Gyurcsány visszavonatta Sas József Kossuth-díját
További Belföld cikkek
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
- Matolcsy György: A korlátlan erőforrások világa felé hajózunk
- Egyetlen szóval intézte el a bíróság kérdését a férfi, aki több ember otthonát is porig égette Pécsnél
- Orbán Viktor: Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat
- A csúcsforgalomban füstölt el egy villamos Budán
Nem ellenjegyezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy Sas Józsefet Kossuth-díjjal tüntessék ki, értesült az Index.
A humoristát a Kossuth-díj bizottság javasolta kitüntetni, és ezzel első körben a kormány is egyetértett.
Az előterjesztés Sólyom László államfőt is megjárta. Sas Józsefet viszont hétfőn első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Sas Józsefet négy rendbeli adócsalásban találták bűnösnek, ezért egy év szabadságvesztést szabtak ki rá, aminek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. Emellett 300 000 Ft pénzbüntetést is kirótt rá a bíróság.
Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc kormányfő ezután döntött a kitüntetés visszavonása mellett, és erről Sólyom László államfővel is egyeztetett.
Információnkat Daróczi Dávid kormányszóvivő megerősítette. A köztársasági elnöki hivatal azt mondta, kitüntetési ügyekben nem nyilatkoznak.
A Kossuth-díjat az Országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította. A Kossuth-díjra a kulturális és a művészeti alkotások terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményeket elért személyeket lehet ajánlani. A díjjal járó jutalom összege körülbelül 6,8 millió forint.
A kitüntetésre a Kossuth-díj bizottság tesz javaslatot. A testület 25 tagú, elnöke a miniszterelnök, alelnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A díjat a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök előterjesztése alapján.
Sólyom László két éve csak fenntartásokkal hagyta jóvá Mosonyi Emil, Fekete János és Marjai József kitüntetését. Az államfő akkor az Alkotmánybírósághoz is fordult, mert a szabályozás "szűkre szabta” a mérlegelési lehetőségét. Az Alkotmánybíróság pedig kimondta, az államfőnek valódi, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az arra vonatkozó előterjesztést ne írja alá, annak adományozását megtagadja. Az államfőnek viszont indokolnia kell döntését.