Döntené a dominókat a pénztártörvény eltörlése
További Belföld cikkek
- A Dong-éri-csatornában bukkantak holttestre Kiskunhalason az év első napján
- Hatalmas torlódás van Röszkénél, a közúti határátkelőhelyen már csak a belépést engedélyezik
- Ismét meghalt valaki lakástűzben, az új évben ez már a második ilyen tragikus eset itthon
- Drasztikusan csökken a dohányboltok száma, több száz településen nincs dohánytermék
- A Balatonban már hatalmas károkat okozott, most a Dunában pusztít a vörös mocsárrák
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezését javasolja az egészségügyi miniszter. Ezt Székely Tamás csütörtök reggel jelentett be a Világgazdaság Gyógyítás a reformok sodrában című konferenciáján.
Székely Tamás hétfőn még árnyaltabban fogalmazott. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény a teljes egészségügyi joganyaghoz hozzányúl, így ha csak visszavonják, akkor az egészségügy számos területe szabályozatlan maradhat, illetve visszaállhat egy régebbi, nem megfelelő szintre.
Székely arról beszélt, hogy meg kell nézni a törvény összes szakaszát, azt, mi mit szabályoz és hogyan. Ennek alapján lépésről-lépésre lehet eldönteni, mi az a megoldás, ami vállalható. Székely Tamás csütörtök délután többek között erről is tárgyal a miniszterelnökkel, a szocialisták egészségpolitikusaival és szakmai szervezetekkel.
Nézzük végi, melyek azok a pontok, amelyek a pénztártörvény visszavonásával elvesznének.
A törvény például kimondja, hogy a betegtől a jogszabályokban előírt térítéseken kívül semmilyen más jogcímen nem kérhető pénz. Ez nem titkoltan a hálapénzről is szól, igaz, szankciót nem határoz meg.
A pénztártörvény többlet díjazást adna annak a gyógyszerésznek, aki a patikában a betegnek az olcsóbb, generikus készítményt ajánlja. Mivel ebben az esetben az árrés is kisebb, a patikusok ezért a tevékenységért kompenzációt kapnának.
A pénztártörvény előírja a kórházaknak, hogy honlapjukon a minőségi mutatóikat, például a műtétek, műhibák, halálozási adatok, szakorvosok számát folyamatosan közzétegyék, s ezzel a beteget is tájékoztassák. A jogszabály meghatározza azt is, milyen feltételeket (professzorok, docensek, műtétek száma, eszközök) kell betöltenie egy kórháznak az ellátás meghatározott (progresszivitási) szintjén. Egyértelművé teszi a várólista szabályozást is. Meghatározza, hogy a kórházakban csak bizonyos ellátásokra kell várólistát vezetni, más esetekben betegfogadási listát kell készíteni.
Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a beteg hol és hogyan tehet panaszt, és ezt mennyi idő alatt kell kivizsgálnia az Egészségbiztosítási Felügyeletnek.
Fontos elem az is, hogy a jelenlegi „sajtpapír” taj-kártya helyett minden biztosítottnak egy elektronikus kártya elkészítését tennék lehetővé. Ezzel jobban nyomon lehetne követni a beteget a rendszerben és ellenőrizni jogosultságát. Az adminisztrációt egyszerűsítené, hogy az orvosok is elektronikus kártya használatával praktizálnának, így az orvos-beteg találkozások is nyomon követhetőek lennének.
A pénztártörvény teljes visszavonásával elveszne a háziorvosoknak tett egyik kedvezmény is. Nekik ugyanis jelenleg nem kell minden egyes vizsgálat után elszámolási nyilatkozatot adniuk a betegnek arról, milyen vizsgálatokat végeztek, és ezek után a társadalombiztosítás mekkora összeget számol el. Ezzel megkímélték őket egy újabb adminisztrációs tehertől.
Ugyancsak a pénztártörvény mondja ki az egészségbiztosító (pénztár) szerződéskötési szabadságát. Ez azt jelenti, hogy a nem megfelelően teljesítő kórházzal, szolgáltatóval felbontható a finanszírozási szerződés. A minőségi ellátást nyújtó új szolgáltatók pedig lehetőséget kapnak arra, hogy bizonyos ellátásaikat az egészségbiztosító finanszírozza.
Információink szerint felmerült az a variáció is, hogy a pénztártörvényt nem teljes egészében vonnák vissza. Az erről szóló jogszabály úgy fogalmazna, hogy bizonyos pontok hatályban maradnak. Nagy kérdés, mit szól ehhez a Fidesz. Elképzelhető, hogy az ellenzéki párt bizonyos rendelkezések meghagyását nem támogatná.