Zsófia
17 °C
21 °C

Sólyom normakontrollra küldte a gyűlöletbeszéd-törvényt

2007.11.13. 12:48
Alkotmányossági kifogások miatt előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra küldte a köztársasgi elnök a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos Ptk.-módosítást. Sólyom László szerint a törvény elrettenthet a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő vélemény-nyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését.

Előzetes normakontroll

A jogszabályok alkotmányossági ellenőrzésének egyik formája az előzetes normakontroll, aminek a köztársasági elnök által gyakorolható formáját az Alkotmány rögzíti, alkotmányossági vétónak nevezik. Az államfő ezt olyan esetekben alkalmazza, ha a törvényhozás már elfogadott egy törvényt, amit még nem hirdettek ki, de véleménye szerint alkotmányossági vizsgálatra szorul.

A vétó megakadályozza, hogy a törvény az alkotmányossági vizsgálat előtt hatályba lépjen. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a törvényben foglaltakat, úgy az visszakerül a parlament elé, és a törvényhozás köteles az alkotmányellenességet kiküszöbölni.

Sólyom László köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényt, ami szerinte több szempontból is alkotmányellenes.

Az államfő közleményében azt írja, a törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A törvény egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg. Ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagja perek tömegeit indíthatják, sőt, erre jogvédő szervezetek is jogosultak.

Több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege, olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú. Ez elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő vélemény-nyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését.

Kérdéses továbbá, hogy a törvény betűjéhez ragaszkodva az ország teljes lakosságához képest kell-e megállapítani, hogy ki tekinthető kisebbséghez tartozónak, vagy a törvény célját érvényesíteni próbálva, akár egy település lakosságához képest is. Ez a bizonytalanság a jogállamisággal ellentétes.

Sólyom szerint ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre.

Alkotmányellenes végül a köztársasági elnök szerint, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezetek számára, mivel ez ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.

Az országgyűlés október végén 184 igen, 131 nem és 11 tartózkodás mellett elfogadta a polgári törvénykönyv (Ptk.) gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását (pdf). Gyurcsány Ferenc augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott nemzetközi ötpárti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő emberek védelmében.

Az elfogadott törvény tartalmazza például, hogy bárki, aki egy vallási, etnikai, kisebbségi csoport tagjaként vagy szexuális hovatartozása, világfelfogása miatt megszólítva érzi magát, felléphessen egy sértő megnyilvánulás ellen.

A TASZ és a HElsinki Bizottság a szólásszabadság aránytalan korlátozása miatt, továbbá szakmai és jogpolitikai szempontból is kifogásolja az elfogadott törvényt.