Csurka István szerint a vasárnapi referendum eredményei miatt a kormány nem maradhat a helyén, akármennyi van még hátra hivatalosan mandátumából. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke erről a Hősök terén, néhány ezres hallgatóság előtt beszélt. "Ez a kifáradt nép csak egyszer tud dönteni egy emberöltőben: most megtette." Csurka szerint ha elmarad vagy késik "a népítélet végrehajtása", az annál is nagyobb tragédia, mintha nem az igenek nyernek a voksoláson; "ha megint nem történik semmi, a magyarság elveszett".
Csurka szerint a hatalmon lévő csoport - amely "nem kormány, hanem bűn, internacionálé" - elkezdte a teljes csőddel való fenyegetőzést, hogy így terelje el az emberek figyelmét, csakhogy "a magyar nép fütyül a csődre, megszokta: 1945 óta él a teljes csőd állapotában". (MTI)
„A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” - kezdte Kossuth-idézettel ünnepi beszédét Kiss Péter kancelláriaminiszter a főváros XV. kerületében. Szerinte a haza nem elvont fogalom vagy távoli eszménykép, hanem bennünk van. Hitet tett amellett, hogy a magyarok képesek szolidáris nemzetet építeni. Ezután a közeli virágvasárnapra tekintettel azt javasolta, hogy a kokárda mellé tűzzünk "a megbékélést és egyetértést jelképező" virágot. Végül egy Széchenyi-idézettel sulykolta a nyitó Kossuth-üzenetet, „Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én az szeretném hinni: lesz!”
Nem csupán ennivalót, hanem köveket is dobálnak a tüntetők a Petőfi Sándor szobornál. Az MTI szerint másfél ezren vannak a Március 15. téren. A tüntetők mögött tudósítónk Béky Gabriellát és Csillag Istvánt fedezte fel.
Több százan gyűltek össze az Erzsébet téren, a Jobbik és a Magyar Gárda rendezvényére. Többnyire ugyanazok az emberek, akik Demszky beszédénél tüntettek. A Szózat után pihenjt vezényeltek a gárdistáknak, és elkezdődtek a beszédek. Elsőként Balczó Zoltán szónokol, történelemről.
Balog Zoltán fideszes képviselő sajtótájékoztatón mutatta be a Civil Jogász Bizottság által hívott svájci és francia megfigyelőket. Ők az esetleges rendőri túlkapásokról készítenek jelentést este. Balog szerint ostromlott városhoz hasonlít Budapest. „Rendőröket látunk, több ezret, meg békés polgárokat. Nem értjük, hogy miért van szükség ilyesfajta félelemkeltő fellépésre.” Ugyanakkor sem ő, sem a megfigyelőket vezető Hevré Lavenir de Buffon sem számít arra, hogy atrocitások lesznek. (MTI)
Az államfő, a kormányfő és a házelnök jelenlétében kiosztották a legtöbb pénzzel járó, így legnagyobb presztízsű állami díjakat. A művészek Kossuth-, a tudósok Széchenyi-díjat kaptak. Mindkettő hétmillió forinttal jár.
Idén Blaskó Péter nem vette át a Kossuth-díjat, mert félt, ha kezet fog Gyurcsány Ferenccel, akkor utána már nem nyúlhat családtagjaihoz. Sas Józsefnek is megítélték, de őt Gyurcsány Ferenc húzatta ki a listáról, mert első fokon pont most ítélték felfüggesztett börtönre adócsalásért. Gerő András történész Széchenyi-díjat kapott. Ő azért érdekes, mert egy tévéműsorban beszari alaknak nevezte Sólyom Lászlót, aki a díjat átadta neki. Gerő azért mondta ezt az államfőről, mert 2006. október 23-án nem ment el az Ötvenhatosok terére koszorúzni.
Már több tízezren vannak az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A műsort ismét Rákay Philip vezeti, szeretettel köszöntötte az egybegyűlteket “az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról történő megemlékezésen”.
Philip már a rendezvény elején elmondta, hogyan lehet majd elhagyni a helyszínt. "Kordonok között élünk a szabadság ünnepén" - mondta, és furcsállta, hogy azok minősítették kiemelt kockázatú rendezvénynek a Fidesz megemlékezését, akik felelősek voltak a 2006. október 23-án történtekért. Mindenkit kért, hogy ne dőljön be provokációnak, mert "csak egy végnapjait élő ripacs érdeke", hogy ma valami rendbontás történjen. Bejelentette azt is, hogy a Fidesz saját stábbal dokumentálja a történteket.