A BRFK újraindítaná a 2001 szeptember 11-én lezárt Schlecht-ügyet

A rendőrség azt javasolja a Fővárosi Főügyészségnek, hogy rendeljen el nyomozást a már lezárt Schlecht-ügyben, ezért a szükséges iratokat átküldte a vádhatósághoz - közölte a rendőrség.

A főkapitány kérésére elővették

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a mai napon az iratokat megküldte a Fővárosi Főügyészség részére a nyomozás újbóli elrendelésének javaslatával, és egyben javasolja, hogy a nyomozás elrendelése esetén illetékességből az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága folytassa le az eljárást" - mondta a BRFK szóvivője az MTI-nek. Kozák László hozzátette, hogy a csütörtöki Népszabadságban megjelent, Egy fantommal kevesebb című cikkben közölt adatok miatt Gergényi Péter főkapitány utasítására elővették az irattárból a már megszűntetett "Schlecht Csaba elleni nyomozás" iratait. A szóvivő közölte: a dossziék átolvasása és értékelése után megállapították, hogy csak további nyomozás során lehet tisztázni a cikkben megjelent állításokat.

A terrortámadás napján este megszüntették

A napilap a sajtóban "Fidesz-közeli" vállalkozásokként emlegetett ügy egyik szereplőjét, Weisz Józsefet szólaltatta meg, aki elmondta: 1995-ben ő továbbította faxon Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozóhoz. A két külföldi állampolgár nevére kerülő cégek tartozásokat maguk mögött hagyva "fantomizálódtak" később. A rendőrség 2001. szeptember 11-én szüntette meg a nyomozást Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. A BRFK Nyomozó Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen, csődbűntett és adócsalás alapos gyanúja miatt Schlecht Csaba ellen folytatott nyomozást. A büntetőeljárás eredményeképpen a rendőrség megállapította, hogy egy ismeretlen ember Kaya Ibrahim Németországban élő török férfi adatainak és nevének felhasználásával 13 gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot.

Ezek a vállalkozások miután bejelentett székhelyükről eltávoztak, nem teljesítettek adatszolgáltatási kötelezettséget és tartozásaik behajthatatlanná váltak. Az APEH szerint a Centum Kft.-nek 88.509.894 forint tartozása volt annak idején, amelyből a büntetőjogilag értékelhető összeg 26.009.836 forint. Kaya Ibrahim nem szerepelt az adóhatóság által nyilvántartott társaságokban.

Egy ismeretlen, aki Kaya Ibrahim volt

Schlecht Csaba tanúkihallgatása során elmondta, hogy a cégek üzletrészeit tőle egy számára ismeretlen, magát Kaya Ibrahim nevére kiállított útlevéllel igazoló személy vásárolta meg. Schlecht Csaba azt is elmondta, hogy egy általa ismeretlen ember jelent meg nála, akinek a társaságában lévő férfi Kaya Ibrahimként mutatkozott be. Az Interpol-tagállamokon keresztül a BRFK megállapította, hogy Kaya Ibrahim létező személy, Németországban él. Tanúkénti kihallgatása során elmondta, hogy Magyarországon csak átutazóban járt, magyar céget nem vásárolt, Schlecht Csabát nem ismeri.

A bizonyossággal határos

Írásszakértői vélemény szerint - amelyet a szakértő csak valószínűsíthető fokozatban terjesztett elő - a kérdéses adásvételi szerződéseken szereplő "Kaya" aláírások a "bizonyossággal határos valószínűséggel" Kaya Ibrahim kezétől származnak. A BRFK leszögezte: nem bizonyítható, hogy történt közokirat-hamisítás, és ha igen, akkor ki követte el azt. A Centum Kft.-vel kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok alapján Schlecht Csabával szemben csődbűntett, illetve adócsalás bűntette volt megállapítható, ezért sor került gyanúsítotti kihallgatására. A Centum Kft. a gyanúsítás alapját képező cselekmények elkövetésekor nem rendelkezett vagyonnal, pedig a csődbűntett és az adócsalás törvényi feltétele, hogy a gazdálkodó szervezetnek legyen vagyona.

Az ügyészség már egyszer megtagadta

A BRFK két évvel ezelőtti közlése szerint a nyomozást megszüntető határozattal a felügyeletet gyakorló ügyészi szervezet egyetértett. A rendőrség ugyanakkor azt is tudatta: ha az elévülési időn belül az üggyel kapcsolatban újabb érdemi adat merül fel, úgy a nyomozás folytatására a rendőrség intézkedik. Tavaly május 30-án a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást Magyar Bálintnak (SZDSZ) a Schlecht-üggyel összefüggésben tett feljelentése kapcsán. Az ügyészségi határozatból kiderült: Magyar Bálint álláspontja szerint Weisz József Németországban élő magyar állampolgár 1994-95-ben közreműködött abban, hogy Németországban élő vendégmunkásoknak, illetve Szerbiában élő személyeknek útlevelét használják jelentős adótartozást felhalmozó cégek fantomizálására. Az ügyészségi határozat szerint a rendelkezésre álló adatokból nem következik, hogy Weisz József más cégek megvásárlásához útleveleket vagy útlevelek adatait közvetítette volna, de ha fel is merülne csődbűntett, vagy adócsalás alapos gyanúja, az már elévült.