További Belföld cikkek
-
Törölték azt a repülőjáratot, amivel Ákos és zenekara ment volna Tusványosra - Ők már biztosan beülnek a Tisza Párt színeiben a Fővárosi Közgyűlésbe
- Alkalmi bélyeget bocsát ki a Magyar Posta
- Szexuális tartalmú beszélgetéseket folytatott fiatal fiúkkal Szabadszállás jegyzője
- Kábítószer-kereskedőt és -fogyasztókat fogtak el Kerecsenden
A magyar közigazgatásban először az egész kormányzatot átfogó módon egy személyben felel az informatika és a hírközlés (azaz a távközlés és a posta) ügyeiért június elsejétől kormánybiztos. Sík Zoltán szerint nem csupán új struktúrára, hanem új szemléletre is szükség van. Sík nem híve annak, hogy a svéd modellt leutánozva rögtön számítógépeket adjunk kedvezményesen az embereknek. Először az igényeket kell felkelteni, az oktatást fejleszteni, az informatikai kultúrát terjeszteni, és a távközlési tarifákat, az internetes szolgáltatások díjait kell csökkenteni, majd be lehet vezetni a svéd modellhez hasonló megoldásokat.
|
| Sík Zoltán: nem Svédországban élünk, ahol még a rénszarvaspásztorok is híradástechnikai eszközökkel követik a csordák mozgását. |
- Először is fel kell állítani azt a csapatot, amelyik a legfontosabb stratégiai kérdésektől kezdve a mindennapi ügyintézésig a legkülönfélébb feladatokat lesz képes megoldani. Mindez természetesen jelentős szervezeti átalakításokat, újításokat követel meg. Folyik a szervezet felépítése, így konkrét személyi kérdésekre nem szeretnék válaszolni. Azt azonban elmondhatom, hogy meg kell erősíteni az eddig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban működött apparátus informatikai oldalát, mert ez a terület eddig nem kapott megfelelő súlyt. Ám nem csupán új struktúrára, hanem új szemléletre is szükség van.
- Mit jelent ez konkrétan?
- Négy (plusz egy) feladatot tartok fontosnak: ezek közül az első a célok meghatározása és a stratégia megalkotása. Ezt követik a szabályozási ügyek, amelyek nem csupán az informatikára és a távközlésre, hanem a postára is kiterjednek majd.
- Mit keres önöknél a Posta?
- A Magyar Posta tulajdonjoga továbbra is a közlekedési tárcánál marad, ám a tevékenységével kapcsolatos jogszabályok megalkotását a Miniszterelnöki Hivatal, ezen belül a kormánybiztos apparátusa veszi át. Hozzá kell tennem, a posta működése egyre inkább elektronizálódik, s az egységes hírközlési törvény is vonatkozik rá. Márpedig e jogszabály előkészítését szintén mi végezzük immár.
- Tényleg, mi a helyzet az egységes hírközlési törvénnyel? Mikor lép életbe ez a sokak által várt jogszabály?
- Jelenleg a törvény tételes kidolgozása folyik. Közzétették már a nyolcadik verziót, ám véleményem szerint egy kilencedikre még mindenféleképpen szükség lesz, miután jelenleg is zajlanak a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések, tárgyalások. A tervek szerint haladva a piaci liberalizáció az eredeti időpont, vagyis 2002. január elsejét követően várható. Ugyanakkor a törvény más pontjai - amelyek a közigazgatás felkészülését segítik elő a liberalizációra - már 2001 folyamán életbe lépnek.
- Ugyancsak az ön által vezetett szervezet feladata, hogy kidolgozzák az elektronikus aláírásról szóló törvényt. Hol tart ez a munka, mikor születhet meg ez a jogszabály?
- Az Igazságügyi Minisztériumtól, a társelőterjesztőtől a napokban kapjuk vissza az egyeztetett téziseket, ám még nem kezdődött meg a kodifikáció. A tucatnyi tézisből talán a legfontosabb két szempont, hogy az új jogszabály szerint egy irat hitelességét nem lehet majd csak azért kétségbe vonni, mert kizárólag elektronikus formában létezik. Ugyanakkor kötelezővé sem lehet tenni az ilyen típusú dokumentumok használatát. Remélem, hogy a parlament őszi ülésszakán megalkotja a törvényt.
