További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Május 16-án alakulhat meg az új parlament, jelentette be kedden Sólyom László köztársasági elnök, miután egyeztetett a parlamentbe került öt párt vezetőivel. Az államfő elmondta, ezen a héten még egyeztet a pártvezetőkkel és a miniszterelnök-jelöltekkel az új kormányfő jelöléséről.
Sólyom László beszámolt arról is, hogy technikai kérdéseket (bizottságok alakulása, parlamenti alelnökök száma) is megvitattak, de ezek részleteiről nem mondott semmit.
Fotók: Barakonyi Szabolcs
Az új parlamentnek 35 olyan tagja van, aki 1990 óta megszakítás nélkül képviselősködik, további tizenegy honatya az első és a most megválasztott törvényhozásba is bejutott. Bővebben >>>
Az előző parlamentből 112-en estek ki. A mandátumukat elvesztő képviselők több mint fele fideszes, de az SZDSZ-frakció egynegyede is lecserélődik. Miniszterek, államtitkárok és 16 éve mindig megválasztott képviselők a vesztesek között. Bővebben >>>
Rangidős, legfiatalabb
Az Országgyűlés legidősebb képviselője a Fidesz-KDNP színeiben mandátumot szerzett Horváth János (1921). Rajta kívül az MSZP soraiban helyet foglaló Vitányi Iván (1925) töltötte be 80. életévét. A legidősebb országgyűlési képviselők közé tartozik még az MDF képviselőjeként a parlamentbe jutott Boross Péter volt miniszterelnök (1928), valamint az MSZP-frakció két tagja: Horn Gyula volt kormányfő (1932) és Kapolyi László (1932) is.
Az új összetételű parlament legfiatalabb tagja Nagy László (1983), aki az MSZP parlamenti csoportjában foglal helyet. Életkora alapján őt követi a Fidesz-frakcióhoz tartozó Ágh Péter (1982) és Koszorús László (1981). Az új Országgyűlés 386 tagjából - az előzetes eredmények szerint - a nők száma 40 (10,36 százalék). Közülük a legtöbben, 25-en az MSZP frakciójában ülnek majd. A Fidesz-KDNP színeiben 12 nő szerzett mandátumot, míg az SZDSZ-ben 2, az MDF-ben pedig 1 nőképviselőt találunk.
A második forduló napjától számítva egy hónapon belül (tehát május 23-ig) össze kell hívni az országgyűlés alakuló ülését. A korábbi választásokon jellemzően nem is vártak ennyit a köztársasági elnökök: a 30 nap egyedül 1994-ben telt el, 1990-ben és 2002-ben egyaránt 24, 1998-ban 25 nap után tartották meg az alakuló ülést, most 23 nap telik el a második forduló és az alakuló ülés között.
Fidesz: kb 143
KDNP: 21
SZDSZ: kb 20
MDF: 11
Somogyért:1
Az alakuló ülés időpontjától kezdve ügyvezető kormánnyá válik a jelenlegi kabinet, melynek hivatalosan az alakuló üléssel megszűnik megbízatása. Ettől a naptól számított egy hónapon belül kell a köztársasági elnöknek javaslatot tennie az Országgyűlésnek az új miniszterelnök személyére. A javaslat megtételére - 1990-et leszámítva, amikor az új plénumnak előbb még a köztársasági elnök személyéről is döntenie kellett - a másik három demokratikus választást követően rögtön az alakuló ülésen sort kerített a köztársasági elnök. Most sincs okunk mást feltételezni, a köztársasági elnök várhatóan a "hagyományoknak megfelelően" az alakuló ülésen megteszi javaslatát.
Ezután már a pártokon múlik, mikorra alakul meg az új kormány. Gyurcsányék ezt körülbelül június közepére ígérték. A koalíciós egyeztetések mindenesetre már múlt hét közepe óta tartanak.
Laza keretek között az elnök
Az eddigi választások után - egyértelmű eredménynek, illetve a pártok koalíciós megállapodásának köszönhetően - ezzel meg is szűnt a köztársasági elnök szerepe a választásokkal, illetve a kormányalakítással kapcsolatban. Előfordulhat azonban olyan szituáció, amikor nem a megszokott módon alakulnak a dolgok. "A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választják meg" - áll az Alkotmány 28. paragrafusában.
Érdemes a mondatot alaposan elolvasni: az Alkotmány szerint nem egyenes következmény, hanem a köztársasági elnök mérlegelési körébe tartozó kérdés az országgyűlés esetleges feloszlatása, azaz az első javaslattól számított negyven nap után sem akadályozza semmi, hogy tovább próbálkozzon. Akár új jelölttel is, mint ahogy az Alkotmány fenti fordulata alapján erre - az esetleges elutasítás esetén - a negyven napon belül is megvan a lehetősége.
Végleges számok ugyanakkor később várhatóak. Azok a politikusok, akik nem szereztek ismét mandátumot hat havi átlagjövedelmükre jogosultak. A végkielégítés kifizetésének feltétele, hogy a távozó képviseló záró vagyonnyilatkozatot tegyen. A dokumentumot legkésobb az országgyűlés alakuló ülését követő harmincadik napig kell leadni, azaz június 16-áig. A búcsúpénzt addig nem fizetik ki, amíg a nyilatkozatot az érintett le nem adta.
A képviselőknek függetlenül attól, hogy újraválasztották őket, vagy sem, le kell adniuk szolgálati laptopjukat is. Aki akarja persze töredékáron megveheti a szívéhez nőtt gépet, azokból a hordozható gépekbol, amelyeket a képviselők visszaadnak az Országgyulés Hivatalának gépei lesznek, a szerkezetek ugyanis a vélekedések szerint arra azért még alkalmasak, hogy asztali gépként szolgáljanak az országgyulés hivatalában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
