és nem beszélt arról, csak megpendítette, hogy a foglalkoztatás 2002-ig csökkent.
A politikus hosszan beszélt arról, hogy jó lenne, ha a válság ellenére is sokan tudnának dolgozni, a szolidaritásnak pedig működnie kell. "Itt most nem a választások megnyeréséről van szó" - mondta az ellenzék felé fordulva.
Szűcs Erika miniszter klisémentesen megköszönte Gúr Nándor felszólalását, egyben megnyugtatta a szocialista képviselőtársát: a kormány érzi a foglalkoztatáspolitika súlyát, minden célt a munkahelyek megőrzése alá kell rendelni.
A magyar politikusok nagy része sem a választókkal, sem magukkal nem őszinték, mondta klisék nélkül Dávid Ibolya, aki újra az MSZP-t, az SZDSZ-t és a Fideszt ostorozta a 2002-es száznapos program elfogadásáért.
Nem elég gyáván adócsökkentést ígérni az embereknek, üzent a Fidesznek, nem elég jó tündértől várni a megoldást, üzent Gyurcsánynak.
Dávid szerint a kormánynak - ellentétben az MDF-fel - nincs válságkezelő programja.
Hová lett '56 szelleme? - kérdezte napirend előtti felszólalásában Harrach Péter (KDNP), aki a válságról csak annyit mondott: a kormányzati felelősséget nem lehet szétteríteni.
A politikus fájlalja, hogy a baloldali sajtóban az évforduló beharangozásaként a rendőri előkészületekről adtak hírt.
Harrach szerint nem a nemzeti radikálisoktól kell félteni az országot. Hogy van véleményük a kormányról, szívük joga. De a rendbontók és a provokátorok csoportja jóval kisebb. Egy tisztességes kormány nem használ provokátorokat, egy hatékony rendőrség könnyűszerrel megfékezi a rendbontókat. A kormány azonban egy nemlétező veszéllyel riogat, hogy aztán a megmentő szerepében tetszeleghessen.
A rendőrség törvényesen, arányosan és ügyesen végezte el a munkát október 23-án, Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti államtitkár, aki egyben meg is köszönte munkájukat.
Tállai András fideszes képviselő nem csodálkozott rajta, hogy senki nem próbálta elmagyarázni, miért is nem lehet adót csökkenteni ma Magyarországon. Európai viszonylatban az egyik legmagasabb a körbetartozás hazánkban, ezek mellett nehéz az adócsökkentés mellett kardoskodni, mondta Tállai.
A képviselő emlékeztetett rá, hogy a 2002-es 53 százalékról mára több mint 60 százalék felett van az adósságállomány. A kormánynak számtalan lehetősége lett volna rá, hogy csökkentse az adókat, azonban ezek közül egyikkel sem éltek, rótta fel a kormánypárti honatyáknak Tállai. "A leggyengébb láncszem vagyunk a válság fonalában" - mondta.