Negyedórás gyűléseken tiltakoznak a tanárok

2000.12.13. 09:48
December 18-án délelőtt, negyedórás tiltakozó gyűléseket tartanak az ország oktatási intézményeinek zömében, hogy felhívják a kormány figyelmet az oktatásban dolgozók idén elmaradt béremelésére. A gyűlésre hívó szakszervezetek szerint a kormány a márciusban kötött megállapodásukkal ellentétben a fizetéseket nem igazította a valós, körülbelül 10,5 százalékos inflációhoz, hanem a becsült, hat százalékos pénzromlás alapján állapította meg azokat, így körülbelül 4,5 százalékkal ,,tartozik" az oktatási terület dolgozóinak. A kormány késlekedését azzal indokolja, hogy csupán jövő év februárjában kerülnek nyilvánosságra a 2000. év pénzromlására vonatkozó adatok.
A pedagógusok érdekeit képviselő szakszervezetek felhívására a tervek szerint december 18-án, a költségvetés végszavazásának napján délelőtt 11 órakor 10-15 perces gyűléseket tartanak az ország oktatási intézményeiben, hogy felhívják a figyelmet a pedagógusok elmaradt béremelésére.

Be nem váltott ígéretek

A kormány és az érdekképviseletek márciusban megállapodtak arról, hogy a béreket a valós inflációhoz igazítják, ám a tervezett illetve valós pénzromlás és a bérek összehangolására ígéreteik ellenére sem májusban, sem októberben nem tettek lépéseket. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint idén mintegy 4,5 százalékkal haladja meg az infláció a tervezetett, ennek megfelelően a pedagógusbérek megfelelő mértékű korrekciójára volna szükség, ám erre, így december közepén már egyre kevesebb az esélyünk - magyarázta a figyelemfelkeltő röpgyűlések hátterét az Indexnek Kiss Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) vezetője.

Az oktatásban dolgozók havi nettó átlagkeresete a KSH legutóbbi adatai szerint 48 482 Ft.

Hatmilliárdos kiadás a többletbevételek terhére

Ilyenkor karácsony előtt, természetesen nem szívesen szállunk be efféle akciókba, de a kormány, be nem váltott ígéreteivel rákényszeríttet minket arra, hogy ilyen eszközökhöz nyúljunk - vélekedett lapunknak Borbáth Gábor, a tiltakozásra felhívó másik érdekképviselet, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke. Borbáth azt is elmondta: a kért 4,5-5 százalékos bérfejlesztés körülbelül bruttó hat milliárd forinttal terhelné meg a központi költségvetést, az alulbecsült infláció következtében keletkezett jelentős többletbevételek pedig, véleménye szerint ,,bőven" lehetővé tennék ennek kifizetését.

,,A kormány jövőre valóban komoly pénzeket szán az oktatásra, de azzal, hogy ezt a nettó 3,8 milliárdos összeget sajnálja tőlünk, leginkább arra az autótulajdonosra hasonlít, aki az újonnan vásárol Audit, de olajcserére már sajnálja a pénzt" - próbálta érzékletesebbé tenni a kormány viselkedéséről alkotott véleményét a PSZ vezetője. Az oktatási tárca korrekten járt el az ügyben, ugyanis kétszer is megkereste a Pénzügyminisztérium illetékeseit a bérköveteléseinkkel, ám próbálkozásaikat rendre ,,letörték", és februárra ígérték az esetleges bérkorrekció szükségességének vizsgálatát.

Döntés a pénzügyi tárcánál

Az oktatási tárca megerősítette, hogy mind az emelés szükségességéről, mind annak mértékéről megegyezik a véleményük a szakszervezetekkel, ám a végső szót a Pénzügyminisztérium mondja majd ki. A pénzügyi tárcánál az Index azt a tájékoztatást kapta, hogy csupán a pontos számok ismeretében dönthetnek majd az esetleges emelésről.

A két érdekképviselet hétfői felhívására kedden a legtöbb pedagógus szakszervezet jelezte csatlakozását, így várhatóan a legtöbb oktatási intézményben jövő hétfőn a szokottnál hosszabb szünetre számíthatnak a tanulók. Kiss Papp László szerint a negyedórás gyűlések célja a figyelemfelkeltésen túl az lehet, hogy felmérjék, milyen további lépéseket tartanak szükségesnek a béremelés elhúzódása illetve elmaradása esetén. Az FDSZ elnökének megfogalmazása szerint egyelőre a tárgyalóasztal mellett akarnak érvényt szerezni követeléseiknek, ám amennyiben a kormány továbbra is azzal érvel, hogy az idei év inflációjának mértékére vonatkozó adatokat csak február-március környékén ismeri meg, kénytelenek lesznek keményebb eszközökhöz nyúlni.

Sztrájk csak a diákokkal

A törvény értelmében az alap- és középfokú tanintézményekben sztrájkolni csak úgy lehet, ha közben gondoskodnak a tanulók napközbeni elhelyezéséről, így a pedagógusok a demonstráció, vagy a két szakszervezet által már most javasolt faxeltömítési akciók útján fejezhetik ki tiltakozásukat.