- Visszatérve beszélgetésünk kezdetére, négy plusz egy feladatot említett, amelyek közül az első a stratégia, a második a szabályozás. Melyek a következő programpontok?
|
| |
|
- S a konkrét intézkedések közül melyik valósítható meg ezen kívül a közeljövőben?
- Például az úgynevezett TETRA-rendszer bevezetése, amely olyan térségekben is lehetővé teszi a megfelelő - biztonságos - kommunikációt, amelyet a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatók nem tudnak lefedni. Erre elsősorban a kormányzati, állami szervek, a rendőrség, a mentők vagy például az árvízvédelemben dolgozók munkájában van szükség, a gyors és hatékony beavatkozás érdekében. A TETRA bevezetéséről egyébként már megszületett a döntés, így ránk a megvalósításban várnak komoly feladatok.
- Úgy tudjuk, komoly promóciós akciókra is készülnek a jövőben...
- Valóban, prioritásaink közé tartozik majd az állami, illetve állam által támogatott promóciós akciók lebonyolítása (ez egyébként az előbb említetteken kívül a negyedik feladatcsoportunk). Fel kell ugyanis kelteni a magyar lakosság zömében az érdeklődést, az igényt az informatika iránt. Nem Svédországban élünk, ahol még a rénszarvaspásztorok is híradástechnikai eszközökkel követik a csordák mozgását.
- Arra céloz, hogy az úgynevezett svéd modell nálunk nem vezethető be?
- Valóban nem vagyok híve annak, hogy a nálunk - az egy főre jutó GDP-t tekintve - hétszer gazdagabb Svédországhoz hasonlóan, számítógépeket kedvezményesen (az előzetes kalkulációk szerint havi mintegy kilencezer forintos részletfizetésért és internet-hozzáférési díjért cserébe), a svéd modellt leutánozva adjunk az embereknek. Nálunk ugyanis egészen más a foglalkoztatási szerkezet, és az emberek nagy része nem tudja mire használni a PC-ket. Svédországban a foglalkoztatottak több mint hetven százaléka a szolgáltatási szektorban dolgozik, ők munkájuk során kapcsolatba kerülnek a számítógépekkel, míg nálunk az ipar és a mezőgazdaság arányaiban sokkal több embert foglalkoztat, mint náluk, akik viszont nem szükségszerűen használnak számítógépet.
- Mi lenne hát a megoldás?
- Az igény felkeltésén túl szükség van az oktatás fejlesztésére, az informatikai kultúra terjesztésére. Ezután valóban be lehet vezetni a svéd modellhez hasonló megoldásokat, amelyek az infrastruktúra, a számítógépek állományának gyarapítását célozná. Mindehhez azonban elengedhetetlen például a távközlési tarifák és az internetes szolgáltatások díjainak csökkentése. Jelenleg ugyanis Magyarországon a legdrágább az OECD-tagállamok között az internetezés. (Ebben nem csupán a telefonszámla, hanem az alapdíj és az internetszolgáltató, az ISP költségtérítése is beleértendő).
- Mi a véleménye a Szingapúri egyezményről? Az informatikai szakmát képviselő Inforum ugyanis javasolja, hogy csatlakozzunk ehhez a nemzetközi szerződéshez, amelynek eredményeként a számítástechnikai eszközök behozatali vámja megszűnne.
- Egyetértek ezzel a kezdeményezéssel. Szakértők egészen eltérő becsléseket adtak arról, hogy ez mekkora bevételkiesést okozna a magyar államnak. Az előrejelzések szerint 5 és 30 milliárd forint közötti összeg kalkulálható, ám szerintem az alsóbb értékhez áll közelebb a valós adat. Ám az a véleményem, hogy végső soron akár még a harmincmilliárdos kiesést is vállalnunk kellene, hiszen egyébként lemaradásunk a világ fejlettebb régióihoz képest tovább növekedne. Hozzá kell ehhez tennem, hogy Magyarország egyik legfőbb törekvése az Európai Unióhoz való csatlakozás. Márpedig a felvételtől kezdve az Unión kívülről származó áruk vámbevételei amúgy sem Budapestre, hanem Brüsszelbe folynának be, amit sokan figyelmen kívül hagynak (az Unión belül pedig vámmentesség van). Éppen ezért ha az integráció megvalósul, amúgy is elveszítenénk a Szingapúri egyezmény elodázásából fakadó államháztartási többletbevételeket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
