90+6'
Argentína
3
Algéria
0
Strasbourg dönt a tatai sortűzperben
További Belföld cikkek
-
Megjelentek a miniszteri vagyonnyilatkozatok, nemesi oklevél és több száz hektár szántó is van köztük - „Egy kitalált történetről nem tudok beszélni” – ártatlannak vallotta magát Till Tamás feltételezett gyilkosa
- A rendőrséghez került a Fradiváros-projekt ügye, miután hűtlen kezelés gyanújával bejelentés érkezett az ÁSZ-hoz
- Százmilliós kifizetések gyanúja: beidézték a fonyódi városüzemeltető vezetőjét és a korábbi fideszes polgármestert is
- A Kutyapárt tartozása miatt Kovács Gergely SMS-ben kereste fel Magyar Pétert, aki 20 perc múlva visszahívta
A tatai sortűzperben elítélt és két évet börtönben is töltő egykori katonatiszt az Emberi Jogok bíróságához fordult, jogellenesnek vélve az ellene kiszabott ítéletet. Az üggyel a testület nagykamarája foglalkozik, egyelőre nem tudni, mikorra lesz ítélet.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legmagasabb fóruma, a 17 bíróból álló Nagykamara tárgyalta szerdán Strasbourgban azt a beadványt, amelyet az 1956-os tatai sortűz kapcsán emberiség elleni bűntett miatt elítélt egykori katonatiszt, Korbély János nyújtott be Magyarország ellen a testülethez.
Személyes meghallgatást tartottak
Höltzl Lipót, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője, aki az eljárásban Magyarországot képviseli elmondta: a magyar kormány, illetve a panaszos már korábban, írásban elküldte álláspontját a strasbourgi testületnek, ám az további, tisztázást igénylő kérdéseket tett fel, s ezek megválaszolására rendelte el az - egyébként meglehetősen ritka - személyes meghallgatást. (Ezen a ma már 78 éves panaszost - aki elítélését jogellenesnek tartja, s az eljárás hosszát is bírálja - két ügyvéd képviselte.)
Korbély János ellen 1994-ben emelt vádat a Fővárosi Katonai Főügyészség, mert a férfi 1956 októberében katonatisztként a parancsnoksága alatt álló 15 fős szakasznak parancsba adta a fegyveres felkelők által korábban elfoglalt Tatai Rendőrség épületének visszafoglalását, illetve az akció során polgári személyekre lőtt, s katonáinak is parancsba adta, hogy polgári személyekre lőjenek. Több személy meghalt, illetve megsebesült.
Az 1994-es vádemelés után évekig tartó eljárás-sorozat kezdődött, s a fellebbezések miatt több bírói testületet is megjárt az ügy. Eleinte felmentő ítéletek születtek (lényegében arra hivatkozva, hogy nem emberiség elleni bűntett történt, hanem emberölés, ez utóbbi viszont addigra már elévült.) A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ugyanakkor egy megismételt eljárásban 2001. januárjában mégis emberiség elleni bűncselekménynek minősítette a történteket, s 3 év börtönre ítélte Korbélyt.
Két év a börtönben
Bár ennek végrehajtása alól amnesztia révén a férfi mentesült, egy újabb fellebbezés nyomán a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet öt év börtönre súlyosbította. Korbély 2003. március 24-én vonult börtönbe, 2005. május 31-én pedig feltételesen szabadlábra helyezték.
A nyugdíjas katonatiszt azt állította Strasbourgba küldött panaszában, hogy elítélése jogellenes volt, mivel azok a cselekedetek, amelyeknek elkövetésével megvádolták, elkövetésük idején nem minősültek háborús bűncselekménynek.
Mint Höltzl Lipót az MTI-nek elmondta, a strasbourgi meghallgatáson olyan kérdések kerültek szóba, hogy a magyar bíróságok figyelembe vették-e, miszerint a sortűz alá vett csoport egyik tagjának volt fegyvere is, azaz aligha minősül "nem hadviselő félnek". (Korbélyt ugyanis a polgári lakosságot védő humanitárius jogszabályok alapján ítélték el emberiség elleni bűncselekmény miatt.)
Nem tudni, mikor lesz vége
A bíróság azt is tudakolta: vajon az egykori magyar katonatiszt világosan láthatta-e előre, hogy cselekedete a nemzetközi humanitárius jogba ütköző bűncselekmény lesz? A genfi egyezmények erre vonatkozó, úgynevezett harmadik cikkelye ugyanis meglehetősen általános jelleggel fogalmaz. Azt egyelőre nem tudni, hogy a bíróság mikor fog döntést hozni az ügyben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
