Sólyom lehet a befutó

"Ha" jelölik"

Ahhoz, hogy a Védegylet által javasolt Sólyom Lászlóból hivatalos államfőjelölt legyen, valakinek jelölnie kell, ez azonban eddig nem történt meg. A Fidesz szimpátiaszavazásán az Alkotmánybíróság volt elnöke - Mádl Ferenc jelenlegi államfő után - kapta a második legtöbb szavazatot. Mivel Mádl eddig már többször jelezte, hogy nem akar "újrázni", kézenfekvő lenne a Fidesz részéről a második helyezett Sólyom László jelölése. A Fidesz a jelenlegi állás szerint hétfőn nevezi meg saját jelöltjét.

"Ha" vállalja

Ha Sólyom László jelölése mellett döntenek, kérdés, belemegy-e egy bizonytalan kimenetelű játszmába, aminek az is lehet a vége, hogy hoppon marad és neve "megkopik" az ellenzék jelölése miatt.

"Ha" Szili marad a jelölt

Sólyom esetleges megválasztásának esélyeit növelné, ha a szocialisták kitartanának Szili Katalin jelölése mellett. (A 178 tagú MSZP-frakció mindegyik képviselője aláírta Szili hivatalos jelölését). Ugyanis az SZDSZ-frakció már többször egyértelművé tette, nem fogják Szilit megszavazni, nélkülük pedig nincs meg a harmadik fordulós államfőválasztáshoz szükséges 51 százalékos kormánytöbbség, az MSZP pedig nem számíthat más frakcióban ülő képviselők szavazatára.

Megoldás lenne a kormánykoalíciónak, ha az MSZP visszaléptetné Szili Katalint és egy másik, közös jelöltet tudnának találni. Erre azonban az MSZP elszántsága miatt - a harmadik forduló előtt - nincs sok esély, ráadásul Szili visszaléptetése esetén az MSZP-nek újra kongresszust kellene összehívnia, hiszen az alapszabályuk szerint ennek a fórumnak a hatásköre a köztársaságielnök-jelölt megnevezése.

A sajtóban többször megjelent, hogy a szocialisták Magyar Bálint oktatási miniszter pozíciójának lebegtetésével bírnák Szili támogatására az SZDSZ-eseket. Erre reagálva egy szabad demokrata képviselő az Indexnek azt mondta, hogy ezt a sajtón kívül senki nem gondolhatja komolyan, ez ugyanis politikai öngyilkosságot jelentene, hiszen ez szöges ellentétben állna az SZDSZ több hónapja hangoztatott állsápontjával, miszerint Szilit és más vezető pártpolitikust nem fognak megszavazni.

"Ha az SZDSZ nem szavaz

Sólyom jelölése esetén az őt jelölő ellenzéknek több szavazata lehet, mint az MSZP-nek. A köztársasági elnököt az első két körben kétharmados többséggel kellene megválasztani a parlamentben, titkos szavással. Ha a kétharmados támogatottság nincs meg a második fordulóban sem, akkor az államfőválasztáshoz a következő körben elegendő a képviselők többségének a szavazata. Ez - ha minden képviselő szavaz - 194 szavazatot jelent.

Ha a 169 tagú Fidesz-frakció Sólyom Lászlót jelölné, akkor feltehetőleg számíthatnak 11 független és 8 MDF-es szavazatra is. Jó esély van azonban arra, hogy a húszfős SZDSZ-frakció nem vesz részt a szavazásban - bár erről még nem született döntés - és ebben az esetben az ellenzéknek több szavazata lehet, mint az MSZP-nek, így Sólyom Lehet lehet a befutó.

"Ha" marad a mostani szabályozás

A fenti matematika megvalósulásához az ügyrendi bizottság szerdán elfogadott állásfoglalásának a június 6-7-i köztársaságielnök-választásig érvényesnek kell lennie. Az a határozat mondja ki ugyanis, hogy a "tartózkodom" szavazatból nem lenne megállapítható, hogy az adott képviselő kire szavazott, azaz érvénytelen voksot eredményezne, tehát ilyen szavazat leadására nincs mód. SZDSZ-es képviselők már jelezték, hogy szerintük ez a határozat csorbítja képviselői jogosítványukat, hogy tudniillik csak akkor érvényes a szavazatuk, ha "igennel" voksolnak.

"Ha" nem támadják meg

Egy SZDSZ-es képviselő szerint "benne van a pakliban", hogy az államfőválasztás után valaki (akár politikus, akár civil) megtámadja az Alkotmánybíróságon az eredményt.- a nem egyértelmű jogi szabályokra hivatkozva. Az SZDSZ-es politikus szerint az ügyrendi bizottság döntésével politikai határozat született egy jogi problémára. Ennek oka szerinte az, hogy a többi párt az elnökválasztás eredményességét tekintette fő szempontnak, nem számolva a jogi helyzetből adódó kockázatokkal.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!